Angoltanárként megfigyeltem, bármilyen típusú és hosszúságú szöveget adok fel diákjaimnak memorizálásra, az valamilyen fok ellenérzést vált ki belőlük. Ezért kicsit utánajártam, milyen szövegekkel találkoznak a diákok tanulmányaik folyamán és vajon profitálnak-e egyáltalán azok megtanulásából.
Itt kell megjegyezni, hogy nem mindenki ugyanolyan mennyiségben és gyakorisággal szembesül a szövegtanulás nehézségeivel. Annak mértéke és előfordulása függ az anyanyelvet és az idegen nyelvet tanítók szemléletétől, továbbá attól is, ki mennyi iskolai rendezvényen, megemlékezésen, ünnepélyen kap feladatot.
Mikor, milyen szövegekkel találkoznak a diákok
A szövegtanítás már kisgyermek korban elkezdődik. Az óvodai ballagásoknak, évzáróknak a háttérében nagy munka áll, mivel a mondókákat, verseket, énekeket csak hallás után tudják megjegyezni a gyerekek. Ezeket otthon sem tudják gyakorolni, mivel olvasni a többségük nem tud, továbbá rendszerint a szülőknek készülő meglepetésekről van szó. Ebben a korban a gyermekek még nagyon motiváltak, a fejükbe mennek nem csak a saját, de mások szövegei is.
A későbbi években sem tűnik el a szövegtanulás a diákok életéből, bár az anyanyelvi és az idegen nyelvi órákon más-más szövegtípusokkal találkoznak. Az anyanyelvi órán a diákok feldolgoznak mind lírai szövegeket (pl. dalokat, elégiákat, ódákat, himnuszokat, epigrammákat, verseket), mind epikai szövegeket (pl. mítoszokat, mondákat, meséket, novellákat). Az idegen nyelven feldolgozott és megtanulandó szövegek (érthető módon) nem ennyire változatosak, lírai szövegek elvétve, epikai szövegek pedig csak ritkán kerülnek elő órán. Leggyakoribb szövegek a kommunikációs forma szerint a párbeszédek, írott szöveg műfaja szerint a levelek és az újságcikkek.
Térjünk vissza az anyanyelvi szövegekre. A Kerettanterv néhány esetben konkrétan megadja, mit és/vagy miből kell szöveget megtanulni. Például Radnóti, Babits, Petőfi, Ady, Kosztolányi, Arany, Kölcsey, Vörösmarty, Csokonai és Berzsenyi kapcsán több memoritert, Katona esetében részlet(ek)et egy-egy műből, Madáchnál szállóigévé vált sorokat, Shakespeare műveiből egy monológot vagy annak részletét írja elő. Ezen túl szabad kezet ad a pedagógusoknak, hogy pontosan mit és mennyit adnak fel megtanulásra.
Az első idegen nyelvek Kerettantervében nem esik szó a szövegtanulásról. Ez valószínűleg tévedésből maradt ki, mert a második idegen nyelv követelményrendszerében a fejlesztéseknél benne van a következő mondat: „Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása.”
A szövegtanulás haszna
A legfontosabb kérdés természetesen a szövegtanulás hasznossága és hasznosulása. Több pozitívumot is fel lehet sorolni.
1) Nő a memória kapacitása.
A memória kapacitása a memoriterek helyes tanításával tágítható, s ez azzal a haszonnal is jár, hogy a kiválasztott szövegek igen közel kerülhetnek a gyerekekhez: az írott magyar kultúra a tudatban állandóan ,,kéznél levő” részét képezik. Ez összefügg a beszédképességgel, a megszólalás könnyedségével, a szótalálás gyorsaságával. Csak a helyes – esetenként személyre szabott – módszereket kell megtalálnunk, amelyekkel a memoriterek tanulása nem kellemetlen kényszer, hanem az akarati erők gyakorlásának nélkülözhetetlen módszere. A lényegkiemelési gyakorlatok, a kulcsszavak keresése, a kulcsszó-vázlat, a vázlatkészítés, a jegyzetelés írott és hallott szövegből, a gondolati térkép készítése olyan rögzítési eljárások, amelyek bármely tantárgy tanításának folyamatába beillenek, s amelyeket elsősorban a tanulásmódszertan órákon kell megtanítani, és a szaktárgyi órákon képességgé fejleszteni. (http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/index_miniszter.html)
2) Bővül az anyanyelvi és idegen nyelvi szókincs.
Sokkal könnyebb kontextusban megfejteni és megtanulni a szavak jelentését, majd később azokat felidézni, mint egy-egy izolált szóét.
3) Rögzülnek a nyelvtani szerkezetek.
Nem véletlenül javasolják az új nyelvtanok elsajátításánál 1-1 példamondat megjegyzését, amelyek mintául szolgálnak, később bármikor „kéznél vannak”.
4) Segíti a boldogulást.
Bár a tanulóknak feltételezhetően nem teljesen ugyanolyan helyzeteket (pl. útbaigazítás, vásárlás, ételrendelés) kell majd megoldaniuk a való életben vagy egy-egy vizsgán, mint amilyeneket megtanultatunk velük, de legalább van a fejükben néhány fordulat, egy váz, amelyeket így egyszerűbb az adott szituációkhoz igazítani, „mint a semmiből felépíteni” azokat.
5) Fejleszti a beszédkészséget.
Sok embernek nehézséget és/vagy stresszt okoz a mások előtti megszólalás, így meg kell találni a módjait annak, hogyan tudjuk ezt megkönnyíteni. Érdemes az egyszerűbb feladatoktól haladni a nehezebbek felé. Például kezdhetjük egy előre megírt párbeszéddel, szöveggel, szövegrészlettel, kiselőadással vagy prezentációval. Ha ezek már mennek, akkor térhetünk rá a spontán beszéd gyakorlására, hogy a diákok minél több lehetséges helyzetben helyt tudjanak állni. (Batár Levente: Célirányos idegen nyelvi fejlesztés, In: Új Katedra, 2013. december).
Összegzés
Bár a szövegtanulás nehéz feladat, a fenti hozadékokat áttekintve egyértelműen látszik, érdemes feladni anya- és idegen nyelvi szövegeket megtanulásra. Hogy pontosan mit, azt korhoz, egyénhez, nemhez és alkalomhoz kell/lehet igazítani.
—
A szerzőről:
Batár Levente
Angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett a Pannon Egyetemen 2001-ben, doktorált a Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben. Kutatási területei: pragmatika, szociolingvisztika. Munkahelye: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma. 2011 decemberében doktori disszertációjára megkapta az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíját.
A szerző korábbi cikkei:
Támogassuk, de ne szervezzük! – Informális nyelvtanulás online
