– Sokszor hangot adott azon véleményének, miszerint “Gyermekeinket egészséges nemzettudatra kell nevelni, de ehhez tisztában kell lennünk saját nemzeti közösségünk értékeivel”. Ön számára melyek ezek a legfontosabb nemzeti értékek, és hogyan látja ezeket átadhatónak a fiatalabb generációk számára?
– Meggyőződésem, hogy a patriotizmusra való nevelés minden korban fontos. Mai világunk sajátos időszaka az emberiségnek: egy globalizált világban élünk, melyben a globalizáció mint egy mindenen áthatoló folyamat egyaránt teremt új és tüntet el korábban meglévő értékeket. Ebből adódóan szerintem minden nemzetnek szüksége van egy saját értékszűrőre, amivel a globalizáció káros hatásait kivédi, családi, illetve nemzeti kultúráját, nyelvét, hagyományvilágát, szokásait pedig megőrzi. A tudatos hazafiság soha nem válhat idejétmúlttá vagy elavulttá. Azt is tegyük hozzá, hogy szó sincs nacionalista, soviniszta nevelésről. A valódi hazafiság, nem lehet sem nacionalista, sem soviniszta. Az igazi patriotizmus a saját nemzeti értékek tiszteletére nevel, más nemzetek megsértése nélkül. Sőt ezen keresztül tudja egy magyar ember is tisztelni más népek kultúráját, nyelvét, szokásait. A tisztelet kultúráját szeretnénk tehát ezzel megerősíteni ebben a mai felgyorsult világban.
– Felesége óvodapedagógus. Mik a közvetett és közvetlen tapasztalatai, érdemes a nemzeti nevelést óvodában vagy akár előbb, már bölcsődében megkezdeni?
– A gyermekek alapvető jellemvonásai már 6 éves korig kialakulnak. Nyilván utána még nagyon sokat kell tanulniuk, hogy megszerezzék „a szív és a jellem bölcsességét” ahogy Márai fogalmaz, de az alapvető jellemvonások már korán kialakulnak. A nemzeti ünnepek megélése közösségi eseményeken keresztül, rajzok, festmények, kokárda készítése, március 15-e alkalmával, ilyen és ehhez hasonló eszközökkel már el lehet vetni azokat a magokat a gyermekek lelkében, ami később csírázik és hajtásnak indul. Ahogyan Goethe fogalmaz: “gyökereket és szárnyakat” kell adnunk gyermekeinknek. Erről szólna alapvetően ez az oktatási elképzelés.
– A megvalósítást egészen konkrétan hogyan képzeli el?
– Általános iskola, középiskola és a felsőoktatás szintjén is a korosztályhoz illeszkedő tananyagon belül. Az új Nemzeti alaptanterv elkészültét én is figyelemmel kísértem. Általános és középiskolai oktatásban a hazaszeretet érzését kellene erősíteni, a felsőoktatásban pedig erre épülve már sokkal könnyebb lehetne konkrét katonai honvédelmi ismereteket átadni az erre érdeklődő fiataloknak. Nem az a cél, hogy mindenki katona legyen, egy olyan stratégián dolgozunk ami pontosan meghatározza, hogy mely korosztálynak mit kell elsajátítani.
– Az elmúlt közel három évtized legnagyobb honvédelmi és haderő-fejlesztési programját Ön indította el honvédelmi minisztersége alatt 2017 januárjától, Zrínyi 2026 néven. Mik a tapasztalatai a program eddigi megvalósításával kapcsolatban, és mi köze mindennek a hazafias neveléshez?
