Miről szól a STAIRS?
FBP: A STAIRS (Stakeholders Together Adapting Ideas to Readjust Local Systems to Promote Inclusive Education) „social inclusion”, vagyis társadalmi befogadással kapcsolatos, az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló projektünk az adaptációra fókuszál. Hét partnerszervezettel egy még kiterjedtebb partnerségben valósul meg az előző projektekhez képest: szlovén, cseh, portugál, ír, horvát konzorcium lesz, magyarországi vezetéssel. A projekt során születik majd egy európai adaptációs kézikönyv valamint nemzeti adaptációs tervek a négy kelet-közép-európai ország számára, amelyek nemzeti szinten segíthetik elő a jógyakorlatok adaptálását az iskolák világába. A nyugat-európai országok a tudásmegosztó országok („sharing country”), a fent említett négy ország lesznek az úgynevezett „tanuló országok” („learning country”). Készül egy nagy kutatási riport, országkutatásokkal, országriportokkal (egy, a témával kapcsolatos európai szintű kutatás fog zajlani), emellett több ország jógyakorlatából készülnek majd beszámolók.
Milyen előzményei voltak a projektnek?
FBP: Fontos kiemelni, hogy mi nem elsősorban projekteket valósítunk meg, hanem tudatosan vállalt szakpolitikai témák mentén igyekszünk kísérleti vagy fejlesztési tevékenységet végezni. Mind a Közalapítvány egészének, mind a Tudásmenedzsment csoportnak van saját stratégiai célkitűzése, víziója azzal kapcsolatban, hogy egy-egy témában mit szeretne elérni. Ezeket a célokat és témákat igyekszünk átváltani szakpolitikai projektek megvalósítására.
2014-től három olyan nagyobb ívű projektben vett részt konzorciumvezetőként a Tempus Közalapítvány, amelyek szakpolitikai kísérleteket vagy fejlesztéseket segítettek elő az Európai Bizottság támogatásával. Az első nagyobb szakpolitikai projekt a CrooCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! címet viselte, amelyben hat partnerszervezet vett részt. A CroCooS egy korai iskolaelhagyással, lemorzsolódással kapcsolatos szakpolitikai kísérlet volt, amely 2017 tavaszán fejeződött be. A projekt egy korai jelzőrendszer kifejlesztésére tett kísérletet, célja pedig egy intézményfejlesztési program létrejötte volt, amely elősegíti, hogy az intézmények ellenállóbbak legyenek azzal a jelenséggel szemben, hogy a fiatalok idő előtt, vagyis még a végzettség megszerzése előtt elhagyják az iskolát. Az iskolai teljesítmény és a későbbi foglalkoztathatóság egyértelmű összefüggést mutat, éppen ezért szerepel az Európai Unió 2020-as célkitűzései között a korai iskolaelhagyás, azaz a 18-24 év közötti, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok arányának 10% alá csökkentése, amelynek egyik feltétele, hogy kevesebb tanuló morzsolódjon le a különböző iskolai programokból. A lemorzsolódás mögött többnyire egyéni, társadalmi és az iskolarendszerben gyökerező okok összessége húzódik meg. Az adatok szerint a legnagyobb arányban a kedvezőtlen szociális-gazdasági helyzetben élő, elsősorban szakiskolában tanuló réteget érinti Magyarországon és az EU más országaiban is. Amennyiben ezek a fiatalok nem szerzik meg a középfokú végzettséget, hátrányaik még inkább fokozódnak, hiszen nagy eséllyel lesznek munkanélküliek. A tartós munkanélküliségnek pedig súlyos következményei vannak az egyén fizikai és mentális egészségére nézve.
A CrooCooS Tudástár, intézményfejlesztési útmutató, és egy hozzátartozó, közel harminc eszközt tartalmazó gyakorlati eszköztár a tanárok, intézményvezetők és a segítő szakmák képviselői számára is rendkívül jól használható.
Például, ha egy tanár be akar vinni az osztályfőnöki órára egy gyakorlatot, hogy „hogyan segíthető elő a bizalom kiépítése az osztályban”, vagy valamilyen kihívás vagy nehézség adódik egy tanulóval, és kíváncsi, „hogyan kell iskolai fórumot tartani konfliktusmentesen”, az ilyen és hasonló felvetésekre találhat nagyon konkrét eszközöket.
