Luca napjához számos népszokás kapcsolódik. A Modern Iskola oldalain is adtunk már erre vonatkozó ötleteket. A Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-re esik). A Luca, Lúcia nevek a latin eredetű lux, vagyis fény szóból származnak. E két okból sok hasonló tartalmú szokást ismerünk (a magyar néphagyományban ekkor faragtak gyertyával világított sütőtökfejeket, és közismert a svédek gyertyakoszorús Szent Luciája is). Ezért összeállításunkban az ünnepkör más napjaihoz is köthető, fénnyel kapcsolatos ötleteket adunk.
Készítsünk fényjátékot!
Különböző hangulatú zenéket és világítóeszközöket (asztali lámpa, elemlámpa, telefon, gyertya karácsonyi égősor, lampion, stb.) az osztályterem adottságaira alkalmazva. Kísérletezhetünk különböző színhatásokkal, falra vetített formákkal, fény és sötét váltogatásával.
Rajzoljunk gyertyával!
Keressünk egy vékony gyertyát (késsel meg is faraghatjuk a végét) és azzal rajzoljuk a rajzlapra. Miután ezzel a munkafázissal elkészültünk, a rajzot fessük át vízfestékkel vagy temperával – a viaszról lepereg a festék. (Különösen szépek e módszerrel a téli hangulatú, „havas”, fehér ábrák.)
Dramatizáljunk árnyjátékkal vagy árnyékszínházzal!
Az árnyékszínházhoz alapvetően három dolog szükséges: fényforrás, vászon (fehér lepedő), és valamilyen tárgy vagy test, amely árnyékot hoz létre. Nem mindenki tudja, hogy az árnyjáték és árnyékszínház nem ugyanaz: az árnyjáték előadása alkalmával a szereplők síkbábokkal mesélnek el történeteket úgy, hogy a hátulról megvilágított vászon közelében báboznak. Az árnyékszínház élőszereplős előadás. Egy-egy osztálytermi árnyjátéknak vagy árnyékszínháznak nem kell bonyolultnak lennie: akár „kézfejbábokból” (liba, kakas, stb.) és mókás dalokból is állhat egy-egy produkció!
Gyűjtsünk „fényes” műveket!
Gyűjtsünk fénnyel (gyertyával, nappal, holddal, csillagokkal, sötétséggel) kapcsolatos verseket, dalokat, szólásokat! („Ég a gyertya ég…”, „A szeleknek fényes szárnyán…” „Ugy vigyáz rá, mint a szeme fényére.” „A napnál is világosabb.”) Keressünk fény és árnyék ellentétére épülő képeket, műalkotásokat!
Forgassunk vers(részlet)klipet!
A fényről szóló verseket, dalokat elénekelhetjük, dramatizálhatjuk – sőt, a nagyobbak akár telefonjaikkal versklipet is forgathatnak a különböző versekre, versrészletekre. Ez utóbbi természetesen hosszabb távú feladat (vagy akár projektmunka), de Luca napon „meghirdetve” karácsonyi előkészületnek is kiváló: az elkészült művek emlékezetessé tehetik az osztálykarácsonyt vagy akár az iskolai ünnepséget is.
Néhány – témához kapcsolódó – versrészlet:
„Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.”
(Tóth Árpád: Lélektől lélekig)
„csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény”
(Weöres Sándor: Dob és tánc)
„Ég a villany,
ég.
El ne aludjék!
Amíg minden kisgyereknek
álom nem jön a szemére
kis szobában
nagy szobában
szépen ragyogjék!”
(Tamkó Sirató Károly: Ég)
„S amikor reggel palotája
kristálytermében fölébredt a fény,
s hosszan nyújtózva éledezni
és emelkedni kezdett – hirtelen
olyan ujjongás fogadta a földön,
nagyobb, mint az első nap öröme.
Mert akkor már tudhatták mindenek,
hogy azután az éjszaka csak álom,
amit a fénylő valóság követ.”
(Pilinszky János: A Nap születése)
