Kezdőlap Digitális eszközök

7 pedagógus, 7 kérdés, 7 válasz – „a tanárok között korábban sosem tapasztalt tudásmegosztás, együttműködés indult meg”

Az idei kifejezetten nehéz, kihívásokkal teli év végéhez közeledve egy interjúsorozattal készülünk Olvasóinknak, ahol gyakorló pedagógusok, szakértők mesélnek munkájukról, tapasztalataikról az óvodától egészen a felsőoktatásig. Munkájuk inspirálóan hathat mindannyiunk számára, amire most még jobban szükségünk van, mint valaha. Ma Klacsákné Tóth Ágotával, a Nagy László Gimnázium matematika - fizika – informatika szakos tanárával beszélgettünk.

Szakmai műhelyek, konferenciák alkalmával TE mindig képes vagy újat mutatni a tapasztaltabb résztvevőknek is. Honnan az új ötletek, az inspiráció?

Annak érdekében, hogy naprakész legyek ezen a téren tagja vagyok számos magyar (pl. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Microsoft Innovatív Tanárok) és külföldi (pl. Microsoft Innovative Educator Experts, Scientix, az European Schoolnet, az e-Twinning, a School Education Gateway) szakmai közösségnek, közösségi oldalokon szakmai csoportoknak (pl. Digitális Pedagógiai Tanári Fórum, EU Code Week Teachers, Ped@Kód – kódolás az oktatásban, Micro:bit tanári). Szaklapokból pl. a Fizikai Szemléből folyamatosan frissítem fizika szaktudásomat, de az internet segítségével is követem a tudomány legújabb eredményeit. Rendszeresen kihasználom a modern tudásmegosztás webináriumi formáját, hiszen ilyen módon a világ bármely pontjáról közvetített online szakmai előadást követni tudok (pl. Scientix, Code Week, Microsoft Innovative Educator Experts, European Schoolnet, GoLab). Különösen megnőtt a szerepe a webináriumnak a pandémiás időszakban, hiszen jelenleg nem lehet konferenciákat tartani. Nagyon szívesen próbálok ki új eszközöket, módszereket, ha hasznosnak bizonyul, beépítem tanítási gyakorlatomba. A megszerzett tapasztalatokat szívesen osztom meg intézményen belül és kívül is.

Kép: Klacsákné Tóth Ágota

Melyik volt a legemlékezetesebb projekted?

2014-ben sikeres munkát nyújtottam be az Educatio Kft IKT Műhely-digitális írástudás fejlesztését szolgáló innovatív oktatási projektek kidolgozására és megvalósítására pályázatára. Az itt kidolgozott „Mozgó töltések” című projektemből módszertani segédanyag, film készült. A több hónapos munka során nem csak a projektpedagógia, valamint az IKT eszközök és alkalmazások eszköztárának megismerése terén fejlődhettem, hanem egy olyan inspiráló szakmai közösség tagja lettem, ami a mai napig meghatározó az életemben.

Minden évben lelkesen és példaértékűen zajlik iskolátokban a Code Week. Mesélnél, mi történt idén?

Iskolánk évek óta részt vesz a Code Week rendezvényen, idén is célul tűzte ki, hogy minél több tanulóját és tanárát bevonva sok-sok eseményt szervezzen ebben az időszakban. Ennek érdekében a Code Week bekerült az intézmény éves programjába, már ennek elfogadásakor elhatároztuk, hogy minden diákunknak próbálunk ebben a két hétben kódolási tevékenységet kínálni. A koronavírus járvány miatt jól bevált rendezvényeket nem szervezhettünk, így elmaradt a rendkívül népszerű alsós szülő-diák programozási délután, a középiskolások által irányított alsós csoportoknak szervezett padlórobot kihívás is. Októberben elején tanári Teams csoportot készítettem, amelynek oktatói jegyzetfüzetében tagozati szintre (alsós, felsős, gimnáziumi) lebontott feladatlapgyűjteményt hoztam létre. Az idei év fő témája a titkosírás, a kódfejtés volt. A mintafelismerésen alapuló tevékenységek életkornak megfelelően állították kihívás elé a diákokat. Így a kicsik szín- és betű titkosítással, képkódfejtéssel, korongkódolással foglalkoztak, a nagyobbak a 3D nyomtatott rácsokkal készített kódokkal, Caesar titkosírással, az Enigma feltörésének történetével ismerkedtek. A rejtjelezés elvének megértése után a tanulók maguk készítettek rejtjeles üzenetet, enigma kódolást megfejtő hengert. Az együttműködést segítette elő a páros kódolás és a bináris kódolás feladatlap. Ezekhez a tevékenységhez kedvet kaptak nem informatika szakos kollégáink, így terveztek eseményt biológia, idegen nyelvi és magyar órákra. Idén újra bevontuk a művészeti műveltségterületet is. A Fibonacci sorozat, illetve az aranymetszés mintafelismerésére alapultak rajz- és vizuális kultúra foglalkozások, a Sonic Pi programozási műhellyel zenét programoztak a diákok. Az egyik végzős matematika csoport a Fibonacci sorozatra alapuló csigavonalat, illetve napraforgót programozott a Tinkercad felületén, majd 3D nyomtatóval ki is nyomtattuk a modelleket. Robotika eszköztárunk nagy része nehezen fertőtleníthető, így ezeket 3 nap „pihenés” után adtuk újra a tanulók kezébe. Rendkívüli fizika órák keretében szenzorként vettük igénybe a mikrokontrollereket. Idén először használhattuk a szeptemberben kapott micro:bithez kapcsolható smart home kit-et, mellyel a tanulók működő okos otthon modelleket készítettek.

