„A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a műszaki- és természettudományok, illetve a matematika oktatásának, illetve az IKT eszközök innovatív felhasználásának trendjeit, illetve elősegítse az oktatásban STEM területen (STEM = science, technology, engineering, mathematics, azaz természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) dolgozók tapasztalatcseréjét, tudásmegosztását. „- nyilatkozta Nemes-Nagy Erika, a konferencia szervezője, a rendezvény helyszínéül szolgáló Szegedi SzC József Attila Általános és Szakképző Iskolájának igazgatója.
A plenáris előadások előtti köszöntőkből sok mindent megtudhattunk a digitális alkotóműhelyek szakképzésben betöltött szerepéről. Olyan sokszinű alkotási folyamat részéve válnak így a tanulók, ami vonzóbbá teszi számukra a tanulást: nem csak egy komplex gondolkodásmód kialakításáról beszélhetünk, hanem egy közösségalkotó tevékenységről is, mely alatt nem csak a tanulók, hanem a tanárok is egy támogató környezet tagjaivá válnak. Ahogy a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója, Erdélyi Margit a beszédében elmondta, egy hosszú folyamat állomása volt ez a nap, mely elindulásakor a fő cél a lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények fejlesztése volt. Fontos kiemelni, hogy nem csak az itt tanulók élhetnek az alkotás adta örömökkel, hanem a helybéli lakosok is, hiszen egy nyitott, közösségformáló térről beszélünk. A műhelyek célja a centrumban, hogy segítsék a tanulók munkaerőpiaci elhelyezkedését, hogy lépést tudjanak tartani az ipar elvárásaival.
„Minden technika művészetté nemesedik a tudás legmagasabb fokán.”
Sokszor tapasztalhattuk, hogy az emberi, a szociális kapcsolatok oldala sínyli meg a digitalizációt – ezért is különösen fontos a műhelyek közösségfejlesztő hatása.
A rendezvény fő támogatójának, a Microsoft Magyarország képviseletében Merényi Ádám kiemelte, hogy a negyedik ipari forradalom időszakát éljük – egy digitális transzformációét. Egy iparág fennmaradásához 4 dolog kell: munkavállalók lelkesedése, vásárlók elkötelezettsége, a mindennapi működés optimalizációja és a termék transzformációja. Az oktatásra levetítve a vásárlók a diákok, a munkavállalók maguk a tanárok (akik munkáját például az Office365 segjti), a mindennapi működést pl. az enapló optimalizálja, a termék pedig maga az oktatás. Ezt a digitális transzformációt segíti a Microsoft Magyarország például az igazgatók vízióalkotásával, eszközökkel, kapacitásfejlesztésével. Egyéb részletekkel itt ismerkedhetünk meg.
Farkas Bertalan Péter (Tudásmenedzsment csoportvezető, Tempus Közalapítvány) olyan online és offline lehetőségeket ismertetett a pedagógusok együttműködésére és tudásmegosztásra, mint például a Scientix (természettudományos oktatás európai közössége), az Alma a fán műhelyek vagy a Digitális Módszertár (több mint 400 szabadon hozzáférhető ötlet, projekt).
Az osztályterem sikerességének kulcsáról is szó esett, középpontban a pedagógussal, akinek szerepe jelentős változáson esett át a digitális világnak köszönhetően.
Nádori Gergely (AKG) kiemelte a személyre szabott tanulás fontosságát, hogyan tudja az iskola az egyes gyerekek igényeihez mérten alakítania az oktatást. A SAMR modellt elemezve ismertette meg a hallgatókkal, hogyan alakul át az iskola szerepe, és értelmeződik újra a tanulási folyamat és a tanár szerepe. A modellről részletesebben itt is olvashatunk.
A plenáris előadások után igen széles skálát lefedő műhelyszekciók sokasága várta az érdeklődőket. A teljesség igénye nélkül, nézzük milyen témákkal ismerkedhettek meg a látogatók:
- társasjáték készítése 3D nyomtatóval
- kódolásos feladatok a nyelvórán és a szabadulószobában
- haladó Micro:bit
- STEAM projektek és az eTwinning
- a STEM lehetőségei alsóbb évfolyamokon
- drónok az órákon
- algoritmizálás kisgyermekkorban
Ezen a napon a tanári hivatás kiemelkedő művészeit láthattuk: jó volt együtt gondolkozni és előremutatót alkotni. Köszönjük a lehetőséget.
