Hóesés ide, zord téli nap oda, a január végén megrendezett „Együtt a bölcsődés gyermekekért” szakmai délutánra rengetegen érkeztünk, a Hattyú Ház terme zsúfolásig megtelt a legkisebbeket nevelő pedagógusokkal.
Jó volt együtt!
Csóka Éva, a Neteducatiónál nemrégiben megjelent Kisgyermeknevelők Tevékenységkalendáriuma című könyvének bemutatásával megerősödhetett bennünk, hogy a hivatásunk legfontosabb alapelve a szeretet és a türelem, s az ezekhez kapcsolódó szakmaiság. Ehhez jelent praktikus segítséget Csóka Éva kötete, amely a bölcsődei mindennapokra gyűjt össze jól használható ötleteket és játékokat (különböző korosztályokra és tevékenységterületekre bontva).
Digitális honfoglalás a bölcsődében
A digitális eszközök mindennapi életben való alkalmazása mindannyiunk számára egyre természetesebb. Okoseszközökkel dolgozunk, intézzük a levelezéseinket, tartunk kapcsolat az ismerőseinkkel, de pénzügyeinket is így bonyolítjuk, nem beszélve a vásárlásainkról. A kisgyerek ebben a közegben él. Sőt abba született bele, hogy a mosógépet a nagyitól is elindíthatjuk, és manapság „a Google a legjobb barátunk”.
Az eredmények címszavakban:
- Már a 0-12 hónapos gyerekek is kapnak digitális eszközt a kezükbe.
- A legnagyobb arányban a 18-23 hónaposok használják ezeket.
- 3 éves kor felett kivétel nélkül, minden gyerek kap a kezébe IKT eszközt.
- A bölcsődés korosztály nem csak tabletet, de okostelefont, sőt laptopot is kézhez kap.
- A kicsik főként este és/vagy reggel használják az eszközöket.
- A szülők általában akkor adnak digitális eszközt a kisgyerekeiknek, ha le akarják kötni őket (főzés, takarítás közben), vagy meg szeretnék őket nyugtatni.
- A kicsik meséket, videókat néznek, játszanak, vagy fotókat készítenek az okoseszközzel, amelyet a legtöbben önállóan is be tudnak kapcsolni, sőt van, aki egyedül tölt le tartalmakat is.
- A legtöbb szülő nem néz utána, hogyan használtassa kisgyerekével a digitális eszközöket és a szülők tizede sem használ ún. felügyelőprogramot a gyerekeknek adott eszközökön (pl.: Family Link)
A kutatatásnak még nincs vége, de az eddigiekből már jól látszik (s ez is a kutatók célja), hogy a gyerekek digitális világba való bevezetésének tudatossá kellene válnia és minél szélesebb körben beszélnünk kellene ezekről a jelenségekről – nem csak a kisgyermeknevelőknek, de a szülőknek is!
A kutatás másik iránya pedig arra keresi a választ, hogy az egyes digitális játékok képesek-e fejlesztően hatni a legkisebbekre. Ha igen, hogyan, ha nem, miért nem.
Ám amíg az offline világban a játék – legyen az bármely szintű és típusú is – mindenképpen fejlesztő a gyerekek számára, addig a digitális játszótér játékainál egyáltalán nem ilyen magától értetődő a pozitív hatás. Sőt. A játékokat fejlesztő – és szórakoztató játék szintjén is meg kell különböztetnünk a digitális világban is, és amíg a finommotorika terén a digitális fejlesztőjáték erős hatása volt érzékelhető a kutatásban, addig be kell vallanunk:
biztosat 20-30 év múlva mondhatunk
ezzel kapcsolatban…
További információk érhetők el a kutatásról az alábbi webcímen: A kutatásról bővebben: https://www.digitalskills.hu/
Koscsóné Kolkopf Judit bár rengeteg fontos és elgondolkodtató kutatási eredményt tárt elénk, őszinte volt:
„Adjunk digitális eszközt a kisgyerek kezébe, vagy ne adjunk? A biztos, tudományosan is alátámasztható választ még nem tudjuk! Cél, hogy elinduljon az országos közbeszéd és a vita a témában, már csak azért is, hogy tudjuk, mennyire engedünk a szülői nyomásnak a bölcsődékben… Miközben azt sem felejthetjük el, ha digitális világban, digitális eszközt adunk is a kisgyerek kezébe, azt csakis tudatosan és kontrolláltan lehet, s a jelenlegi tudásunk szerint a leginkább a mese, a tánc és az ének (stb.) fejleszti a gyerekeket, pláne, ha együtt, közösen műveljük ezeket!”
Ne félj, énekelj!
Dr. Asztalos Kata, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, művésztanár is. Az együtt a bölcsődés gyermekekért szakmai délutánját Kodály szellemét megidézve kezdte: „az anya születése előtt 9 hónappal – ekkor kezdjük a zenei nevelést!”
És amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni: a kisgyermeknevelőnek magának is csodálatos hatású a zene, az ének gyakorlása. Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekekkel foglalkozók az átlagnál többet mosolyognak – és igen kedves kolléganők: a sokat dalolóknak (hála az arcizmok edzésének) kevésbé ráncosodik az arca! Az éneklés pedig igazi, ősi megküzdési stratégia: aki énekelt, mindig le mert menni a sötét pincébe krumpliért, és aki énekelt sohasem félt, a legnagyobb ágyútűzben sem (l.: katonadalok). Az énekszó elűzi a szívből a félelmet.
Figyelem, változtak a továbbképzés szabályai!
Deák Virág a kisgyermeknevelők továbbképzésének változásait mutatta be. Hasznos gyakorlati összefoglalásával zárult ezt a tartalmas szakmai délután. A jogszabályi változásokról ITT olvashatunk.
