Mi ez?
Megjelent a Zachor Alapítvány és a USC Shoah Foundation együttműködésében kiadott interaktív naptár, mely válogatást tartalmaz a 2018. évi művészeti pályázatra érkezett, videóinterjúk alapján készült alkotásokból.
„A videóinterjúk fontos oktatási anyagként szolgálnak, nem csak a holokauszt, hanem az egész 20. század történelméről való oktatásban, valamint egyes történelmi helyzetek személyes megélésének, döntési helyzeteknek a megismerésében. A művészet az elmondhatatlan tolmácsa című projekt, amelynek keretében a naptárban található alkotások készültek, a művészetet hívja segítségül a videóinterjúkból származó információk, érzelmek és reflexiók feldolgozásához, összegzéséhez és kifejezéséhez. Ezeknek az alkotásoknak az elemzése, a videóinterjúrészletekkel való kapcsolata egy-egy feladat vagy megbeszélés témájává tehető.
A naptárban az egyes hónapoknál a pályaművek mellett, valamint néhány kiemelt napnál található egy QR-kódot, amelynek segítségével megnézhetőek a pályamű alapjául szolgáló interjúrészletek, valamint további történetek.'”
– olvasható a Zachor Alapítvány honlapján a kiadvány kapcsán.
Tanórai felhasználás
A naptár oktatásbeli felhasználásához készült tanári útmutató a Zachor Alapítvány honlapján érhető el. Ebben hasznos tippekkel látják el a felhasználó pedagógusokat:
„Minden művészeti alkotásnál a korosztálytól függően meg lehet beszélni az alábbi szempontokat:
- Milyen hangulata van számodra a képnek? Gyűjts össze 3 kifejezést ezzel kapcsolatban!
- Azonosítsd a képen látható szereplőket vagy szimbólumokat!
- Adj címet a képnek! Vesd össze a pályaművet készítő diák által adott címmel!
- Mit gondolsz, milyen eseményt ábrázol a kép? Miért gondolod ezt?
- Olvasd el a kép mellett látható idézetet! Emelj ki kapcsolódási pontokat!”
„Az események emberi oldalát ismerhetjük meg” – Villáminterjú Vida Nárcisszal a Zachor Alapítvány igazgatóhelyettesével
Eriksson Zsófia: “A művészet az elmondhatatlan tolmácsa” című művészeti pályázatra 2018-ban beküldött, közel 300 pályamű közül 19 alkotás került végül az interaktív naptárba. Nehéz volt a választás?
Vida Nárcisz: Pályázatunk nem vetélkedő, így a meghirdetéskor sem fogalmaztunk meg előre a pályaművek értékeléséhez kapcsolódó konkrét elbírálási szempontokat. A pályamunkák beérkezését követően igyekeztünk egy minél sokszínűbb “bizottságot” összeállítani, akik saját értékelési szempontjaik mentén hoztak létre egy szűkített listát, majd ezt fésültük egybe.
Ebben a kiválasztási folyamatban korábbi pályázóink, önkénteseink, tehát diákok, valamint kollégák, tanárkollégák, és egy művészettörténész is részt vett. A végső kiválasztásnál igyekeztünk figyelembe venni, hogy minél több iskola és minél szélesebb korosztály munkái megjelenhessenek a kiadványunkban. Természetesen, mivel egy naptárt készítettünk, a vizuális szempontokra is hangsúlyt kellett helyezni a grafikai tervezés során.
E.Zs.: Vannak “személyes kedvencei” a naptárba?
V.N.: Személyes kedvencet nem tudnék kiemelni, hiszen a munka során mindegyik alkotás személyes kedvencemmé vált valamilyen szempontból. De megemlítenék egy alkotást, amely talán érzékeltetni tudja, hogy egy-egy videóinterjú-részlet kapcsán mennyi gondolat fel tud merülni egy diákban. Rávilágít arra, mennyi további kérdést lehet megvitatni, és mindez – maga a klip értelmezése, az alkotási folyamat, illetve az erre való reflektálás – miként fejleszti a kritikai gondolkodást. Március hónaphoz a március 15-i videóklippel is összefüggésben egy olyan pályaművet illesztettünk, ahol a diák egy fotón reflektál a klipben elhangzott, iskolai antiszemitizmushoz kapcsolódó történetre. Mindezzel olyan kérdéseket vethetünk fel, mint például, hogy
mit jelent az (kettős vagy többes) identitás?; ki határozza meg az identitásunkat?; milyen identitásjelölő szimbólumok vannak?; ezek hogy kapcsolódnak a nemzeti identitás fogalmához?; milyen módon tudja valaki megsérteni az identitásunkat és erre milyen válaszreakciók lehetnek?.
A diák ezekre a kérdésekre reflektál a művészet segítségével, és ezeket a szempontokat lehet többek között megvitatni az ő pályamunkáját használva az oktatásban.
E.Zs.: Egy teljes év holokauszt-túlélőkkel. Elkerülhetetlenül nehéz téma… Mik a tapasztalataik a diákok viszonyulását illetően?
V.N.: A diákok és tanárok januárban vehették kézbe a naptárat, így tőlük való tartalmi visszajelzésről még nem tudok beszámolni, azon kívül, hogy nagyon pozitív várakozás előzte meg részükről a naptár elkészültét. A naptár segítségével valóban holokauszt-túlélők történeteit hallgathatjuk meg, viszont ezek a történetek nem csak a holokausztról vagy a rasszizmusról szólnak, hanem olyan témákról, mint az identitás, családi hagyományok, ünnepek, elfogadás, vagy épp ennek a hiánya, a megkülönböztetés, kirekesztés, antiszemitizmus. De még ha a holokauszt, vagy az üldöztetés maga is a téma, a szimpla történelmi eseményeknél ezek a videóklipek sokkal többet mondanak: az események emberi oldalát ismerhetjük meg egyéni nézőpontból, morális helyzetekről, dilemmákról, az ezekre való személyes reflexiókról hallhatunk.
E.Zs.: Elsősorban történelemtanároknak ajánlják a naptár alkalmazását, vagy ennél tágabb a javasolt felhasználói kör?
V.N.: Történelemóra mellett kiváló oktatási anyagként szolgálhat a naptár irodalomórán, etikaórán, művészettörténeti órákon. De a naptárt bármely szakos tanár bátran használhatja, hiszen olyan témák merülnek fel benne, amelyek tantárgytól függetlenül is megvitathatók és aktuálisak lehetnek egy-egy tanórán. Továbbá osztályfőnökként szintén bármely szakos tanár feldolgozhatja az egyes hónapokhoz, vagy kiemelt napokhoz tartozó szöveges, képi vagy videós anyagokat.
Forrás: USC Shoah Foundation, Zachor Alapítvány
Az Interaktív naptár (2019) digitális verziója elérhető itt: INTERAKTÍV NAPTÁR
Az interaktív naptár megrendelhető: zachor@zachor.hu
A cikkben szereplő képek az USC Shoah Foundation Facebook oldaláról származnak.
