Kezdőlap jó példák

„Elsősorban pedagógus vagyok, minden más ezután következik…” -interjú dr. Főző Attila Lászlóval

Az idei Sulinetwork-díjazottak közül most dr. Föző Attila Lászlóval beszélgetünk, aki digitális tananyagok fejlesztésével, tanári közösségi média -csoportok szervezésével is foglalkozik. A diákok "konzervativizmusáról" alkotott véleménye, a "kognitív trollok" és az álhírek elleni harca egyaránt meghökkentő, inspiráló. Digitális eszközgyűjteménye mellett a tevékenysége által hiteles szemléletformálása miatt is érdemes elolvasni a beszélgetést.

Ünnepélyes keretek között  idén is átadták a Sulinetwork-díjat, most az Oktatási Hivatal III. Országos Szaktanácsadói Konferenciáján került erre a sor. A szakmai elismerést olyan pedagógusok és oktatási szakemberek nyerhetik el, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárulnak a digitális írástudás fejlesztésének pedagógiai-módszertani támogatásához, valamint az info-kommunikációs technológia újszerű oktatási alkalmazásainak elterjesztéséhez.

A díjat minden évben legfeljebb három pedagógus nyerheti el. A díjazottak közül legalább ketten a közoktatásban gyakorló pedagógusok, és egyikük lehet olyan közoktatásban dolgozó szakember, aki pedagógus végzettségű ugyan, de szakmai tevékenységét az oktatás más területein fejti ki a közoktatás javára.

A díjazottak  a kitüntetés mellett egy-egy kisplasztikát kaptak, amely Szanyi Borbála szobrászművész alkotása.

Sulinetwork-díj nyertesi 2018-ban:

(Frissítés: A Bognár Amáliával készült interjúnk ITT olvasható. )

Bognár Amália, a Csornai Széchenyi István Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára, http://qqcska.blogger.huoldal szerzője.

Dr. Főző Attila László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központjának munkatársa, a https://komposzt.wordpress.com és a h2so4.blog.hu oldalak szerzője.

Novák Károly, a Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és AMI nemzetiségi nyelvtanára.

 

Most dr. Főző Attila Lászlóval beszélget a moderniskola.hu főszerkesztője, Fülöp Hajnalka:

Ön pedagógus végzettségű, de emellett leginkább, tananyagot fejleszt, képzéseket tart pedagógusoknak, projekteket koordinál, korábban az Educatio Nkft-nél és az IVSZ-nél, ma a Digitális Pedagógiai Módszertani Központnál. A Digitális Témahét meghatározó szereplője, a mobiltelefon és internet-oktatásban való felhasználásának úttörője, fejlesztője, több,mint 20 éve gyárt online tartalmakat, a mai napig sokan látogatják a Komposzt c. blogját, és több ezres szakmai Facebook csoportok adminisztrátora.

Tegyük fel, hogy nem ismerjük Önt. Rákeresünk a nevére Google-ben. Mit találunk? Ön pár mondatban hogyan mutatná be elsősorban magát, másodsorban a szervezetet, ahol dolgozik a pedagógusokért? Doktori végzettsége, természettudományos műveltsége is kiemeli a hétköznapi emberek közül. 

Elsősorban pedagógus vagyok, minden más ezután következik.

A pedagógia minden tevékenységemben jelen van, mert a tanítás és a tanulás különböző területein igyekszem dolgozni.

Fizikai-kémia szakos tanárként végeztem, több mint egy évtizedig tanítottam is a természettudományokat, később táborokban, a tavalyi évben pedig az Alba Innovár Digitális Élményközpontban tanítottam a gyermekeket a robotika, a programozás vagy a 3D nyomtatás alapjaira. A módszertan iránt már az egyetemi évek alatt elkezdtem érdeklődni, ezért munka mellett, a szabadidőmben, a Kémia Doktori Iskola felé tett kitérő után végeztem el a Neveléstudományi Doktori Iskolát. A munkám jó két évtizede az oktatás támogatásáról szól, akár pedagógusok képzése-továbbképzése, kutatási projektek, akár digitális tartalomfejlesztésről, vagy éppen a CodeWeekről, illetve a Digitális Témahétről van szó. Jelenleg a Digitális Pedagógiai Módszertani Központban dolgozom, amelynek tevékenységei Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) implementációjához köthetők.

dr. Főző Attila László pedagógus és Pepper, az Alba Innovár tudományos játszóház robotja. (Székesfehérvár)

A kérdés ugyanaz, csak a 10 évvel ezelőtti önmagát jellemezze, kérem!  Hogyan változott a munkája, feladatköre, vagy akár életmódja az online ill. digitális eszközök előretörésével?

