Kezdőlap hírmozaik

    Nagy szükség van az óvodapedagógusok digitális továbbképzésének támogatására – Interjú Nagy Ildikó Máriával

    Nagy Ildikó Mária tehetségfejlesztő szaktanácsadó, mesterpedagógus óvodapedagógus utóbbi szakmai éveinek fókusza leginkább a digitális nevelés. Hogyan kötött ki ennél a területnél és milyen elveket vall az óvodások digitális eszközhasználatáról? A Zuglói Csicsergő Óvoda vezetőjét a május 23-24. között megrendezésre kerülő Modern Óvoda konferencia kapcsán kerestük fel, melynek IKT szekcióját ő vezeti fel, továbbá az esemény kerekasztal-beszélgetésének („Az óvodák jelene és jövőképe. Merre tart az óvóképzés?”) moderátora is egyben. Eriksson Zsófia interjúja.

    • Nagy Ildikó Máriával hamarosan élőben is találkozhatnak – további izgalmas előadók mellett – a “Modern Óvoda – Óvodapedagógusok Országos Találkozója és Óvodai Jó Gyakorlatok Fóruma” című ingyenes konferencián 2019. május 23-24. között. A konferencia részleteivel kapcsolatban információk ITT.
    • RÉSZLETES PROGRAMLEÍRÁSÉRT KATTINTSON IDE!ONLINE REGISZTRÁCIÓS FELÜLET

     

    Nagy Ildikó Mária, Fotó: http://blumprogram.hu

    E.Zs.: Tehetségfejlesztő szaktanácsadó, mesterpedagógus óvodapedagógus vagy. Gyakorló óvodapedagógusként tizenhat évig dolgoztál óvodában és foglalkoztál hátrányos helyzetű roma családok gyermekeivel és értelmileg akadályozott gyermekekkel is. Utóbbi szakmai éveid fókusza azonban leginkább a digitális nevelés. Hogyan kötöttél ki ennél a területnél?

    N.I.M.: A 90-es években megszakítva óvodapedagógusi pályámat családi számítástechnikai vállalkozásban dolgoztam néhány esztendeig, és ott sajátítottam el a számítógép használatának gyakorlati ismereteit. Visszatérve a közoktatásba tapasztaltam meg, hogy az oktatási-nevelési intézményekben csupán a gazdasági működéséhez szükséges informatikai eszközök álltak rendelkezésre, pontosabban kezdtek beszivárogni a gazdasági irodákba.

    Fotó: pixabay.com

    Míg az óvodákban csak nyomokban volt fellelhető a digitalizáció, jóllehet a családok körében szélsebesen terjedt és vált a mindennapok részévé a számítógép, a televízió és a videómagnó mellett. Akkoriban a túlzott tv-zés, videózás számított ördöginek és sok-sok kiváló szakember is arra buzdította a családokat, hogy minél kevesebbet üljön a gyermek a képernyő előtt a káros hatások miatt, mondjuk jogosan.

    A technikai eszközök gyors és folyamatos fejlődése, mint tudjuk, nem ismer határokat, így újszerűségük a felnőtteket is ugyanúgy bűvkörbe vonzották és vonzzák, mint a kisgyermekeket. A digitális eszközök kezelése ugyan nem, de az általuk hordozott tartalmak szűrése, korlátozása már annál inkább nehézségekbe ütközött illetve akkoriban nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a biztonságos internet használatra.

    Ezeket megtapasztalva döntöttem úgy tíz évvel ezelőtt, hogy a saját laptopomat viszem be a gyermekcsoportomba és a szülőket folyamatosan tájékoztatva mutatom meg számukra a tanulás-tanításban rejlő új, digitális módszertani lehetőségeket. Egy három hónapos projekt keretében a víz témakörének feldolgozása kapcsán kerültek a gyerekek közel az informatikához, az innovatív eszközök és módszereket ötvözve a tradicionális eszközökkel és módszerekkel. Célom volt, hogy harmóniában legyenek az újdonságnak számító alternatívák a hagyományos óvodai nevelés eljárásaival.

    Innen indult és azóta is folytatódik a digitális eszközök óvodai alkalmazásának gyakorlatban és elméletben való népszerűsítése.

     

    E.Zs.: Akadnak ma már olyan óvodák, ahol a csoportokban a digitális eszközök nem ismeretlenek a gyermekek körében, pedig ebben a korosztályban még sok kérdést vet fel a digitális eszközök alkalmazása. Szerinted van helye pl. a tabletnek az óvodában?