A CroCooS projektünkkel párhuzamosan zajlott az EFFeCT – tanárok kollaboratív tanulásával kapcsolatos projekt. A Tempus Közalapítvány Tudásközpontja által koordinált, finn, lett, cseh, brit, ír partnerségben megvalósuló EFFeCT projekt egy európai szakmai és módszertani keret létrehozására tesz kísérletet. A projekt célja, hogy összegyűjtse és közkinccsé tegye a létező innovatív gyakorlatokat és eszközöket a tanári együttműködésen alapuló, kollaboratív tanulás témájában, iskolai, helyi, regionális és nemzeti szinten. Az eredmények között egy módszertani keretrendszert, a témával kapcsolatos glosszáriumot, facilitátori kézikönyvet, támogató eszközöket is találhatnak a látogatók.
Fontos továbblépés volt az ESLplus című projektünk, amelynek célja egy európai tudásportál létrehozása volt, amely mind szakpolitikai, döntéshozói, intézményvezetői szinten, mind pedig a tanárok szintjén hasznos információkat nyújt a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás témaköréből szerte Európából. A korai iskolaelhagyás európai tudásportálja jól strukturált és könnyen kereshető minőségi tartalmakat kínál, építve az összegyűjtött és rendszerezett nemzetközi, nemzeti, helyi és intézményi szakértelemre.
Az alábbi videó jól bemutatja a portál használatát.
A Tempus Közalapítvány elsősorban pályáztatói tevékenységéről ismert. Ezen kívül, ahogy a fentiekből is kiderül, nagyon sok mással is foglalkozik az intézmény, amelyben jelentős szerepe van a tudásmenedzsmentnek. Milyen célokat tűztek ki 2019-re?
FBP: Valóban, a Tempus Közalapítvány Magyarország egyik legrégebben működő, oktatási-képzési területen tevékenykedő minisztériumi háttérintézménye. Több mint húsz éve látja el a feladatait, amelyek közül leginkább pályáztatói tevékenységéről ismert. Célunk, hogy minél több színvonalas pályázónk legyen, amelyet a pályáztató egységek munkatársainak munkája mellett egy jó ügyfélszolgálat, a pályázatok célrendszerében megtalálható szakpolitikai területeken való aktív részvétel, a pályázók edukálása és bevonása, a hazai és nemzetközi tudásmegosztás támogatása is elősegít.
Képzőközpontként felnőttképzésekkel és tanártovábbképzésekkel is foglalkozunk. Itt van például az európai uniós angol szaknyelv képzésünk, amely egy Közép-Európában is egyedülálló terület: magas színvonalú és kifinomult angol nyelvtanítást párosít az EU-s szaknyelvvel. Ez a képzésünk bármely, a területen mozgó szakembernek hasznos lehet. Tartunk ezzel kapcsolatos webináriumokat is (ezeket megtalálhatják az interneten), amelyeken ugyancsak sokan részt vesznek. Nyílt turnusok jelenleg nincsenek, de természetesen nyitottak vagyunk az intézményi együttműködésekre és a képzés megtartására.
A felnőttképzések mellett pedagógustovábbképzéseket is szervezünk. A 21. század angol nyelvtanára egy nemcsak nyelvtanároknak szóló képzés, hanem a 21. századi, modern oktatási-pedagógiai módszertanok és eljárások iránt érdeklődőknek szól. A képzés számos tanulásszervezési eljárást és módszertant mutat be, mint például a „blended-learning” (az internet és a digitális média nyújtotta lehetőségeket és a hagyományos tantermi oktatás módszereit ötvöző oktatási forma) vagy a „flipped classroom” (magyarul „fordított osztályterem”, vagyis egy olyan tanulásszervezési eljárás, amelyben a tradicionális oktatásból ismert formák helyet cserélnek: az ismeretátadás történik otthon és az ismeretek elmélyítése az iskolában) stb., tehát sok olyan módszer van benne, ami nem kötődik nyelvtanításhoz.