A technológia mindig gyorsabban változik, mint a társadalom. Ha a szakmánkat nézem, akkor az elmúlt tíz évben a hangsúlyok változtak meg, hiszen akkor a digitális tananyagokra és az IKT használatára összpontosítottunk, míg ma a digitális technológiával támogatott tanítási-tanulási tevékenységek és a készségfejlesztés céljai a meghatározóak.A digitális technológia akkor és most is eszköz, nem pedig cél. A munkám csak eszközrendszerében más, mindig az innovatív megoldásokat kerestük, azokat, amelyek segítenek hatékonyabbá tenni az oktatást, ehhez pedig az embernek folyamatosan tanulnia kell. A technológia természetesen változott, hiszen egykoron a (Flash) animációk jelentették a digitális eszköztárunk csúcsát, ma azonban sok eszközünk van szemléltetésre, de főleg alkotásra. A közösségi média oktatási megítélése is változott és talán már túl van a hype csúcspontján, vagyis igazából inkább remélem ezt.

Mikor indult az Ön részvételével az első, pedagógusoknak szóló magyar nyelvű portál, az Sulinet?  Hogyan emlékszik az alapítás időszakára? Mi volt a fő stratégia?

A Sulinet Portál volt az első magyar nyelvű tananyagszolgáltatás 1999-ben, amelyben akkor a kémia rovat vezetőjeként vettem rész számos kiváló kollégámmal, akiknek egy része ma is a digitális pedagógia területén dolgozik. A koncepció az volt, hogy a tanulóknak digitális tananyagot (ma úgy mondanám, hogy tartalmat), a pedagógusoknak módszertani anyagokat készítsünk az akkori technológiai színvonalon. Az Oktatás portál szerkesztősége egy igazi műhely volt és szakmai szempontból sok gyümölcsöző projekt indulópontja volt, elég, ha az SDT rendszerre gondolunk, vagy a Sulinetwork konferenciákra (a Sulinetwork-díj is ezen nyomán született), vagy az IKT MűhelyreA Tanárblog két szerkesztője is kollégám volt a szerkesztőségben.

A londoni oktatás-informatikai kiállításon, a BETT Show-n is előadott dr.Főző Attila, 2018 januárjában.

 Több évtizede van a digitális pedagógia szakterületen. Ön szerint mik azok a lépcsőfokok, amik megváltoztatták, alakították digitális pedagógia szakterületet? Milyen mérföldköveket emelne ki? 

A digitális pedagógia kapcsán sokan a „digitális” előtagra koncentrálnak és úgy gondolják, hogy az infrastrukturális fejlesztés, a technológiai eszközök beszerzése határozza meg a végeredményt. Ez természetesen szükséges, de nem elégséges feltétel. Véleményem szerint a hangsúly a pedagógián van, a pedagógusok módszertani felkészültségén és digitális kompetenciaszintjén. A digitális pedagógia bevezetése azonban nem csupán a pedagógusokon múlik, erre vonatkozóan Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája számos megoldást tartalmaz.

Az iskolák digitalizációja terén a Digitális Névjegy jelent majd áttörést hazánkban, ezen dolgozunk jelenleg is a Digitális Pedagógiai Módszertani Központban.

Ez a rendszer önértékelésre ad lehetőséget és egyszersmind kijelöli a fejlődés további útját, a döntéshozóknak pedig azokat a beavatkozási területeket, amelyekkel legjobban segíthetik a köznevelési intézmények digitalizációját, amelynek a digitális pedagógia is része.

A pedagógus webináriumoktról és Facebook csoportokról…

Több digitális pedagógia, oktatás informatika témájú facebook csoport tagja, adminja, így a Digitális Témahét Tanári Fórum, a Ped@kód az oktatásban, az M-learning kávéház, a Geolokáció az oktatásban. Ön szerint miért jó a pedagógusoknak egy szakmai Facebook-csoport tagjává válni, mit kaphat ezektől? A csoportok adminisztrátoraként mekkora felelősséget gondol magáénak? Milyen tartalom kerülhet ki, és milyet moderálnak? Mekkora befolyással tudnak az adminok arra lenni, hogy a szakmaisága megmaradjon a csoportoknak? Napi szinten mennyit foglalkozik a csoportokkal?

Magam a közösségi média szerepét leginkább az önképzésben, a szakmai fejlődésben látom. Ide sorolom a Facebook mellett a Twittert, a Linkedin-t is. A Facebook számomra szinte csak a szakmai eszmecsere szempontjából érdekes, amiért adatainkkal fizetünk és közben a rendszernek vannak számomra nem rokonszenves oldalai is.

