Az alábbi csapatépítő játékokat nem csak középiskolás diákokkal, de a felnőttképzésben eltöltött éveim során is rendszeresen alkalmaztam, így nem csak diákjainkkal, de akár a tanári karral is alkalmazhatóak. Tapasztalataim szerint 14-99 éves korig kisebb nagyobb testreszabással bátran játszhatóak.
Segítenek a csapatszellem kialakításában, fejlesztik a kooperációt a kommunikációt és az önismeretet. Osztályteremben, kevés eszközzel megvalósíthatóak, így azoknak a pedagógusoknak is megoldást nyújthatnak, akik olyan intézményben dolgoznak, mely nem tud lehetőséget nyújtani a diákok iskolán kívüli célzott csapatépítő tevékenységére.
Elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi játékok alapos tanári felkészülést, a téma körültekintő bevezetését igénylik. Amennyiben nem áll módunkban végiggondolni, hogy az adott csapat igényeihez és előismereteihez hogyan adaptálhatóak ezek a játékok, úgy neki se fogjunk a munkának, hiszen felkészületlenül azt kockáztatnánk, hogy a gyermekek érzelmileg sérüljön.
1. Ki vagyok én?
Tartalom: Ebben a feladatban arra biztatjuk diákjainkat, gondolják végig, hogyan szeretnék láttatni magukat mások előtt (pl. szavahihető, megbízható, barátságos, jó tanuló, stb.) Megkérünk minden diákot, hogy írják le egy papírra azt az egyetlen és legfontosabb jelzőt, amivel önmagukat jellemezni szeretnék. A jelzőket begyűjtjük és ezekkel játszunk közösen Activity-t. A játék után megbeszéljük, hogyan tudjuk hitelesen az általunk kívánt énképet közvetíteni. Végül megtippelhetjük, ki milyen jelzőt írt eredetileg papírra és megbeszélhetjük az esetleges eltéréseket és egyezéseket.
Megjegyzés: Mint minden énképet érintő játék, ez is kiemelt figyelmet és tapintatot kíván az alkalmazó pedagógustól és a résztvevő diákoktól egyaránt. A csoportot megfelelőképpen fel kell készíteni arra, hogyan ne sértsék egymást játék közben. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a csoport érzelmileg felkészült a feladatra, akkor elhagyhatjuk annak megtippelését ki milyen jelzőt írt a papírra és a személyes jelzők titokban maradhatnak.
Eszközigény: papír, toll
Fejlesztendő terület: énkép, kommunikáció, társas interakció
2. Én a befőttes üvegben
Tartalom: Ez a feladat inkább a helyes énképet segíti, de közvetetten a szociális kapcsolatokra is hatással van. Minden gyerek kap egy névre szóló befőttes üveget amiket kirakunk a tanári asztalra sorban. Ezt követően mindenkinek rövid 1-2 szavas pozitív visszajelzést kell adnia minden egyes osztálytársáról. A visszajelzések csak pozitívak lehetnek és a lehető legtárgyilagosabban kell leírniuk az adott személy egyik erősségét. Fontos, hogy a visszajelzések olyan erősségeket fogalmazzanak meg, amikre az adott személy hatással van, tehát pl. ne a haja színét dicsérjük, hanem a kitartását, stb. A visszajelzéseket névtelenül lehet megfogalmazni és az adott diák befőttes üvegébe helyezni. Amennyiben a tanár szükségesnek érzi, a befőttes üvegek átadása előtt átnézheti a visszajelzéseket, hogy biztosan ne maradjanak nem odaillő kommentek. Kerüljük a nem megfelelő kommentek névszerűsítését, de beszélhetünk róla, miért nem feleltek meg a játék szabályainak.
Megjegyzés: Amennyiben a játékot nem diákokkal, hanem munkatársakkal játsszuk, a visszajelzéseknél kérhetünk 1 erősséget és 1 gyengeséget is. Így a visszajelzések birtokában mindenki elkészítheti saját névre szóló SWOT analízisét. Diákok esetén a gyengeségek szerepeltetése nem javasolt, vagy csak akkor, ha egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden egyes résztvevő tisztában van azzal, hogy erősségek és gyengeségek terén is csak és kizárólag olyan dolgokat lehet szerepeltetni, amikre az adott személy hatással bír (tehát nem lehet olyasmiket írni amik testi adottságokra, családra, anyagi helyzetre, stb. vonatkoznak).
Eszközigény: papír, toll, befőttes üvegek
Fejlesztendő terület: énkép, kommunikáció, társas interakció
3. Pletykajáték Örkénnyel
Tartalom: A pletykajáték olyan klasszikus, ami talán bemutatást sem igényel. Lényege, hogy egy történetet súgunk fülről fülre, kíváncsian várva, mi marad a végére az eredeti történetből. Én szinte mindig egy-egy Örkény Egyperces novellával játszattam, így egyszerre adódik alkalom az irodalmi műveltség és a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, miközben egészen mellékesen a csapat is épül. Az első játékos kinyomtatva kapja meg a novellát és pár perces időkeretet biztosítunk neki annak elolvasására. Ezt követően az első játékos a többiek számára nem hallható módon kell hogy összefoglalja a történetet a következőnek és így tovább. Az utolsó játékos hangosan elmondja mindenkinek, hogyan szólt a novella.
