A MOM Kulturális Központ adott otthont az első Budai Képezde 150 évvel ezelőtt történt megalapításról megemlékező rendezvénysorozat gálaestjének 2019. december 5-én. Az est fővédnökei Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és dr. Borhy László az ELTE rektora, egyetemi tanár, akadémikus voltak, akik jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt.
A gálaműsor első felében Mesterházy Ferenc a Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola igazgatója a díszvendégek és a népes számú közönség üdvözlése után egy történelmi és jogi visszatekintéssel felvezetve számolt be az iskola múltjáról és jelenéről és az elért eredményekről, az intézmény oktatásban minden kétséget kizáróan jelentős szerepéről.
Az 1868 december 5-én hatályba lépett Népiskolai Törvény a kötelező iskoláztatás mellett előírta az oktatáshoz szükséges infrastruktúra, az állami tanítóképző intézetek létrehozását a hozzájuk kapcsolódó gyakorló iskolákkal együtt. Aznap az ország belépett Európába. A polgári nyilvánosság kiteljesedhetett, egy új generáció felnövekvésével széles körben megkezdődött a világ birtokbavétele, végre Magyarországon is felgyorsulhatott a polgári társadalom létrejötte. Az első Budai Képezde a Gyakorlóiskolájával együtt 1869 őszén nyitotta meg kapuit. 1873-tól 25 éven keresztül Gyertyánffy István vezette az intézményt, ami programadó, szakmai megalapozó, országos minta lett és mind a mai napig a tanítóképzés zászlóshajója. Ma a gyakorlóiskolával együtt az országban képzett tanítóság harmadát adja. 1911 óta található jelenlegi helyén, benne a 4 évfolyamos gyakorlóiskolával. 1959-től vált felsőfokúvá a képzés, ekkor került a gyakorlóiskola önálló igazagatóság alá. 1982-ben elkészült a 8 évfolyamos iskolának helyet adó új épület a régi épület szomszédságában. 1998-ig, 17 éven keresztül volt az iskola igazgatója Bereczki Lászlóné, akinek a vezetésével létrejött a felső tagozat.
A gyakorlóiskola a pedagógussá válás első, fontos állomása. A hallgatók számára az első lépések helyszíne, kézen fogva nagy tudású vezetőtanárok segítségével. Egy pedagógiai műhely, ahol a kollégák tankönyvírók, tananyagfejlesztők, országos és nemzetközi projektek részesei. Szakértők, a Mindenki Iskolája lemorzsolódás csökkentő program képzői, tananyagok fejlesztői, a Nemzeti Alaptanterv írói, a UKIDS és a Plant for the Planets szervezői. Mindezek mellett pedig folyamatos a szakmai megújulás. A UKids nemzetközi projekt alsós és felsős osztályok részvételével zajlik, a szociális vállalkozói kompetenciát, együttműködést, empátiát fejleszti különböző, többek között a fenntarthatóságot is célzó projektek megvalósításával. Az intézmény a TÓK-kal közösen, egy 6 országot vendégül látó, sikeres konferenciának adott otthont 2019. tavaszán.
A gyakorlóiskolában tanévenként 1300-1500 hallgatói eset van és 2 éve már az ELTE Tanárképző Központ tanár szakos hallgatói is itt vannak. Az intézmény ezzel is hozzájárul az ELTE magas minőséget megtestesítő, egyedülálló pedagógiai képzésének vertikumához Ez az iskola rengeteg hasznos útravalóvalót adott sok ezer pedagógusjelölt és még több tanulója számára is az elmúlt 150 évben. Kezdettől fogva meglévő jó hírnevét annak köszönheti, hogy magas szintű, alkalmazásképes tudást ad tanítványainak. Jól ért az érzelmi, értelmi és testi intelligencia fejlesztése ideális arányainak megtalálásához, személyre szabásához. Ugyanígy a lexikális tudás mennyisége és az arra épülő kreativitás, kompetencia alapú oktatás összhangba hozásához. Első osztálytól különféle kooperatív technikák alkalmazásával, együttműködésben végzett munkára szocializálja tanítványokat, ez az emberi kultúra, a társadalmi létezés nélkülözhetetlen velejárója. Az intézménybe háromszoros a túljelentkezés, keresett a tudatos iskolaválasztók körében, a XII. kerületben különösen, a tanulók kétharmada ebben a kerületben lakik.
A gyakorlóiskola konzervatív, azaz értékőrző, de nyitott, új értékek teremtésére. Éppen ezért az iskola hitvallása Goethe szavai: „Legtöbb, mit adhatunk, gyökerek és szárnyak.” A jubileumi évre vonatkozóan Kodály Zoltánt is idézi a gyakorlóiskola igazgatója: „Mi lesz a jövő? Tündérkert, vagy pusztaság? Rajtunk áll.”
