Egy 2007-es kutatásból kiderült, hogy számos szempontból befolyásolja a családi környezet a kamaszok tanulási motivációját. Volt, aki saját bevallása szerint azért tanult, hogy örömet szerezzen családjának és olyan is, aki törleszteni szeretett volna a tanulás érdekében a családtagok által hozott áldozatvállalásért. Volt, akit „csak” az motivált, hogy a családja tanulásra biztatta, mást pedig éppen az, hogy családja negatív reakcióit elkerülje. A legtöbben tehát (bár különböző okokból) úgy ítélték meg, hogy a családjuk napi szinten jelentős hatást gyakorol tanulási kedvükre.
A fenti kutatási eredmény azt is igazolja, hogy a családtagok a legtöbb esetben akkor is hatnak a gyerekek tanulási motivációjára, ha nem akarják. Érdemes ezt tudatosítani bennük – akár szülői értekezleteken, fogadóórákon, vagy akár egy-egy konkrét eset kapcsán, személyes beszélgetés során.
De pontosan mire érdemes ilyenkor felhívni a figyelmet? A kutatások szerint szülői nevelési gyakorlat meghatározó eleme az is, ahogyan a szülő az óvodával, iskolával kapcsolatos tevékenységekbe bekapcsolódik. Beszélget-e vele az egyes intézményekben történtekről és végez-e az iskolaihoz hasonló (kvázi oktatási) tevékenységet.
Kifejezetten az intézményhez kötődő otthoni tevékenység lehet például az otthoni (történet)mesélés, a közös olvasás, az olvasmányélmények megbeszélése. Vagy akár a közös rajzolás, iskolai feladatok gyakorlása, vagy az iskolai témákhoz kapcsolódó otthoni gyakorlat megbeszélése. A szakértők szerint érdemes ezekre a lehetőségekre felhívni a szülők figyelmét – vagy akár közösen megoldandó feladatokat adni. (Természetesen minden esetben ügyelni kell ezek mértékére.) Ezek közé tartozhat a családi fényképekkel kapcsolatos feladatok, a családi történetekkel kapcsolatos kérdések, stb.
A szakértők szerint „az ügyesen megválasztott közös tevékenységek fejlesztik a gyermek készségeit, képességeit. (…) A közös játékok erősítik a szülő-gyermek kapcsolatot, a kötődést. Emellett a tanulás értékét, célszerűséget tapasztalhatja meg a gyermek, hiszen a szülő kommunikációja szerint értékes tevékenységekben vesz részt. A szülő olyan környezet létrehozásán keresztül segítheti a tanulási motiváció fejlődését, melyben autonómia és segítségnyújtás áll egyidejűleg a gyermek rendelkezésére.”
Forrás: https://www.researchgate.net/publication/305332052_A_szocialis_kornyezet_szerepe_a_tanulasi_motivacio_alakulasaban_a_csalad_az_iskola_es_a_kultura_hatasa