Ma egy pedagógus nem tud képben maradni, nem tarthatja magát szakmailag frissen, ha nincs jelen a világhálón és szakmai csoportokban.

Az általam kezelt csoportokban igyekszem biztosítani az információáramlást és bátorítani a tagokat a szakmai kommunikációra, ami nem egyszerű. Sok esetben azok aktívabbak, akiknek nem kellene, azaz akik eltérítik a témákat vagy kifejezetten rosszindulattal posztolnak szakmai takaró alatt (ők a „kognitív trollok”), de ilyenkor az adminnak feladata és felelőssége is van. Emiatt néhány nagyobb szakmai csoportból ki is léptem, mert az admin nem tartotta kordában a folyamatokat.

Manapság egyre többen mondják magukat digitális pedagógusnak. Mitől és hogyan lesz ma valaki jó digitális pedagógus? Hol szerezhet tudást és hol tud inspirálódni, feltöltődni e témában?

A digitális pedagógia a tanteremben dől el, amikor a tanulókkal dolgozunk. Számos kolléga van, aki kiváló digitális pedagógus, de esetleg nem ismert vagy egy szakmai csoportban jobban elismerik, mint a saját iskolájában.

Digitális pedagógusnak lenni nem kijelentés vagy elhatározás kérdése, hanen olyan jellemzőktől, mint például, hogy előre tervezetten fejleszt készségeket, a digitális technológiát eszközként használja és a tanulói aktívan dolgoznak, alkotnak és gondolkodnak az óráin.

A digitális pedagógussal szemben támasztott követelmények fejlődését jól lehet követni abban, ahogyan az ISTE (https://www.iste.org/) az oktatókkal szembeni elvárásai, sztenderdjei alakultak.

Ma egy jó oktatónak ezeken a területeken kell jónak lennie:

tanulás,

vezetés,

digitális állampolgárság,

együttműködés

tervezés,

facilitálás

és elemzés.

Időről időre vannak jó továbbképzések, workshopok, webináriumok vagy éppen MOOC tanfolyamok („Tömeges nyílt online kurzusok, angolul Massive Open Online Course, rövidítve MOOC”) itthon és külföldön, ezek egyben a tanári kiégés elleni „orvosságok” is.

A tésztaszűrő a fénnyel, a napfogyatkozással kapcsolatos tudományos bemutató része, egy kreatív és lelkes pedagógusnál ez természetes (ELTE)

 

Az e-biztonság is fontos téma az Ön számára. Hogyan látja ezt a pedagógusok szempontjából és hogyan a diákok és a szülők szempontjából? Miként kaphatnak tájékoztatást, hogyan változhat az attitűdjük?

A digitális világban való eligazodás, a magánélet és a munka biztonsága szerintem elsősorban a megfelelő gondolkodási készségek meglétén múlik. Fontos, hogy ismerjük szabályokat, tudnivalókat, de sok helyzet vagy probléma előre nem látható, ezért a legjobb eszközünk a mérlegelés, gondolkodás, elemzés. Jó példa erre a Facebookot nemrégiben megrázó adatkezelési botrány, amelynek előzménye az volt, hogy az emberek számos adatukat megadták egy alkalmazásnak, ami sokszor megtörténik, ha kitöltenek egy érdekes „tesztet” vagy részt vesznek egy játékban. Vannak, akik a félelemkeltéssel élnek, amikor az e-biztonságról tartanak előadást, vagy megalapozatlan („kutatások szerint”), közhelyes információkkal dobálóznak, ez véleményem szerint nem megoldás.

A digitális egészség része ma már a digitális kompetenciának és ezzel kapcsolatban dolga van a szülőknek, a diákoknak és a pedagógusoknak is, senki sem vonthatja ki magát a közös munkából.

 Mit javasolna egy pedagógusnak, aki haladni szeretne a korral: hol található az az Ön által összeállított gyűjtemény, amiben a tanárok számára gyűjtötte össze a digitális tanítás eszközeit kütyüt, programot, applikációt és mikor érdemes ezt frissíteni?

Mindenkinek érdemes saját eszközkészletet fenntartani, amit időről időre felülvizsgálunk úgy, ahogyan új konyhai recepteket hallunk vagy új autókról vagy telefonokról informálódunk.

A legfontosabb, hogy tudjuk, mit szeretnénk és ahhoz válasszunk eszközt.

Sokat számít, ha olyan ajánlja, aki tapasztaltabb, de a világháló olyan hely, ahol bárki lehet felfedező és taníthat valamit a kollégáinak. Ami bevált, nem érdemes gyakran váltogatni, csak, ha indokolt. Ne feledjük, hogy a diákok általában konzervatívabban állnak a technológiához, mivel korábbi tanáraik nagy része nem digitális eszközökkel dolgozott.

