Kezdőlap heti kitekintő

Biztonság Hete: interjú a díjazott pályamunkák készítőivel 2. rész

A Közlekedési Kultúra napja (május 11-e) alkalmából gyermekeink biztonságát szolgáló pályázati felhívást tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) támogatásával. Az óravázlat verseny célja olyan közkinccsé tehető órai anyagok elkészítése volt, amelyet országosan használhatnak tanárok és diákok a gyakorlatias közlekedési ismeretek és a biztosítási ismeretek átadására, elsajátítására. A pályamunkák értékelésére szeptemberben, a díjak átadására a Biztonság Hetén, szeptember 23-án, a Nemzeti Közszolgálati egyetemen került sor. Ebből az alkalomból a díjazott pedagógusok mutatják be óravázlataikat, melyek az általános iskola felső tagozatára készültek.

Bokor Lívia

Nagyalásonyi Kinizsi Pál Ált.Iskola, 

Tanító, történelem, társadalom és állampolgári ismeretek tanár

Különdíj

Tantárgy: általános életvitel és technika (3 tanóra)

Elsősorban kerékpárra vonatkozó közlekedési ismeretek témában készítettem a pályázatomat.

Iskolánkba, ebből következően osztályomba is számos enyhén értelmi fogyatékos- SNI és tanulásban akadályozott –BTM diák jár. A tanórákat ezért úgy kell összeállítanom, hogy a feladatokat ők is meg tudják oldani, ezáltal pozitív megerősítéshez és sikerélményhez tudjam juttatni őket. Rendszeresen használunk okostelefonokat-mivel majd minden diáknak van már, illetve a teremben tabletek állnak a diákok rendelkezésére. A technikai háttér miatt nyugodtan tervezhetek interaktív órákat. Három órán keresztül foglalkoztunk a kerékpár történetével a közlekedéstörténeti olvasókönyv segítségével. Zárásként a diákok összefoglalót készítettek a tanultakról rajzzal és szöveggel. 

Igyekeztem az elméleti és a gyakorlati részeket egyformán beépíteni a tervezésbe. Az első óra  után olyan csoportban megoldható feladatot kaptak a diákok, amit a délután folyamán kellett megoldaniuk. Ez nem okozott számukra nehézséget, mivel az egész osztály délután is az iskolában tartózkodik, és napközis foglalkozás keretében bejárták a települést. 

Minden jól elvégzett feladat jutalmat ért: kis és nagy ötösök formájában. A megfelelő rögzülés érdekében és az élmény miatt a gyakorlati részt- kerékpáros akadálypálya teljesítését –  a 3. tanórára hagytam. A tanórákon a meglévő ismeretek felelevenítése- KRESZ-táblák ismerete, kerékpár részei, KRESZ-totó, szókereső, hibás szöveg javítása is szerepelt.

Fotó: kadarka.net

  -Iskolájában foglalkoznak a Biztonság Hetével?

A közlekedési ismeretek folyamatosan szerepelnek tananyagként. Alsó tagozatban a természetismeret órákon, rendőri segítséggel tanulják a helyes gyalogos közlekedést. Továbbá minden tanévben van tűziradó terv és próba is a diákoknak. Emellett minden év első napján balesetvédelmi és tűzvédelmi oktást kapnak, ahol a menekülési útvonalak értelmezése, rögzítése is helyet kap. A tanév utolsó napjaiban a nyár veszélyeire hívja fel minden osztályfőnök a tanulók figyelmét- kerékpár, törések, vízi balesetek elősorban. Pályaorientációs nap és gyermeknap keretében gyakori vendégeink a rendőrök, tűzoltók, akik előadásokkal érkeznek.

–  Minden iskolatípusban adaptálható az óravázlat?

Bármilyen alapfokú oktatási intézményben alkalmazható, legfeljebb kisebb változtatásokat kell végrehajtani, pl.: területbejárást rövidíteni, akadálypálya kisebb vagy elhagyható lehet a rendelkezésre álló helytől függően

– Milyen készségek fejlesztésére fektette a fő hangsúlyt a vázlatban?

Több rész is hangsúlyos volt:

  • A készségek terén az együttműködés– páros és csoportmunka alkalmazása révén
  • Kommunikáció– megbeszélni, eldönteni, egyeztetni kellett egyes feladatokat
  • Szociális készségek-elfogadni a csoporttagokat, együtt dolgozni, sokszor nehéz, mert pont haragban vannak
  • Informatikai-a tabletek és okos telefonok használata
  • Szövegértés- a feladatok értelmezése
  • Művészeti- rajzos, kreatív feladat megoldásával
  • logikus gondolkodás- feladat megoldáskor

A teljes pályázati anyag itt tölthető le.