Hasonlóan modern pedagógiai elvekkel dolgozik az Idegennyelv-tanítás kisgyermekkorban című képzésünk, amelyet több nyelven is meg tudunk tartani. Ezt a képzésünket azonban óvodai nevelőknek, alsós tanítóknak és a kisgyermekek szüleinek ajánljuk elsősorban.
Az “Alma a fán – együttműködő tanítás IKT eszközökkel” című képzésünk 2018-tól érhető el a palettánkon. Ennek előzményeként 2017-ben a képzés kipróbálásában harminc pedagógus vett részt az ország minden részéről. Egy egyedülállóan jó és összetartó csoport jött össze, akiknek a segítségével egy rendkívül jó képzést sikerült létrehozni. A témák között szerepel a digitális eszközök kreatív használata, az együttműködő tanulás, de a fejlesztő értékelés témakörére is nagy hangsúlyt fektettünk. Ez a képzés kifejezetten jó komplett tantestületek számára, de például olyan szakképzési centrumnak is ajánljuk, amelyek több tagintézményből állnak. A képzés ugyanis nemcsak a pedagógusok digitális kompetenciáit, hanem az együttműködésüket is fejleszti, amely hatékonyabb tantestületi, intézményi működést tesz lehetővé.
Fontosnak tartjuk a szakpolitikai szereplőkkel és az oktatás-képzés gyakorlati terepén dolgozókkal való aktív kapcsolattartást is. Célunk, hogy például az Erasmus+ pályázatíró szemináriumokon, orientációs napokon megjelenjenek a szakpolitikai témák, vagyis legyen lehetőség az információk áramoltatására, tudásmegosztásra. Igyekszünk több nemzetközi hálózatban is aktív munkát végezni: kiemelendő ezek közül például a nyelvtanítás nemzetközi hálózatában (INNLAC) való részvételünk, amelynek következő találkozóját éppen Magyarországon rendezzük 2019-ben. Fontos számunkra a digitális oktatási terület is, ahol igyekszünk egyre mélyebb tudásra és kapcsolatrendszerre szert tenni. Kitüntetett pontja a területnek a Digitális Módszertár, amely Magyarország egyik legnagyobb, digitális pedagógiai és módszertani ötleteket tartalmazó gyűjteménye vagy a Digitális Konferencia, az ezzel kapcsolatos tudásmegosztás, rendezvényeken való részvétel.
Melyek azok a területek, amelyekre leginkább büszkék lehetnek? Mik a Tudásmenedzsment Csoport erősségei a Tempus Közalapítványban?
FBP: A Tudásmenedzsment csoport 2018-ban ünnepelte 10 éves fennállását. A létrehozása óta számos olyan eredményt ért el a csoport, amelyre büszke lehet. Ezek közül is kiemelkednek azok a mind hazai, mind nemzetközi színtéren elismerést kiváltó nemzetközi projektek és azok eredményei, amelyek azóta is vissza-visszaköszönnek. A korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás, digitális oktatás, tanárok kompetenciafejlesztése, tanárok együttműködő tanulása, a strukturált tudásmegosztás témák leginkább az erősségei jelenleg a Tudásmenedzsment csoportnak. Azon dolgozunk, hogy minél inkább össze tudjuk kötni a szakpolitikai szintet és az iskolák gyakorlatias életét. Küldetésünk, hogy a szakpolitikai szintű eredményeket le tudjuk fordítani nagyon gyakorlatias elemekre, illetve az iskola és a pedagógusok világából származó eredményeket, tapasztalatokat és igényeket európai szintre tudjuk emelni. Például rendszeres műhelyfoglalkozásokat tartunk tanárok számára, nagyon régóta. Az úgynevezett Alma a fán műhelyek egy-egy beavatkozási területre fókuszáló háromórás műhelyek olyan, ténylegesen a tanárok hétköznapi életét érintő témákban, mint a pályaorientáció, korai jelzőrendszer alkalmazása, bevezetése vagy éppen az iskolai zaklatás, a bullying. A műhelyeket 2019-ben is folytatjuk, amelyekre nagy örömmel várjuk az érdeklődő tanárokat, segítő szakmák, a fenntartók, a szakpolitika-alkotó és döntéshozó szervek képviselőit is.