    N.I.M.: Számomra ez nem kérdés, a válaszom igen. Biztosan tudom azonban, hogy számos kétkedő óvodapedagógust, kisgyermekneveléssel foglalkozó szakembert, szülőt, nagyszülőt sőt törvényalkotót is feszít a kérdés és többnyire a nem válaszra lehet számítani tőlük. A szkeptikusok pontosan látják és érzékelik a felmerülő káros hatásokat, védeni, óvni szeretnék a legszenzitívebb korban lévő óvodásokat ezektől, ami sajnos komoly negatív jelenség, ha magára hagyjuk a kisgyermekeket a virtuális útvesztőben. A pozitív oldal, a digitális kultúra megalapozásának fontossága azonban háttérbe szorul illetve nem is feltétlenül ismert körükben.

    Ugyanakkor az otthonokba (is) beköltözött az elmúlt egy évtizedben mindenféle elektronikai okoseszköz, és ahogy említettem elcsábulnak a felnőttek is, sőt ők adják gyermekeik kezébe ezeket. Viszont ez valahogy feledésbe merül abban a pillanatban, amikor felvetődik az óvodai tablet vagy bármilyen informatikai eszközhasználat és szervezetteb keretek közé kellene beilleszteni az úgynevezett „kütyüket”.

    Fotó: pixabay.com

    Nem hozhatunk tehát olyan döntéseket, amivel teljesen megakadályozzuk és kizárjuk a digitális világ beszivárgását az óvodákba. Helyette nagyon átgondoltan, tudatosan, pedagógiai direktíva mellett, a helyes metódusokat nem mellőzve kell beépíteni az óvodai nevelés rendszerébe.

     

    E.Zs.: Sok szülő patikamérlegen igyekszik kimérni gyermeke képernyő előtt töltött idejét, míg a nemzetközi szakirodalom egyre inkább affelé megy, hogy a diskurzus fókuszát a jelenlegi, a képernyőidő limitálását hangsúlyozó hangoktól el kell vinni az aktív szülői részvétel és mediáció irányába. Neked erről mi a véleményed?

    N.I.M.: Az aktív szülői részvétel az egyik, hanem a leghangsúlyosabb feltétele annak, hogy gyermekeink képernyőidejét kordában tudjuk tartani. Valóban sarkallatos pontja a családok életében a digitális eszközök használatának kérdésköre, a „mennyi ideig?” engedjük gyermekeinket bevonódni az online tér kínálta varázslatos világba. A szülői részvétel több szempontból is nagyon hasznos lehet. Egyrészt közösen válik gyermek és szülő, netán nagyszülő virtuális felfedezővé, interaktív, együttműködést segítő applikációk során élhetnek át kalandokat a kommunikáció állandó meglétével. Hangsúlyoznám az együttlétet és a beszélgetést! Megismerik gyermekeik online szokásait, érdeklődését, igényét. Folyamatosan nyomon tudják követni a digitális játékok hasznosságát illetve ki tudják szűrni a káros tartalmakat és nem utolsó sorban a függőségi viszony esetleges kialakulását is tudják ezzel szabályozni. Ha már szabályoknál tartunk, azok közös megalkotása is célravezető lehet.

    Természetesen az egyedüli digitális tevékenység sem tiltott, és a közös online együttlét tükrében bízhatunk a gyermekek egyéni digitális tevékenységébenAz óvodai eszközhasználat is ad segítséget ehhez, hisz ott limitált időkeretben használhatják a gyerekek az eszközöket, pl. homokórával vagy egyéb időmérővel. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden nehézség nélkül leküzdik ezt az akadályt és betartják az erre vonatkozó szabályokat, sőt toleráns viselkedésük magas szinten fejlődik.

    Mind emellett egy nagyon hasznos új platform is segítséget nyújt a szülők számára az idő beosztásában, az úgynevezett HAGGL játékos, családbarát applikáció, ami a konferencián kerül bemutatásra. Ez az alkalmazás pont az időkorlátok kialakításában segít és mutat alternatívát a szülőknek.

     

    E.Zs.: A digitális világ nem csak a szülőket, az óvodapedagógusokat is új kihívások elé állítja. Hogyan lehet ezeknek megfelelni és miben látod az óvodák és óvodapedagógusok szerepét és lehetőségeit?

