A pénzügyi nevelésben rendkívül sokat segíthet a jó családi példa, de a tanuló érdeklődésének felkeltésében, gondolkodásmódjának, majd az ezt követő cselekedeteinek alakulásában a pedagógusoknak is döntő szerepük van. Az iskolai fejlesztési lehetőségekről és a kisiskolás diákok hatékony pénzügyi neveléséről Titi Katalin általános iskolai tanárral, helyettes intézményvezetővel, közoktatási szakértővel beszélgettünk annak apropóján, hogy a Pénziránytű Alapítvány szakmai és anyagi támogatásával a Budapesti Innovatív Technikum, Gimnázium és Szakképző Iskola szervezésében új, ingyenes képzés indul az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok számára. A képzés szakmai, módszertani és digitális támogatást nyújt a 3. és 4. osztályos, újgenerációs matematika- és környezetismeret munkafüzetekben található pénzügyi fejezetek hatékony oktatásához.
Te leszel a trénere annak az ingyenes 5 órás képzéssorozatnak, mely októberben indul a Pénziránytű Alapítvány támogatásával. Már a 8-9 évesekkel is lehet a pénzről beszélni, de hogyan építhető be mindez például a matematika órákba?
Titi Katalin: – Már az alsó tagozatos gyerekeket is érdekli az általuk mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek ára, sőt, a 3., 4. osztályosok közül már sokan valami nagyobb dologra is gyűjtenek a zsebpénzükből. Képesek mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, és ezeket az általuk is megélt gyakorlati példákat alapul véve, gond nélkül meg tudják oldani matematikaórákon a szöveges feladatokat. Mindennapi szituációkat elemezve, amelyek például a testvérek, barátok, osztálytársak között a csokoládé, cukorka, játék, vagy akár a zsebpénz igazságos szétosztását hangsúlyozzák, megértik a törtrész fogalmát; és amikor a büfében elcsábulnak, de pénz hiányában a barátjuk vesz nekik szendvicset, az adósságon keresztül rádöbbennek a negatív számok jelentőségére is. A számok nevei is – pl. kisebbítendő, kivonandó, különbség – csak elvont, bemagolandó, érthetetlen fogalmak maradnak számukra, amíg nem hangsúlyozzuk, hogyha a kisebbítendőből (vagyonomból) elköltöm a kivonandót, azaz a vásárlásra szánt pénzt, akkor az eredeti vagyon és az elköltött pénz jelenti a megmaradt vagyonomat, vagyis a különbséget. Még a nagyon absztrakt, az alsó tagozaton szinte elsajátíthatatlannak tűnő mértékváltásokat is azonnal megértik és alkalmazzák a kisiskolások, ha pénzről van szó. A számtalan pénzügyi tudatosságra épülő, valós élethelyzet közül csak néhányat említettem.
Azt talán könnyen megértjük, hogy a pénzügyek és a matematika szorosan összekapcsolódhat. A 3. és 4. osztályos környezetismeret tantárgyba is ilyen egyszerűen integrálhatóak az alapvető pénzügyi ismeretek?
Titi Katalin: – A kisdiákokat a mindennapokban körülvevő környezet és az ebből fakadó energiatakarékosságra való nevelés szorosan kapcsolódik a természetismeret tananyaghoz. Már egészen kicsi korban megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igény, és például az érzelmi intelligenciájukra alapozva motiválttá tehetjük őket a kitűzött célok elérésében is. Amikor vállalják az ezeket elősegítő feladatokat, pl. háziállatok, növények ápolását, megértik, hogy felelősek vállalásaik teljesítéséért, belátják mulasztásaik közvetlen következményeit, képesek előre látni cselekedeteik egyes kockázatait, és adekvát módszerekkel el tudjuk érni, hogy az energiatakarékosság is beépüljön a cselekvéseikbe és gondolkodásukba. A pénzzel való takarékosság pedig a mindennapi életük megszokott és egyértelmű része lehet ezáltal.
Nagyon egyszerűnek és világosnak hangzik mindaz, amit elmondtál. Hogyan ültethető át mindez a gyakorlatba és milyen lehetőségei vannak egy pedagógusnak, hogy hatékony fejlesztő munkát végezhessen?
Titi Katalin: – Ha mi, pedagógusok is elég elszántak, dinamikusak, innovatívak és kreatívak vagyunk, képesek vagyunk játszva tanítani, akkor meg tudjuk mutatni, hogy hogyan lehet játszva tanulni. Idővel a gyerekek napi rutinjába beépül a tanulásból fakadó tudás alkalmazása, megtapasztalják, hogy az iskolában szerzett ismeret mennyire hasznos a mindennapi életben, aminek eredményeképpen határozott, céltudatos, magabiztos felnőttek válnak majd belőlük.
A most induló, 5 órás, tanítóknak szóló ingyenes képzés keretében ötletről ötletre, digitális eszközökkel is készülve mutatom meg, hogyan építhető be a hagyományos oktatás rendszerébe a mindennapi pénzügyi ismeretekkel való foglalkozás. A képzés célja, hogy a kisiskolásokat tanítók számára is olyan segédeszközöket, módszereket, technikákat kínáljon, melyek segítségével hatékonyan, egyben játékosan, élvezetesen sajátíthatják el a diákok a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismereteket.
Az 5 órás képzésen online felületen, kiscsoportban, interaktív beszélgetés, játékos példák segítségével mutatom be a pénzügyi nevelésben már bevált jó gyakorlatokat. Az első két képzésre 2020. október 19-20. 16.00-18.00 óra között, valamint 2020. november 2-3.-án szintén 16.00-18.00 óra között kerül sor. Az érdeklődők ezen a linken tudnak a képzésre regisztrálni és a számukra megfelelő időpontot kiválasztani. A Pénziránytű Alapítvány ugyanakkor számtalan formában igyekszik segíteni a tanárok és diákjaik munkáját, előrehaladását. A képzésen lehetőség lesz megismerni azt a széles kínálatot is, mely a pénzügyi nevelést megvalósító tanítók és tanárok számára nyújt az Alapítvány és amely elérhető a www.penziranytu.hu oldalon is.
A Pénziránytű Alapítvány tanárképzéseivel kapcsolatos további információért pedig érdemes felkeresni a https://www.penziranytu.hu/tanartovabbkepzesek oldalt!