– A rendszerváltás egyik nagy vesztese a honvédség volt: folyamatos létszámleépítés és képességcsökkenés következett be. 1991-ben megszűnt a Varsói Szerződés amelynek Magyarország és a Magyar Néphadsereg is tagja volt. 1999 március 12-re sikerült elérni azt, hogy a NATO-ba fölvételt nyertünk. Ez egy nagyon fontos időszak volt, de önmagában továbbra sem volt elegendő ahhoz, hogy a magyar honvédség képességei megújuljanak. Egy a a rendszerváltás előtti 150 000 fős honvédségi létszám lecsökkent 20 000 főre. Míg korábban minden megyében volt katonai objektum és laktanya, mára 10 megyében maradt csak még működő katonai objektum.
Mindeközben a világ gyorsan változik, megjelentek új fenyegetések, az emberek alapvető szükséglete – fiziológiás szükségleteiken túl – viszont továbbra is biztonságuk. A régi kínai írásjelekben a béke szimbóluma egy lándzsát tartó katona. Az emberiség ismert történetében ezidáig minden országnak szüksége volt egy ütőképes (nem hatalmas!) haderő megteremtéséhez, saját békéjének biztosítása érdekében.
A Zrínyi 2026 program célja, hogy egy modern eszközökkel felszerelt 30 000 fős létszáma legyen a honvédségnek, 20 000 fős tartalékos állománnyal kiegészítve. A program végrehajtása folyamatban. Mindez senki ellen nem irányul, saját biztonságunk megóvása a cél és nemzeti önbecsülésünk. Ha olyan fiatalok jönnek ki a közoktatásból, akik oktatásuk során részesültek a hazaszeretet egészséges érzésében, bennük ez a hazaszeretet könnyebben tevékeny törődéssé, a haza védelmére irányuló tevékenységgé alakítható.
– Milyen eszközökkel célozza a fiatalokat a megújuló tartalékos rendszer és hogyan igyekszik elérni, hogy a haza védelmének ügyét minél több fiatal magáénak érezze?
– 2010-ben 17 fős tartalékos állománnyal számolhattunk, ez mára több mint 8000, ami mögött nagy munka van. Ehhez motivációs rendszer került kidolgozásra, sok előadást tartottam különböző egyetemeken magam is. Toborzási módszereken változtattunk. A felsőoktatásban tanulók már ösztöndíjban részesülhetnek, amennyiben vállalják a katonai kiképzést, valamint a tartalékos szolgálatot. Tanulmányaik alatt ennek bruttó összege 2017-ben akár 62 430 Ft/félév (emelt összeg a tiszti vagy altiszti alaptanfolyam II. moduljának teljesítését követően) is lehetett. Csak én magam avattam 2000 új tartalékost, mérhető eredmények vannak, ezt kell tovább vinni.
– A Honvédelmi Sportszövetség-ről (melynek 2018 óta elnöke) korábban azt mondta, kapuként működhet a honvédség és a társadalom között. Milyen sikereket ért eddig el mindebben a szervezet?
– 2004-ben bezártuk a kapukat, és a civil társadalom onnantól fogva nem látott rá a honvédség működésére. A haza védelme ugyanakkor nemzeti ügy kell hogy legyen, ami nem történhet kizárólag zárt ajtók mögött. Persze attól, hogy kimondjuk még nem válik nemzeti üggyé. Ezért mindig tenni is kell, és sosincs kész. Ahogyan Kossuth mondta, „a haza védelme mindennapi szolgálat”.
Mindezt segítendő lett létrehozva a Honvédelmi Sportszövetség, egy a Honvédelmi Minisztériummal szoros együttműködésben dolgozó köztestület. 7 alapító tagja van (Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szabadidősport Szövetsége; Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége; Magyar Tartalékosok Szövetsége; Magyar Vívó Szövetség; Magyar Sportlövők Szövetsége; Budapesti Honvéd Sportegyesület; Magyar Judo Szövetség). 2 év alatt sikerült elérni hogy mára jelenleg 154 tagszervezete legyen, körülbelül százezres tagsággal. A rendszerváltás előtt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) látta el az ilyen típusú feladatokat, ezt 1990-ben felszámolták, 1987-ben 334 776 tagja volt és 4500 tagszervezete.