A tanárok appserege c. digitális pedagógiában használható applikáció -gyűjtemény ITT található Attila blogján. A szerk.)

Mi alapján válasszon? Ha beírjuk a keresőbe, hogy digitális pedagógia, a google barátunk nagyjából 53 900 találat (0,49 másodperc) Többször előfordul pedagógus csoporton belül is, ahol Ön az admin, hogy rengeteg válaszjön egy-egy „ötletfelvetésre”. Mi segíthet a rendszerezésben?

A kereső nagyon jó dolog, de ne innen induljunk. Építsünk a szakportálok, blogok ajánlásaira és kérdezzük meg a kollégák véleményét a szakmai csoportokban. A videómegosztókon is vannak esettanulmányok, tutoriálok. Ha pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk, akkor már a kereső is segítség lehet. Nemrégiben szükségem volt segítségre, mert sokunk kedvenc csoportkezelő eszköze, a TeamUp technológiája elavult. Ha nem azt írom be a keresőbe, hogy „digitális pedagógia”, hanem konkrétabban, pl. tanárok számára keresünk csoportalakító, -kezelő alkalmazást, akkor jobb a helyzet, ha nem is találunk meg mindent. Célszerű olyan eszközöket használni, amelyek már mások által gyűjtött, megszűrt, jónak tartott alkalmazásokat tartalmaznak. Ilyen a Pinterest képmegosztó vagy a Pearltrees is, ahol nekem is van egy gyűjteményem a http://www.pearltrees.com/t/ikt-arzenal/id11795352 címen.

 Mik az Ön tervei, céljai 2018-ra? Mit várt az idei Digitális Témahéttől?

A Digitális Témahét a digitális pedagógia legnagyobb hazai eseménye, ezért minden évben sokat készülünk rá. Ettől az évtől a koordinációt a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ látja el, így idén szakmailag több tartalom került a pedagógusok által választható kínálatba, több webinárium, a közgyűjtemények csatlakozása módszertani anyagokkal, és Magyaország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS) kapcsán e-biztonsági tartalmak is megjelentek.

Ebben az évben növekedésnek indult a Digitális Témahéten résztvevő határon túli magyar iskolák száma.

A Digitális Témahét különlegessége, hogy a csatlakozó iskolák nem egy-egy tanórát tesznek „digitálissá”, hanem digitális technológiával segített, legalább egynapos projekteket bonyolítanak le. Ennek a pedagógiai hozadéka már jelentős és sokszor csak később derül ki, hogy milyen hatással vannak az iskola életére. A Facebookon a Digitális Témahét Tanári Fórumban pezseg az élet, ilyenkor megosztják a tanárok a projektek eredményeit, kérnek egymástól segítséget vagy éppen büszkén számolnak be tapasztalataikról.

Ön harcosan kiáll az áltudományok, hírhamisítás, összeesküvés-elméletek terjesztése ellen. Hogyan látja, mi segít ez ügyben?

Természettudományos végzettségű tanárként kötelességem felhívni a figyelmet az áltudományos hiedelmekre és információkkal segíteni azokat, akik már elfelejtették, amit a fizikaórán vagy éppen kémiából tanultak. Tudom, hogy a könnyen érthető butaságokat jobban elfogadják sokan, mint a nehezebben, több előismerettel befogadható, tudományosan megalapozott információkat, de a tudomány nem vélemény vagy érzés kérdése. A tudományos, a tényekre épülő gondolkodás segít jobban megérteni és megismerni a világot, amellett, hogy a pénztárcát is jobban óvja ?

 

+1 kérdés:): készítünk egy olyan oldalt, ahova az interjúalanyok által javasolt online pedagógiai eszközök, szoftverek, programok kerülnek fel egy listát alkotva. Önnek mely ilyen eszközre esik a javaslata Mit dobna be a közösbe?

 

Egy kevéssé ismert, gondolatpárbaj eszközt szeretnék ajánlani. Ilyen oldalból kevés van, ezért az AllOurIdeas (https://www.allourideas.org) hiánypótló. Az eszköz azonos súlyú állítások, értékek, fogalmak stb. között segít rangsort készíteni úgy, hogy mindig csak kettő közül kell választani, akár úgy is, hogy megbeszéljük az osztállyal és ezután választunk. Miután kellő számú visszajelzést gyűjtöttünk, elemezhetjük az eredményt különböző eszközökkel.

Előző cikk1 millió forintot nyerhet a legkreatívabb verselő – Szabad a vers! országos verspályázat
Következő cikkKovács Árpád: a PénzSztár verseny egy misszió