Török Zsuzsanna

SZTEJKI Pallavicini Sándor Általános Iskola

3. helyezés

Tantárgy: általános életvitel és technika, osztályfőnöki óra

A facebook oldalatokon olvastam a pályázati kiírásról, és azonnal megérlelődött bennem a gondolat, hogy készüljek erre a pályázatra. A témához ugyanis nagyon illett a KIP módszer, amit iskolánk már pár éve alkalmaz, mert a pályázat kiírásában lehetőség szerint csoportmunkában megvalósuló, tevékenytetve elsajátítható óravázlatokat kértek. Az iskolánkban létrejött KIP-es munkaközösség felkért a pályamunkám bemutatására, és természetesen az óravázlat bekerült az iskolánk KIP-es gyűjteményébe, ahonnan bárki előveheti és használhatja. Mert nem csak technika, hanem osztályfőnöki órákon is használható az óravázlat. Nyitottsága révén a tanár érdeklődésétől függően az óravázlat átalakítható vagy a csoport jellemzőihez igazítható. Le lehet egyszerűsíteni, vagy épp hozzátenni még a feladatokhoz. A KIP-es óravázlat átalakítható hagyományos szervezésű órakeretbe is, ahol a gyerekek csoportmunkában oldják meg a feladatokat. Azzal a különbséggel, hogy elhagyják az egyéni feladatokat.

A KIP-es óra (Komplex Instrukciós Program) jellemzőiről írnék le néhány gondolatot:

Az órán a gyerekek ismereteiket játékos feladatok segítségével, a tanult ismeretek kreatív újragondolásával, érdekes helyzetekben alkalmazzák. Jellemzője, hogy a gyerekek négy-ötfős csoportokban kapnak olyan nyitott végű feladatokat, amelyeknek a megoldása sokféle lehet. A csoporton belül a felelősöknek külön feladataik vannak, de a kapott feladatot közösen oldják meg.  A kistanár irányítja munkát, a beszámoló mutatja be az elkészült feladatot az osztálynak, az anyagfelelős választja ki a munkaeszközöket és felel a rendért, az időfelelős figyel a munkára adott idő alakulására, a csendfelelős az optimális munkazajra ügyel. A csoportmunka után (ami általában 15 perc) bemutatják az elkészült munkájukat az osztálynak. (csoportonként kb. 1-2 perc) Ezt követően megkapják egyéni feladataikat, ami mindig a csoport feladatra épül. Az egyéni munkákat a tanár idő hiányában, a későbbiekben is ellenőrizheti.  Az órát vezető tanárnak az óra elején a szervezési feladatoknál és a motiválásnál, illetve az óra végi értékelésnél van csak konkrét feladata. Az óra többi részében megfigyelőként vesz részt az órai munkában. Az óra jellemzője, hogy szoros időbeosztást kell tervezni, és olyan feladatokat kell kitalálni, ami belefér az óra időkeretébe.

A pályamunkámról:

Az órán a gyerekek egy képzeletbeli, jövőben működő közlekedési intézet munkatársaiként oldanak meg biciklis és gyalogos közlekedéssel kapcsolatos feladatokat. A gyerekek koruknál fogva közvetlenül érintettek a gyalogos és biciklis közlekedésben, ezért fontos hogy a balesetek megelőzése érdekében, tisztában legyenek az őket leginkább érintő gyalogos és biciklis közlekedési szabályok alapjaival.

Az autós közlekedés arányainak aggasztó növekedése miatt, az óra egyik fontos célkitűzése a környezetvédelem. Erre hívja fel a figyelmet az első csoportfeladat, ahol egy jövőbeni ökováros szerkezetét és közlekedését kell megtervezniük.

Saját maguk és mások biztonsága érdekében ismerniük kell környezetük legfontosabb jelzéseit, közlekedési tábláit. Ezt a második feladatban, egy játékos párkereső kártyajátékjáték készítésével oldják meg a gyerekek.  Biciklisekre váró veszélyek felidézésével, a biciklis közlekedés veszélyeire figyelmeztető táblákat kell tervezniük.

A tanulók közlekedési szokásait kutató harmadik feladat, felhívja a figyelmet, azaz tudatosítja a gyerekekben azt, hogy a biciklis közlekedés fontos része mindennapi életüknek. Illetőleg visszajelzést ad a tanárnak a gyerekek biciklizési szokásairól.

negyedik feladat felhívja a figyelmet a környezeti hatások fontosságára.  A gyerekek látványos fizikai kísérletekkel bizonyítják be a törvényszerűségeket, állítanak fel szabályokat és ajánlanak biztonságos felszereléseket.

Az ötödik feladatban elképzelnek egy biciklis balesetet, a közlekedést veszélyeztető tényezők alapján, majd riportot készítenek a baleset szereplőivel.

hatodik feladat felszínre hozza a gyerekek biciklis és gyalogos, illetve az autós közlekedéssel kapcsolatos ismereteit és élményeit. Rendszerezi e közlekedési fajták előnyeit, hátrányait és veszélyeit. A gyerekeket állásfoglalásra készteti.

Fejlesztendő területek: Alkotóképesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések megláttatása és felismerése, együttműködési, problémamegoldó, szabályalkotó, kommunikációs- és vita készség fejlesztése.

A teljes pályázati anyag itt tölthető le.

Fotó: Török Zsuzsanna

Gratulálunk minden pályázónak! A díjazott munkák részletesen megismerhetőek a MABISZ oldalán.

Előző cikkFiatalok a JÉG hátán. Bemutatkozik a Jövőt Építők Generációja
Következő cikkMókás feladatok az őszi tanórákra és őszi szünetre