A sporton keresztül szépen lehet nyitni a fiatalok felé, és a felmérések is azt mutatják, hogy azok között, akik sporttevékenységet folytatnak, sokkal nagyobb az önkéntes közösségi munkára való hajlandóság, a közösségi felelősségvállalás, adott esetben a választásokon való részvétel. Aki sportban aktív, aktívabb közösségben is.
– Nagyon kevés olyan hely van a világban, ahol konkrét tantárgy a hazafias nevelés vagy a honvédelmi nevelés. Hazánkban is alapvetően közismereti tantárgyakban, történelemórák keretében, földrajzórán, állampolgári ismeretek és egyéb más tantárgyak között helyezik el ezeket. Mik a tapasztalatok a téma integrálását illetően, és mik a távlati tervek?
– Elég sok nemzetközi példát megnéztem ami azt mutatja, hogy Nyugat-Európa, Észak-Amerika alapvetően döntően közismereti tárgyakban helyezi el azokat a tárgyakat amik a nemzeti hovatartozás érzését erősítik a diákokban. Ugyanakkor Nyugat-Európában ma már állampolgári ismeretekről van szó és nem hazaszeretetről. Sok ország gondolkozik jelenleg azon, hogy hogyan lehet ebben a globalizált világban megőrizni azt, amit őseink ránk hagytak, és mi az ami megakadályozhatatlanul megszűnik vagy átalakul. A hozzánk hasonló sorsú országok többségében közismereti tárgyakban, elsősorban történelem órán találnak lehetőséget arra, hogy az adott nemzet történelme során olyan példaértékű magatartást tanúsító hazafiakról szó essék, akik motiválhatják a diákok hazaszeretetét.
A Nemzeti alaptanterven belül a kerettantervek figyelembevételével egy egységes stratégia megalkotása a cél, amely elsősorban értékrendet szemléletmódot ad a fiataloknak. Ez az értékrend az egészséges hazatudat, a patriotizmus. Fontos azonban megkülönböztetni egymástól a patriotizmust és a nacionalizmust. Ahogy Illyés Gyula fogalmaz bölcsen, „Patrióta az aki jogot véd, soviniszta az aki jogot sért”.
– A katonai alapismeretek közismereti, választható érettségi tantárgy oktatásának kiemelt célja, hogy a 14-18 éves korosztály számára segítsen kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat. Mik az eddigi tapasztalatok a tantárgy bevezetése óta?
– Javaslatom alapján a katonai alapismeretekre inkább a felsőoktatásban kerül nagyobb fókusz, a cél az, hogy inkább a honvédelmi nevelés, honvédelmi alapismeretek elsajátítására általánosságban kerüljön sor középiskolás korosztálynál. Véleményem szerint érdemes minél későbbre kitolni a konkrét militáns jellegű feladatok megoldását. Például egy vigyázzmenetnek a megoldása nem feltétlenül a 14 éves korosztály jellemzője kell hogy legyen, disszonáns lenne, áthallások képződhetnének. A nevelést szeretnénk elvégezni középiskolában, és ha már egyetemista, főiskolás a hallgató, ha egyre inkább érdeklődik a katonai tevékenység iránt, akkor önkéntes alapon tudását egészíthesse ki. A katonai ismeretek tantárgy 3 kreditpontot ér a felsőoktatásban résztvevő hallgatók tanulmányai során. A Katonasuli program 2004-ben jött létre a középiskolákban ezidáig 1052 fiatal választotta, 29-en tettek emelt szintű érettségit. Felsőoktatásban 12 444-en vizsgáztak honvédelmi ismeretek tantárgyból, utóbbiban tehát sokkal több muníció van.
– Cél az, hogy felhozzák a katonai alapismeretek közismereti tárgyból érettségizők jelenlegi alacsony számát, vagy továbbra is a felsőoktatás az irány?