    N.I.M.: Mint említettem, a fenntartások az óvodapedagógusok is, de leginkább az óvodavezetők részéről érzékelhető. Ha ugyanis a vezető részéről nem kap támogatást ez az új kezdeményezés, akkor könnyen meghiúsul a törekvés, lehet bármennyire fogékony és digitális kompetenciával rendelkező óvónő is, aki szívesen alkalmazná az eszközöket.

    Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet) határozza meg ma Magyarországon az állami fenntartású óvodák működését. Az Alapprogram lehetőséget biztosít az intézmények számára az innovatív pedagógiai kezdeményezésekhez, amit a saját Pedagógiai Program rögzít. Innovációs tevékenységet folytatnak az óvodák ugyan, az IKT eszközök és módszerek alkalmazásának alternatíváit azonban nagyon kevés intézmény építi be a pedagógiai munkába.

    Hiányterület az óvodapedagógusok IKT képzése is, mely komoly nehézség ez a továbbképzési palettán. Nem árt azonban a belső indíttatás és motiváció sem a digitális kompetenciafejlesztésre.

    Eddigi tapasztalataim szerint némi jártasság azért fellelhető az óvodapedagógusok körében, hisz a közösségi oldalak látogatása, mi több az ott eltöltött aktív jelenlét ma már nem számít különlegességnek. A saját, egyéni részvétel mellett számtalan szakmai oldal és csoport is tömöríti az óvókat, ahol ötleteket meríthetnek, szakmai véleményüket kifejthetik, munkahelyi örömeiket, bánataikat megoszthatják egymással. Sajnos ez korántsem jelenti azt, hogy a pedagógiai munkájukat kiegészítenék digitális tartalmakkal, eszközökkel, módszerekkel, hisz ismereteik hiányosak a különböző webes konstrukciók elsajátítása illetve szakszerű alkalmazása terén és véleményem szerint az online magatartáskultúra az úgynevezett digitális etikett betartása is hagy némi kifogást maga után.

    A pedagógusok szakmai fejlődésére, fejlesztésére nagy szükség van, melyet az életpálya modell bevezetése lehetővé is tesz. A nyolc pedagógus kompetencia és a hozzájuk tartozó sztenderd- és indikátormeghatározások kiválóan összefoglalják a pedagógus szakmai tudását, fejlődési szintjét, így az óvodapedagógusok kompetenciatérképén az indikátorok között is megjelenik a digitális eszköz- módszerhasználat. Ergo elvárás, hogy az óvók is használják a modern információfeldolgozási stratégiákat és eszközöket, célszerűen, tudatosan alkalmazzák a gyermeki tevékenységekben a digitális eszközöket, valamint biztosítsák a gyermekek önálló tapasztalatszerzésének újszerű opcióit.

    Az óvodai digitális pedagógiai módszertan gyakorlatban való tudatos, pedagógiai használata rendkívül fontos lenne az óvodai nevelés folyamatában. Az óvodapedagógusnak tisztában kell lenniük a Mit? Mikor? Miért? Mennyi ideig? Kivel? kérdéskör pedagógiai vonatkozásaival és nem utolsó sorban a biztonságos internethasználatról.  

    Az óvodai nevelés a gyermekek szabad játéka mellett a képességfejlesztésre fókuszál, ami az infokommunikációs eszközökkel történő játékos tevékenységre is igaz. A különböző applikációk nemcsak a kommunikációt, a szociális képességeket erősítik, hanem a kognitív képességek, problémamegoldó készségek és a kreativitás fejlesztését is erősen támogatják.

    A vezetők e terület iránt való elköteleződése és patronálása mellett, az óvodapedagógusok ilyen irányú képzésének támogatására van igazán nagy szükség.

     

    E.Zs.: Mikor kell kezdeni a digitális nevelést és mivel?

    N.I.M.: Nem elég, elég korán kezdeni. Megdöbbentő adatok látnak napvilágot a 0-3 év közötti kicsinyek digitális eszközhasználatáról, mi több és döbbenet, már szokásairól is. A bölcsődés korosztály számára, pontosabban fogalmazva a szüleik számára nagy valószínűséggel szükségszerű lenne egy alaposabb tájékoztató a különböző kisgyermekeknek szánt biztonságos platformokról, az időkeretek meghatározásáról és minden ehhez kapcsolódó információról.

    Szerintem az óvodáskorban megcélozott digitális nevelés bőven elég lehet, körültekintően, mértékletesen és legfőképpen felelősségteljesen.