Megjegyzés: Bár a pletykajáték klasszikusan a szóbeszédek kialakulását modellezi, kommunikációs leckeként is tökéletes. Kihangsúlyozhatjuk diákjainknak, hogy azért fontos hogy letisztultan, érthetően kommunikáljunk egymással, mert máskülönben saját üzenetünket tesszük ki a torzulás veszélyének.
Eszközigény: 1 db nyomtatott Örkény Egyperces novella, vagy más rövid történet
Fejlesztendő terület: kommunikáció, kooperáció
4. Háttal rajzolás
Tartalom: Ehhez az egyszerű játékhoz nem kell más, csak pár előre kinyomtatott egyszerű kép, papír és ceruza. A résztvevők párokban dolgoznak, egymásnak hátat fordítva. Minden párból egy valaki kap egy képet, amit a másiknak nem mutathat meg. A képet kapó játékosnak az a feladata, hogy megfelelően instruálja játékostársát, a kép megrajzolásához. A feladat teljesítéséhez maximum 5 perc álljon rendelkezésre. A játék játszható 2 körben is, ilyenkor az első körben legyen az instrukció része, hogy a rajzoló játékosok nem kérdezhetnek vissza az instruáló játékosoktól. A második körben engedélyezzük a kétirányú kommunikációt és minden pár kapjon új képeket. Végezetül össze lehet hasonlítani az eredeti és a „vakon instruált” képeket, valamint meg lehet beszélni, jobban sikerült-e a munka kétirányú kommunikáció esetén.
Eszközigény: könnyen instruálható rajzok (google keresőben ha a ‘back to back drawing’ kulcsszóra keresünk sok ilyet találunk), toll, papír
Fejlesztendő terület: kommunikáció, kooperáció
5. Torony építés
Tartalom: Ez a játék Tom Wujec TED előadásán alapul, amely magyar felirattal is megtekinthető és néhány meglepően mélyreható kutatást mutat be a „pillecukor problémáról” – egy egyszerű csapatépítő gyakorlatról, melyhez száraz spagetti, közel egy méter ragasztószalag és egy darab pillecukor szükségeltetik. A feladat, hogy azonos idő alatt, kis csoportokban a legmagasabb tornyot tudják közösen létrehozni a diákok azonos összetevőkből.
A játékot bevezető pedagógusnak mindenképpen javasolt az alábbi videó megtekintése:
Eszközigény: spagetti, ragasztószalag, pillecukor
Fejlesztendő terület: kommunikáció, kooperáció, problémamegoldó készség
6. Pirítós kenyér készítés
Tartalom: Tom Wujec-nek nem a pillecukor torony az egyetlen olyan TED előadása, ami foglalkozásként könnyedén adaptálható az oktatásban. Egy másik videóban azt mutatja be, hogyan tudunk problémamegoldást fejleszteni miközben a reggeli pirítós elkészítését igyekszünk elmagyarázni egy földönkívülinek. A feladat leegyszerűsített formában 4 szakaszban adaptálható osztályterembe:
- Minden diák egyénenként készít rövid folyamatábrát arról, hogyan készül a pirítós
- A folyamatábrákat megbeszéljük, egymással összehasonlítjuk
- Az egész csoport közösen hoz létre egy minden lépést magában foglaló folyamatábrát
- Közösen megfogalmazzuk a tapasztalatokat a problémamegoldási készségeinkre vonatkoztatva
A játékot bevezető pedagógusnak mindenképpen javasolt az alábbi videó megtekintése:
Eszközigény: papír, ceruza, tábla
Fejlesztendő terület: kommunikáció, kooperáció, problémamegoldó készség
6. Tabu
Tartalom: Az Activity mint pedagógiában alkalmazható játék viszonylag hamar beépült a köztudatban. Talán valamivel kevésbé gyakran használjuk a Tabu nevű játékot, ami az Activity-hez hasonlóan nagyjából minden területnél használható, nagyszerű játék. A társasjátékhoz a kártyák elkészítését közösen is elvégezhetjük diákjainkkal. A lényeg, hogy 1-1 kifejezés szerepeljen a kártyák tetején (ezt kell kitalálni) és alattuk 5-8 olyan szó, amik tabut képeznek (tehát ezeket nem használhatja körülírás során a magyarázó játékos). Az elkészült kártyákból 2 csapatba rendeződve sorban húznak a diákok. A kártyát húzó játékos célja, hogy társainak sikeresen elmagyarázza a kártya tetején szereplő szót, anélkül, hogy a tabu szavak bármelyikét használná körülírás közben. A magyarázó játékos mellé áll az ellenfél csapatból mindig valaki, hogy ellenőrizze, nem hangoznak-e el tabu kifejezések. A játékosnak összesen 2 perce van, hogy annyi kártyát magyarázzon el sikerrel csapatának, amennyit csak tud.
Eszközigény: Tabu kártyák, az osztály által közösen készítve, vagy a tanár által egyedül.
Fejlesztendő terület: a kártyák tartalmától függően szinte bármilyen tudásterület fejlesztésére alkalmas