– A sportágak képviselői is már szinte óvodában toborozzák a gyerekeket. Minden egy picit kitolódik, előbb kezdődik el. Nyilván ez egy fontos, de érzékeny kérdés, amit mindig az életkorhoz kell kötnünk. Ha elkezdjük rosszul gombolni a gombokat utána az egész sor az ingen rossz lesz. Az elején is fontos és később is, ezért kell stratégia, ezért kell egy egységes rendszer. Felsőoktatásban pl. hiába tanítják 2007 óta még-sincs egységes tankönyv, egyetemi jegyzet. Fölkértem Dr. Pohl Árpád dandártábornokot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánját, hogy írjanak egy egyetemi jegyzetet, és azon fogok dolgozni, hogy egységesen mindenhol ebből oktassák a fiatalokat.
– Milyen segítséget kapnak a pedagógusok abban, hogy megfelelő felkészültséggel tehessenek eleget a hazafias és honvédelmi nevelés megvalósításának?
– A pedagógus alapvető kulcskérdés ebben az egész rendszerben, oktatásban is és a jövő nemzedékének formálásában is. Nagyon sok minden rajtuk múlik, a hatalmas teher rajtuk van. Régi orosz mondás szerint, nem Sztálin nyerte meg a 2. világháborút az oroszoknak, hanem az orosz tanítónénik. Hogy milyen szellemiségben, milyen értékrendet adunk a gyermekinknek, azzal tartozunk szüleinknek, nagyszüleinknek és szerintem a Jóistennek is, hogy megőrizzük a magyar kultúrát, nyelvet, de tiszteljük más népek más nemzetek kultúráját, nyelvét, identitását és nagyra becsüljük őket. Ehhez a pedagóguson keresztül vezet az út.
Ezért nagyon fontos hogy minden segítséget adjunk meg a pedagógusoknak. Szükség van pedagógus továbbképzésekre. Kell hozzá olyan segédanyag, amely a pedagógusok számára lehetővé teszi, hogy elsajátítsák ezt a tudást. Szakértői munkacsoportunk az EMMI-vel és a KLIK-el közösen támogatja a programot. Ehhez a Honvédelmi Minisztérium adja a szükséges instrukciókat arra vonatkozóan, hogy katonai-szakmailag hogyan segítsük a pedagógusokat.
A rendszerváltás előtti összes szakirodalmat áttekintettem. Minden időszakban adtak ki honvédelmi ismeretek és katonai ismeretek tankönyveket és a pedagógusok számára segédkönyveket, melyek az oktatást segítették. Ilyeneket nekünk is kell készítenünk. Kellenek jó tankönyvek és jó segédletek a pedagógusok számára. Kurzusok tanfolyamok amelyeken keresztül a pedagógusokat segítjük ebben a hihetetlenül nagy munkában. 54 iskola jelezte érdeklődését a Honvéd Kadét Programban való együttműködésre. Nagy-Britanniában egyébként 132 000 középiskolás fiatal vesz részt kadét programban. Segítenek természeti katasztrófák elhárításában és sok-sok másban.
– Sokan azt mondják napjaink globalizált világában nem indokolt a hazafias nevelés prioritásként való kezelése. Mi erről a véleménye?
– Istentudat, haza és embertudat. Ennek a hármas tudatnak az egysége adja azt az értékes életet, ami reményt ad az élet nehézségeiben, célkitűzéseket, erőt, közösséghez tartozást és sok-sok minden mást is. Természetesen ez nem kötelező, másképp is lehet élni, de én ebben hiszek.
Hunyadi János két fiának Mátyásnak és Lászlónak a halálos ágyán örökségül „Isten félelmét és a hazaszeretet” hagyta. Szerintem ha ezt józanul mindenféle pártpolitikai és ideológiai dologtól lebontjuk, akkor a legszélesebb nemzeti egységet lehet megteremteni ebben a kérdésben.
