Napjainkban egyre elterjedtebbé válik a változásokkal kapcsolatos jelenségek és ezek pszichológiai hatásának vizsgálata. (A rugalmasság egy másik aspektusáról, a nehézségek ellensúlyozásával kapcsolatos rezilienciáról korábbi írásunkban számoltunk be.) Ezek közé tartozik a mentális rugalmasság fogalmának előtérbe kerülése is. Bár jelenleg még kevéssé terjedt el ez a kifejezés, de úgy tűnik, a jövőben egyre jelentősebbé válik.Akiben ugyanis megvan ez a készség, képes új szabályokat, szabályrendszereket alkotni, vagy a meglévőket hatékonyan felhasználni az újonnan előállt helyzet fényében.
A fogalom fókuszában tehát a változások és a rendszerszintű gondolkodás áll. A 2020-as év iskolai eseményeinek tükrében nem kell messzire tekintenünk annak érdekében, hogy belássuk ezek szükségességét, hiszen a vírushelyzet, a digitális eszközök aktívabb bevonása, és ezek fényében a személyek közötti kapcsolattartás változásai mind-mind strukturális változásokat igényelnek.
A mentális rugalmasság igen összetett folyamat, melynek során
- észlelni kell az új helyzetet
- tudatosítani annak jelentőségét
- belátni a változ(tat)ások szükségességét
- háttérbe szorítani az addig megszokott stratégiákat és válaszreakciókat
- új szabályokat kialakítani, a korábbiaktól eltérő megoldásokat keresni
- cselekedni – megvalósítani az eltervezett változásokat
- ellenőrizni, visszacsatolások rendszerét kialakítani
- ezek függvényében korrigálni ha szükséges.
Mi segítheti a mentális rugalmasság kialakítását? Hogyan érdemes „edzeni” rá?
Mindenekelőtt a kedvező hozzáállás a fennálló helyzethez: kísérletek igazolták, hogy a pozitív érzelmek átélése „kedvez a gondolkodásnak, a viselkedésnek, a kivitelező működések számos aspektusának, a figyelemnek, a munkamemóriának, az új befogadási képességének, alternatív hipotézisek felállításának, a kreativitásnak és a problémamegoldásnak.” A kísérletek elsősorban üzleti tárgyalásokra vonatkoztak – ezek során a tapasztalatok szerint a pozitív hangulatú felek jobban odafigyeltek a felmerülő érvekre, gondosabban mérlegelték ezeket és hajlamosabbak voltak a kompromisszumokra is. Mindez valószínűleg egy-egy osztálytermi helyzetben is érvényesülhet.
Mint mindennek, a mentális rugalmasságnak is vannak pozitív és negatív jellemzői, melyeket érdemes szem előtt tartani. A szakértők a következőképpen határozták meg ezeket:
Előnyök
- Alkalmazkodást megkönnyít(het)
- Stresszhelyzetet old(hat)
- Homeosztázisból kizökkent(het)
- Új feladat feldolgozását segít(het)i
- Kreativitást fejleszt(het)
- Megoldást később gyorsít(hat)
- Megoldást kezdetben lassít(hat)
- Tűrőképességet fokoz(hat)
- Haladást szolgál(hat)
- Jövőre irányul(hat)
Hátrányok:
- Homeosztázisból (= a belső környezet állandősága) kizökkent(het)
- Az életet bonyolulttá teszi/teheti
- Szétszórtsághoz vezet(het)
- Kreativitást fejleszt(het)
- Megoldást kezdetben lassít(hat)
- Rosszat is tolerál(hat)
- Fegyelmezetlenséget okoz(hat)
- Múltat leír(hat)
Forrás: http://real.mtak.hu/67371/1/650.2017.30906.pdf