     

    E.Zs.: Bár a Zuglói Csicsergő Óvodát vezeted, szoros kapcsolatban állsz az IKT használat terén példamutató Zuglói Óperenciás Óvodával is…

    N.I.M.: A Zuglói Óperenciás Óvodával 2015 óta vagyok szorosabb szakmai kapcsolatban szaktanácsadóként. Ekkor került bevezetésre az általam kezdeményezett innovációs IKT projekt, illetve akkor került megvásárlásra az interaktív tábla is az intézményben. Árva Judit óvodavezető támogatásával egy óvodapedagógussal egy csoportban indult a digitális tevékenység, melynek előzményeként képzésen vett részt a pedagógus. Az Óvodai Digitális Pedagógiai Módszertant alkalmazta, ami elengedhetetlen része volt nemcsak a kezdeti időszaknak, de a mindennapokban is.

    Fotó: pixabay.com

    Mára több óvónő aktív használója az eszközöknek, ami kibővült laptoppal és tablettel. A digitális tevékenység az óvodapedagógus pedagógiai szabadsága szerint, a gyermekcsoport összetételének, korosztályának, igényének, képességének maximális figyelembe vételével áll össze, ettől függ, hogy milyen keretek között kerül alkalmazásra a módszer és adott esetben milyen eszközöket használnak a gyermekek.

    Az óvodai nevelési területek egyes témaköreinek feldolgozása történik digitális eszközök bevonásával, fenn említett szempontok alapján. Minden esetben a gyermekek hagyományos óvodai életét, a szabad mozgást, szabad játékot tiszteletben tartva, csupán kiegészítve azokat.

     

    E.Zs.: 2018-ban jelent meg Játékos IKT az óvodában című könyved Dr. Bakonyi Anna ajánlásával. Milyen visszajelzések érkeztek hozzád azóta a könyvet forgató pedagógusoktól?

    N.I.M.: A kiadványról érkezett visszajelzések pozitívak, az legelső megjegyzés többnyire az, hogy végre óvodapedagógiai szemszögből, óvodapedagógus írta óvodapedagógusoknak. Természetesen mindenki a gyakorlati megvalósításról vár minden könyvben mankót, ami itt sem maradt el, amit hasznosnak ítéltek az olvasók. A könyvet elsősorban inspirácónak szántam, amit az óvodapedagógus a maga affinitása és érdeklődése szerint, a kreativitására építve kell, hogy igénybe vegyen. Az itt szerzett ötleteket gondolja tovább, alakítsa át, adaptálja a saját csoportjára. A visszajelzések ebben is megerősítettek.

    Fotó: https://neteducatio.hu

     

    E.Zs.: Idén először, május 23-24. között kerül megrendezésre a „Modern Óvoda – Óvodapedagógusok Országos Találkozója és Óvodai Jó Gyakorlatok Fóruma” című konferencia, melynek IKT/Internetbiztonság szekcióját te fogod felvezetni és az előadók kiválasztásában is nagy szereped volt. Mire számíthatnak a konferenciára ellátogatók?

    N.I.M.: A konferencia nagyszerű lehetőség egy újabb szakmai találkozóra, eszmecserére. A szekcióban kiváló jógyakorlatokat láthatunk, hallhatunk gyakorló IKT-s óvodapedagógusoktól, akik saját örömeiken és a technikai eszközök használatakor előforduló buktatóikon keresztül mesélik el, hogyan valósítják meg a mindennapokban a digitális tevékenységet az óvodásaikkal, továbbá milyen támogatást kapnak a vezetőiktől és hogyan segítenek a szülőknek a biztonságos internethasználatban.

    Ezen kívül rendkívül érdekes, újszerű fejlesztésről is kaphatnak az ide látogatók információkat, a már említett játékos, családbarát HAGGL platformról, egyenesen az alapítóktól.

     

    • Nagy Ildikó Máriával hamarosan élőben is találkozhatnak – további izgalmas előadók mellett – a “Modern Óvoda – Óvodapedagógusok Országos Találkozója és Óvodai Jó Gyakorlatok Fóruma” című ingyenes konferencián 2019. május 23-24. között. A konferencia részleteivel kapcsolatban információk ITT.
    • RÉSZLETES PROGRAMLEÍRÁSÉRT KATTINTSON IDE!ONLINE REGISZTRÁCIÓS FELÜLET

     

    Előző cikkA szülők mellett, a pedagógusokra maradt a feladat, hogy átadják a következő generációnak a meséket – Interjú Bajzáth Máriával
    Következő cikk“Mindenkit differenciálni kell!” Interjú Dr. Bakonyi Anna, pedagógiai szakértő, címzetes főiskolai docenssel.