A téma jelenleg földrajz, a részvétel december 31-ig ingyenes volt, január végéig pedig mindössze egy átlagos VR-játék töredéke (500,- Ft/fő) lesz. Az érdeklődés fokozott. Ezért érdemes sietni azoknak, akik ki szeretnék próbálni osztályukkal a VR játéktermet.

Sok panaszt lehet manapság hallani szülők, tanárok részéről, hogy egyre nehezebb átlépni a fiatalok ingerküszöbét, felkelteni az érdeklődést egy-egy téma, tantárgy iránt. Ezt a kérdést hosszan lehetne taglalni, ettől most mégis inkább eltekintenék. Helyette elmentem, és részt vettem egy „virtuális földrajzórán”. A virtual reality (VR), vagyis virtuális valóság, állítólag a jövő egyik legizgalmasabb személtetési eszköze lehet. Kihívás: elfogadva!
Kezdjük az előzményekkel! A virtuális valóságról bennem, nagyjából eddig a pillanatig, csupán olyan antiutopisztikus képzeteket megelevenítő képkockák sejlettek fel, mint például amikben a gyerekeink születésnapi zsúrjukon egymás zombiavatarjait püfölve haladnak pályáról pályára egy levegőtlen helyiségben, fejükön azzal a nagy izével. A VR valójában ennél jóval több is lehet, a benne rejlő lehetőségek tárháza végtelen.

Na, de visszakanyarodva a földrajzhoz, és az érdeklődéshez!
Jól emlékszem, miért volt ez volt az egyik kedvenc órám a gimiben. A sikeres recept két összetevőjére magabiztosan emlékszem. Először is volt egy tanár, aki élvezettel tanított, és egy tejeszacskó, amelynek segítségével az első órák egyikén elmesélte, hogyan is néz ki egy vulkán működése a gyakorlatban.
Valószínűleg nem tanultam volna meg olyan lelkesen, hol folyik Magyarországon bauxitbányászat, ha a tejeszacskóval és a vulkánnal már a nulladik percben meg nem nyernek a föcinek.
De ez már történelem! Apropó, történelem…! Képzeljük csak el a közeli jövőt, amelybendiákjainkkal együtt, tehetünk egy kellemes virtuális körsétát mondjuk az ókori Róma egyik piacterén, történelem óra keretében. Nem hangzik rosszul, ugye?!

Az elképzelés közel sem annyira futurisztikus, mint azt esetleg gondolnánk. A fejlesztők azon dolgoznak, hogy hosszútávon kémia, biológia, csillagászat/fizika, történelem témában is bővíteni tudják a repertoárt. Ha a meglévő nyitottság valós támogatásként megvalósul, a tervek szerint a magyar diákok a világ nemzeti parkjai után akár „sétálhatnak” majd Forum Romanumon, vagy bebarangolhatják az emberi test minden zegét-zugát.

De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?
Beállunk egy néhány négyzetméter nagyságú üres szobába, feladják ránk a VR szemüveget, elindul a szoftver, és mi a következő 20 perc során körberepüljük a Föld nagy nemzeti parkjait. Vigyázat, szédítő élményben lesz részünk!
Először megállítják a repülőnket Izland fölött, a Thingvellir Nemzeti Park területén, két kőzetlemez, az Észak-amerikai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál. Ezután teszünk egy rövid sétát az Andokban, majd a következő kilátópontról, madártávlatból szemlélhetjük a japánok szent hegyét, amely egy geológiai szempontból rendkívül érdekes rétegvulkán, a Fuji. Ebben a túrában terítéken lesz még Dél-Amerika, Ausztrália és Afrika is.
Miközben mi nem teszünk mást, mint nézelődünk, ámuldozunk az elénk táruló látványtól, hallgatjuk, ahogy érthetően és izgalmasan foglalja össze a legfontosabb információkat „légiutas kísérőnk”, Rába Roland, színművész.
Feledhetetlen élmény, garantáltan elvarázsolja a nézőt, hallgatót, diákot és felnőttet egyaránt, hiszen gyakorlatilag közvetlen közelről, vagyis inkább a megfelelő távolságból válhatunk részesévé egy-egy „történetnek”, amit addig maximum papírlapon vagy, ha szuperszerencsések vagyunk, mondjuk természetfilmekben volt szerencsénk megtekinteni tanórán.
A megfelelő szakkifejezéssel élve, a VR egy nagyon ”immerzív” élmény, tehát rendkívül könnyen bele lehet merülni… Ezt tanúsíthatom.

A tananyag elmélyítésében segítséget nyújtanak az egyes túrákban elhangzó narrációk, amelyek utólag felhasználhatók és bárki számára elérhetőek.
Jó utazást kívánunk mindenkinek!

