Webinárium
A műfaj nem újdonság könyvtári és iskolai területen sem, számos példát találunk itthon és külföldön is. Hazai jó gyakorlatként jó szívvel ajánlom a Digitális Témahét program webes előadásait, a külföldi példák közül pedig az amerikai School Library Journal (SLJ) szemináriumait. Ez utóbbi különösen könyvtárostanárok számára lehet érdekes, ahol egy-egy kiemelt téma kapcsán szerzők, kiadók, könyvtáros és könyvtári szakemberek beszélgetését lehet figyelemmel kísérni, s kérdezni is lehet tőlük a chatfunkció segítségével.
- OPKM iskolai könyvtári webinárium
November végén egy újabb jó gyakorlat indult az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban (OPKM). Dömsödy Andrea, az OPKM iskolai könyvtári referense hagyományteremtő céllal, webinárium keretében invitálta közös gondolkodásra és szakmai munkára a könyvtárostanárok és az iskolai könyvtárosok közösségét.
A rendszeresen jelentkező, témánként dupla alkalmakkal meghirdetett sorozat az iskolai könyvtárakkal és a könyvtárostanári munka kérdéseivel foglalkozik, ahogy azt a cím is jelzi, de a közeljövőben terítékre kerülnek az iskolai könyvtár határterületeihez tartozó, de az iskolai könyvtári munkát meghatározó témák is.
Ez az új szolgáltatás nemcsak új lehetőség a könyvtárostanárok és az iskolai könyvtárosok szakmai együttműködésére, hanem új színt hoz a webes szemináriumok életébe is: kilép az előadás – hozzászólás – élőszavas/chates reagálás köréből és úgy válik interaktívvá, hogy az előbb említett hozzászólási lehetőségeken túl a résztvevők ténylegesen is alakítói a szemináriumnak. A feladatmegoldás közös munkára, tudásmegosztásra és közös gondolkodásra épít, s nem utolsó sorban valós idejű reflexiók is segítik a munkát (vagyis a résztvevők közösen dolgoznak a szemináriumi feladatokon és közben bátran kérdezhetnek, együtt gondolkodhatnak, s a webinárium vezetője rögtön reagál, kiegészít, javasol). Az interaktivitást a webináriumi programon túl külső alkalmazások is segítik: eddig a Linoit üzenőfalát és a Google Drive közösen szerkeszthető felületét vonta be a szervező, aki egyébként egyetemi oktatóként is rendszeresen használja ezeket az alkalmazásokat és felületeket, nem újdonságok számára az IKT- eszközök és az interaktivitás.
Fontos szempont volt az alkalmazás kiválasztásakor, hogy a résztvevők egyenlő eséllyel vehessenek részt a programon: ne kelljen külön regisztrálni, programot letölteni, költséggel számolni, hanem böngészőből megnyitható szoftverrel, minél egyszerűbben, ingyenesen lehessen csatlakozni a programokhoz. Erre a célra a FreeConferenceCall szoftvert választották– természetesen ez még tesztelés alatt van, az újabb alkalmak során fog kiderülni, mennyire használható a webináriumok során.
A résztvevők regisztrációját és részvételét az OPKM honlapján összefoglaló oldal, s az oldalon segédletek és tanácsok is ösztönzik, itt található a teljes, webináriummal kapcsolatos ismeretanyag is.
- Az első két téma, az első négy alkalom
A téma és az időpontok kiválasztásában egy előzetesen kiküldött igényfelmérő kérdőív segített, melyet 107-en töltöttek ki. Ezek alapján egy-egy témához 2 alkalommal lehetett kapcsolódni, egy délelőtti és egy délutáni/esti idősávban zajló alkalom igazodott az igényekhez.
- november 28-án és 29-én Hogyan készítsünk könyvtári feladatot? Formai, tartalmi szempontok, majd december 4-5-én A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny iskolai fordulójának ezévi feladatlapja címmel indult a sorozat.
- Egy kis résztvevői statisztika
A statisztikai adatok alapján eddig az első témát 19 fő (25 fő regisztrált), a második témát 9 fő (16 fő jelentkezett) hallgatta végig és volt részese a szemináriumnak. Az is kiderült, hogy eddig a koradélutáni idősávban megtartott műhelymunkán vettek részt, s a késő délutáni, otthoni részvétel kevésbé aktivizálja a résztvevőket (vagyis ekkor voltak a legkevesebben).
- Az egyes szemináriumok elő- és utómunkálatai, konkrét felépítése
„Előmunkálatok”
A meghirdetett alkalmakra Google űrlap segítségével lehet regisztrálni, erről minden regisztráló visszajelzést kap, majd a szeminárium napján a postafiókjába érkezik egy levél a konkrét belépési adatokkal.
A webinárium felépítése
A szemináriumhoz 15 perccel korábban lehet csatlakozni, s aki ezzel a lehetőséggel él, kap feladatot is: ráhangolódásként és a szeminárium vezetéséhez elengedhetetlen visszajelzésként a témával kapcsolatos elvárásait fogalmazhatja meg a résztvevő a Lino.it felületén. Például: mit vár el egy könyvtári feladattól, mennyire tartja fontosnak a tehetséggondozást. Emellett lehetőség van az esetleges technikai problémák megoldására, hogy az alkalom pontosan kezdhető legyen.
A szemináriumok mindkét alkalommal tartalmaztak előadást, elméleti áttekintést, indoklást, majd folytatásként közös feladatmegoldás és a Drive felületen „önálló”, de állandóan kontrollált munka következett: a szeminárium vezetője konkrét segítséget és szempontokat adott az egyes témák megoldásához.
Emellett az alkalmak során a résztvevők folyamatosan tudták követni, hogyan változik a tudásuk és a véleményük a szeminárium alatt – az előzetes elvárásokhoz képest. A szeminárium során ugyanis újra és újra előkerült a Lino.it felület, s a webiáriumvezető a feladatokkal válaszolta meg a kérdéseket.
A résztvevők ezt láthatták a webinárium során:
Az egyes alkalmak tananyaga mindig bővebb volt, Dömsödy Andrea többet tervezett, mint amire idő volt.
Ennek számtalan pozitívuma van:
- a meglévő anyagból a résztvevők aktuális igényeinek megfelelően lehet az feladattípusokat és témákat kiemelni,
- az alkalmak mindig úgy zárultak, hogy a résztvevőknek kedve volt a saját környezetükben folytatni a munkát, s a kérdéskört továbbgondolni,
- az egyes alkalmak emészthető mennyiséget kínáltak, ugyanakkor látható volt, hogy van még ebben a témában lehetőség.
„Utómunkálatok”
A szemináriumok után mindig volt lehetőség a visszajelzésre, a már kipróbált Google kérdőív segítségével. A válaszok összességében innovatív, hasznos, felhasználóbarát, szemléletformáló alkalmaknak tartották a webináriumokat, sokan jelezték, hogy várják a folytatást. A webináriumok alatt bemutatott prezentációk, segédanyagok a sorozat honlapján folyamatosan elérhetővé válnak. Emellett a tervek szerint a webinárium videófelvételeit is közzé fogják tenni.
- A folytatás és a tervek
A visszajelzéseket tettek követték, hiszen Dömsödy Andrea már meg is hirdette a következő félév tervezett témáit, s az első alkalmakat is az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum honlapján.
Legközelebb 2020. január 2020. január 21-én és 22-én. lehet csatlakozni a webes szemináriumhoz, a téma pedig: Iskolai évkönyvek, értesítők keresése, azok használata (iskolai) könyvtári feladatokhoz (http://www.opkm.hu/webi).