Kép: Klacsákné Tóth Ágota

A rendkívüli informatika, illetve a digitális kultúra tanórákon használtuk a korábban jól bevált felületeket (code.org, makecode.org, codecombat, minecraft education), valamint a Digitális Témahét weboldalán található „Ismerkedj a kódolással! és a Világ érzékelése micro:bittel tematikus terveket és a hozzájuk kapcsolódó kihíváskártyákat, értékelőeszközöket. A nagyobbak C# programozás alapjaival is megismerkedhettek. Az idei évben is népszerű volt a Codycolor offline és online változata is. A tanárok a Teams csoportban kommunikáltak egymással, ez a felület az ötletadás, segítségnyújtás valódi felületévé vált ebben az időszakban. A megvalósított tevékenységeket az oktatói jegyzetfüzetben megosztott táblázatban gyűjtötték. A CodeWeek eseményt munkaközösség-vezetőként Gergelyi Katalinnal koordináltam. Összesen 25 féle tevékenységet kínáltunk 29 tanár bevonásával, 170 esemény megvalósításával, az eseményeken összesen 2550 diák vett részt. A rendkívüli kódolás foglalkozások 13 tantárgyat (informatika, digitális kultúra, matematika, fizika, magyar nyelv, magyar irodalom, német nyelv, angol nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, biológia, ének-zene, rajz és vizuális kultúra) érintettek. Bízunk abban, hogy sok diákunkban nemcsak egyszeri jó élményként marad meg a kódolás, hanem fejlődött algoritmikus gondolkodásuk, esetleg sikerült az érdeklődésüket e dinamikusan fejlődő terület felé irányítanunk.

Kép: Klacsákné Tóth Ágota

Mit gondolsz, sikerült valamit személyes vagy intézményi szinten mégis profitálni ebből a nehéz élethelyzetből, amiben most vagyunk?

A digitális munkarend alkalmazása sem engem, sem intézményünket nem érte váratlanul. A bevezetést megelőző héten döntöttünk az egységes iskolai platform bevezetéséről. 2012 óta használjuk iskolánkban az Office 365-öt, így a Teams felülete mellett döntöttünk. Én korábban is használtam a felületet a tanítás során, intézményi szinten azonban nem sokan használták ki annak előnyeit. Március 17-én műhelyfoglalkozáson mutattam be a tantestületnek a Teams távoktatási lehetőségeit, minden tanárunk ezt használja a jelenlegi helyzetben is. Az elmúlt hónapokban sokat fejlődtünk a digitális eszközök használatát illetően, a tanárok között korábban sosem tapasztalt tudásmegosztás, együttműködés indult meg. A kényszerű eszközhasználat módszertani változásokat is hozott, hiszen a hagyományos módszerek nagy része az online oktatás során nem működött. Ez legfőképpen az értékelési rendszerünk újragondolását érintette, de nagyon fontosnak tartom a tanulók önállóságának, tanulásuk iránti felelősségének erősödését is.

Melyik az az applikáció, ami nem hiányozhat a digitális tolltartódból?

Az Office 365-öt 2012-ben vezettük be intézményünkben. Projektjeim szervezéséhez először a Sharepoint felületét, majd az online OneNote jegyzetfüzetet használtam. A OneNote Osztályjegyzetfüzet születése nagyszerű lehetőséget adott az együttműködésre, a tanulói munkák nyomon követésére. A Teams-be történő beágyazásával egy kivételes tanári eszköztár jött létre, ami nagyszerűnek bizonyult a digitális munkarend bevezetésekor is. A sokszínű kommunikációs formák, a könnyű feladatkiadás, a formatív értékelőeszközök, a tananyagkészítési lehetőségek nem teszik szükségessé külső eszközök használatát. Folyamatosan fejlődő felület, ami a pedagógusok igényei alapján módosul. Szeptember óta több alkalommal szerveztem meg az órát „hibrid”, módon, hiszen gyakran voltak tanulók, illetve egész osztályok otthon. A felépített rendszerrel mindenki bekapcsolódhatott a tanórába, kisebb volt a lemaradás. Biztonságot adott, hiszen a diákok tudták, milyen módon zajlik majd az oktatás, ha sor kerül a távollétre. Novemberben így zökkenőmentes volt az átállás a digitális munkarendre.

Milyen új digitális eszközt próbáltál ki az elmúlt héten?

A digitális munkarend alatt is a szokásos, jól bevált eszközeimet használom, ezekből sem túl sokat. Ez megkönnyíti a tanulási folyamat szervezését, az értékelést, biztonságot ad a diákoknak is. Egy formatív értékelőeszközt azonban hiányoltam, amivel akár névtelenül, élőben kaphatok visszajelzést a tanulóktól és az ő előrehaladásukról. Ebben a tanévben próbáltam ki a finn fejlesztésű https://whiteboard.fi/ online felületet. Ez a célra tökéletesen alkalmasnak bizonyult, így azóta növeli az interaktivitást a tanóráimon. Használatával mindenki válaszolhat a feltett kérdésekre, megnyilvánulhatnak a visszahúzódóbb tanulók is. Hab a tortán, hogy a sok funkcióval rendelkező tanári, illetve táblákon kivételesen könnyen kezelhető matematikai beviteli panel is van.

Melyik volt az idei évben a kedvenc Modern Iskola cikked és miért?

Tanulási blokkok az (online) osztályteremben című cikk, amely a European Schoolnet két kiváló képzője ötletei alapján foglalkozik azzal, hogyan lehet személyessé tenni az online tanulási teret.

Az interjút készítette: Tóth Éva, főszerkesztő

Előző cikkA MI adventi kalendáriumunk
Következő cikkMegjelent a Harvard professzor sikerkönyve: új módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz!