Kezdőlap heti kitekintő

7 pedagógus, 7 kérdés, 7 válasz – „a digitalizáció nem csak technológiai, hanem kultúraváltást is hozott”

7 részes interjúsorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. A robotika és a szakképzés világába kalauzoljuk Olvasóinkat: Zsigó Zsolttal, a NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum matematika-fizika-informatika szakos tanárával beszélgettünk.

2019-ben a Bánkirobot Team – személyre szabott tehetséggondozás a jövő innovációs szakemberei-ért a Szakképzési Díj Motiváció kategóriájában győzedelmeskedtetek. Mesélnél kicsit, honnan jött az ötlet? Hol tartotok most?

A pályázati kiírás megérkezett, és mivel (szinte :)) minden pályázati kiírást elolvasok, így ezt is megnéztem. Az elmúlt évek díjazottjait is megnéztem, és akkor éreztem, hogy a mi kis helyi projektünk pont ideillik.

A szakképző intézményekben más módon kell bánni a tehetséges tanulókkal. Ez a tapasztalat hívta életre szakmai mentorprogramot, melynek célja a tehetségek felkutatása, gondozása és kibontakoztatása. A diákok személyre szabott tehetséggondozó programja egy, a diákokkal folytatott párbeszéd. Ennek eredménye egy olyan egyedi program, ahol a pályaorientációban és a tehetséggondozásban keressük a megoldást szakember-utánpótlás problémájára.

Az elmúlt években az iskolánkban tanuló diákok jelentették a tehetséggondozás bázisát. Az elmúlt évben egy olyan saját mentorprogramot indítottunk el kísérleti jelleggel, ahol a mi diákjaink, a mentortanáruk irányításával segítenek általános iskolai tanulókat. A célunk ezzel többes: a kisdiákok kutató-fejlesztő munkájának segítése, irányítása mellett, szeretnénk segíteni őket a pályaválasztásban, az iskolaválasztásban is.

Fotó: Zsigó Zsolt, a Sándor Palota erkélyén

A program elindítása ösztönös volt, de az első pár év után tudatossá vált. A programban részt vevő diákok eredményei hatalmasat javultak. A diákok eredményeire felfigyeltek a környezetükben élők is, a helyi, és az országos sajtóban is nagyon sok alkalommal jelentek meg. Ez az ismertség hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett azok száma, akik tudatosan választották intézményünket, mert részt kívántak venni a programban.

Minden évben nagy érvágást jelent a munkánkban, hogy Bánkrobot Team tagjai, mint – minden rendes diák – befejezik a középiskolát. Ez azt jelenti, hogy most kilencedikesekkel kell újraépíteni magunkat. Van egy-két év, amikor megtorpanunk, de eddig szerencsére minden volt valaki, aki kézbe vette a már-már kihűlt forrasztópákát, és elindult-folytatódott a munka.

Fotó: Zsigó Zsolt

Évek óta a Microsoft In­novatív Pedagógus Program egyik oszlopos tagja vagy. Eddigi tapasztalataid alapján, milyen nehézségeik vannak a pedagógusoknak a digitális oktatás terén és milyen segítségre van szükségük?

A digitalizáció nem csak technológiai, hanem kultúraváltást is hozott. Bár nem tudom, ezt a változást lehet-e így nevezni. Ezt csak nagyon nehezen tudják követni a pedagógusok. Nehéz megérteni, elfogadni, hogy számtalan egyéni tanulási út létezik, és hogy minden diák szeretné azt választani, ami igazán az övé. Ha valaki harminc éve megtanult valamit, akkor bízhatott benne, hogy erre a tudásra hosszú évtizedekig is támaszkodhat. Ma vannak olyan szakmák, ahol minden évben frissíteni kell a tudást, vagy akár új szakmát tanulni, mert a régi megszűnt…

Ezt a változást a pedagógussok nehezen kezelik. Igen, meg kell tanítani az új technológia használatára őket, de közben a mentális egészségüket is meg kellene őrizni, segíteni, hogy újra tudják építeni magukat.

A Magyar Nukleáris Társaság díjazottja vagy: az Öveges díjat 2010-ben nyerted el. Mesélnél erről és „Semmiből szertárt”-ról?

Kezdő tanár koromban sokat olvastam Öveges Józsefről, és számomra ma is irányadó az a hitvallás, ahogyan ő a fizikát tanította. A következő képen ez látható, a kézírásával.

Kép forrása: Fizikai Szemle/1995/4. 109.o. http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9504/kovacs9504.html

Innen származik a cikk címe, ami az Öveges-díj pályázatára készült szertárfejlesztéseink összefoglalója. Ez a gyerekekkel közös munka, és főként a modern fizikához kerestünk, adaptáltunk kísérleteket, hiszen a gimnáziumi atomfizikai kísérleteink nyolcvan százalékát még ma is az Öveges által megalkotott kísérletek alapján végezzük. Ezekkel a kísérletekkel bővítettük a listát, és egérfogókkal, és pingponglabdákkal próbáltuk modellezni a láncreakciót, miközben egy iskolai közösségi eseményt csináltunk a kísérletből az iskolánk aulájában.

Rengeteg szakmai fórumon, konferencián adsz elő, mutatod be a munkásságodat a diákjaiddal együtt. Mi visz előre ennyire töretlenül?

Hazánkban nem teljesen elfogadott az, hogy a tudásmegosztás fontos része a pedagógusok munkájának. Ez a szakmai közösségekre, szakmai fórumokra is igaz. De ugyanígy igaz a diákok között is. Mi mindig szívesen megyünk, és szívesen is látunk mindenkit, aki kíváncsi, és együtt akar működni.

Ebből kiderül, hogy a kíváncsiság visz előre..

Melyik az az applikáció, ami nem hiányozhat a digitális tolltartódból?

Erre nem igazán tudok válaszolni. Nagyon szeretem a mobiltelefonok hangrögzítő applikációt, mert sok fizika kísérletet, mérést tudunk a segítségükkel elvégezni.

Mennyire marad időd új dolgokkal kisérletezni, mi volt, amit legutóbb kipróbáltál?

A világ csupa érdekes jelenség. Azt mondhatom, hogy a fizika tanároknak a kísérletezés életforma is lehet. Sok esetben nem is csak fizika, ami a jelenség megfigyeléséhez szükséges. Mondok egy példát: Ha a Tisza vízében lévő mikroműanyagokat keressük, akkor szükséges egy kisebb kémialabor is, de a végén egy jó mikroszkóppal tehetjük láthatóvá őket.

Melyik volt az idei évben a kedvenc Modern Iskola cikked és miért?

Nagyon szeretem Bognár Amália írásait, nagyon sokat tanultam, és tanulok ma is tőle. Az elmúlt évben ilyen írás volt az Online értékelő eszközök használata című.

Az interjúsorozatot készítette Tóth Éva főszerkesztő. A sorozat korábbi részei visszaolvashatók itt.

Előző cikkOsztálytermi építőkövek a bizonytalansággal szemben
Következő cikkMiért hasznos a tükörjáték?