Szellemi és materiális értelemben is az iskolától függ a felnövekvő generációk világlátása, szemlélete – szellemi kultúrában és a környezetben. A lehető legjobb alapok (gyökerek) kellenek. A szövegértés a világ birtokbavételének egész életen át szükséges kulcsa. A legutóbbi kompetenciamérésen a 2440 megmért iskolából a 7. helyen végzett a gyakorlóiskola. Jó gyökerekkel, a világra való nyitottság képességével a jövő nemzedékei virágzó kultúrát, jól működő gazdaságot, jó emberi kapcsolatokat működtethetnek. Tündérkert átvitt értelemben és Tündérkert konkrétan is: az iskola a zöld jövő zálogát is hordozza. A természeti-társadalmi-technikai környezet összefüggéseinek megértése eredményezheti az önkorlátozó, környezettudatos életvitelt, szemléletmódot. Vagyis a fenntarthatóság és klímatudatosság széles körű megjelenését szemben a fogyasztói társadalom csábításaival. Az intézmény nagy elszántsággal indult el ezen az úton, a minden értelemben vett Tündérkert létrehozásában közreműködni akaró, új generáció nevelésével. Nagy segítség ebben, a gyerekek tevékenységére, önszerveződésére alapozó, immár a világ 54 országában jelen levő, 2007-ben gyerek kezdeményezésre indult Plant for the Planet mozgalom, melynek az intézmény a magyarországi bázis iskolája. A diákok közül 22 klímanagykövet és gyerekek tanulhatnak gyerekektől. Hogy a legzöldebb kerület legyen még zöldebb, ezért részt vesznek a faültetésben is, együttműködve a Hegyvidék Önkormányzat Zöld Irodájával.
Az ELTE TÓK-kal fennálló nyitott és kreatív együttműködésben van az iskola, ezt a pedagógus jelöltek is láthatják. Az iskola a TÓK-kal a hallgatói gyakorlati képzést folyamatos felülvizsgálja és fejleszti, most éppen mintául szolgál a tanárképzés folyamatban lévő megújításához. Ez a gyakorlati képzési rendszer több elemében megegyezik a Gyertyánffy István által létrehozottal, amelyek ma is jól alkalmazhatók.
„Mi lesz a jövő? Tündérkert, vagy pusztaság? Rajtunk áll.” Jó munkát kívánok a következő 150 évre!
Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere beszédében báró Eötvös József Magyarország első vallás-és közoktatásügyi miniszterének, a népfőiskolai törvény kidolgozójának gondolatát is elhozta a gálaestre. „A pedagógiában a mit a semmi és a hogyan a minden.” emlékeztett arra a tényre, hogy a tanárok és a szülők mozdulatai, hanghordozása milyen nagy hatást gyakorolnak a gyerekekre, míg a tartalom feledésbe merülhet. Ezt követően Nikolaj Grundtvig XIX. századi dán lutheránus lelkésznek egy anekdotáját osztotta meg a hallgatósággal. Az európai uniós felnőttképzési program névadójának szabadságról szóló története szerint az anyagi támogatást kérő lelkésznek az uralkodó a következőképpen válaszolt: „Azért, mert szegények vagyunk az nem ok arra, hogy ostobák is maradjunk.”
Dr. Borhy László rektor, akadémikus meleg szavakkal méltatta 150 éves gyakorlóiskola kiemelkedő eredményeit, azt, hogy nagyszerű képességű pedagógusok nyitják rá a gyermekek szemét a világra. Az idén 385 éves ELTE rektora egy latin mondást idézve kívánta az intézménynek, hogy „Erősödjék és virágozzék még sok-sok éven át.”
A sokszínű gálaműsor zenés, hangszeres, táncos vagy éppen prózai produkcióját az ELTE vezetői, munkatársai, hallgatói, a Gyertyánffy István Általános Iskola tanárai, jelenlegi és végzett tanulói és azok szülei mutatták be magas színvonalon, megmelengetve a szép számmal jelen lévő közönség szívét. A program első felében fellépett az ELTE Tanító és Óvónőképző kar kórusa, vezényelt dr. habil Döbrössy János tanszékvezető, egyetemi docens. A következő műsorszámban csatlakozott hozzá dr. Szesztay Zsuzsanna adjunktus szintén az ELTE TÓK Ének-zenei tanszékéről, Mihalovics Csilla a gyakorló iskola igazgató-helyettese, szólót énekelt prof, dr. Csíkos Csaba egyetemi tanár. A Szülők kórusa Molnárné Mádi Beáta ének-zene tanár vezetésével mutatkozott be egy népszerű népdal előadásával. A régmúlt korok és játékok megidézésével a Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola tanulói korhű ruhákban, a kiművelt és a felkészítő tanárok közreműködésével gondosan elsajátított koreográfiával repítették vissza a nézőket a XIX. század végére. A történelmi visszatekintés teljes volt, a műsorszámok időben előrefelé haladva idézték meg az elmúlt 150 év oktatását, iskoláit a diákok mindennapjait, küzdelmeit, sikereit. Végül mindenki megérkezett a jelenbe, sőt egy kicsit bepillantottak az elképzelt jövőbe és 150 csillogó gyertya fényével zárult az előadás.