Napjainkban a perfekcionizmus alatt leginkább a tökéletesség eszméjének és a saját magunk által támasztott túlzó elvárásoknak hajszolását értik, aminek gyakori következménye, hogy túl gyakran és kritikusan gondolunk saját viselkedésünkre és teljesítményünkre. Ebből adódóan nem csoda, hogy az oktatással kapcsolatos kutatásokban is helyet kapott.
A fent leírtak nyomán valószínűleg nem lep meg senkit, hogy a vizsgálatok szerint osztálytársaikhoz képest a perfekcionista tanulók összességében kevésbé elégedettek tanulmányi eredményeikkel, mivel jelentősen jobb eredményeket tűztek ki maguk elé társaiknál, és magasabb elvárásaik miatt nagyobb különbséget érzékeltek az általuk vágyott és a teszten ténylegesen elért eredmény között.
A motiváció tekintetében a kutatások szerint a perfekcionistákat az átlagtól eltérő mértékben foglalkoztatja őket társaik véleménye munkáikról és ötleteikről, sőt sokszor saját sikerességüket is mások teljesítményéhez viszonyítva mérik fel. Ezért fordulhat elő, hogy sokan közülük nem a tanulás öröméért, a sikerélményért, vagy saját kíváncsiságuk kielégítése céljából tanulnak, hanem környezetük elismerésének kivívása a céljuk. A perfekcionistákra általánosan jellemző, hogy ha rosszul teljesítenek, könnyen eluralkodik rajtuk az önsajnálat, valamint több aggódást okoznak nekik azok a feladatok, amelyek során értékelik, minősítik őket. Szintén jellemző rájuk, hogy teszthelyzetekben kevésbé érzik felkészültnek magukat, mint nem perfekcionista társaik, még akkor is, ha ugyanannyi órát töltöttek felkészüléssel, mint ők.
S hogy miért érdemel külön figyelmet ennek kutatása? Egyrészt természetesen azért, mert a perfekcionizmus egyértelműen befolyásolja az egyes személyek iskolai életét és a tanintézmény klímáját. De ennél tágabb dimenziói is vannak. Egy spanyol kutatás eredményei alapján már általános iskolában (8-11 éves gyerekek között) is meglepően magas azon diákok száma, akik úgy érzik, egyszerre saját magukkal és környezetükkel is meg kell küzdeniük.
A szakértők szerint ez azért is veszélyes, mert könnyen agresszióhoz vezethet, mivel „a perfekcionista diákok számára az iskolai bullying egy lehetséges eszköz környezetük elismerésének kivívására”. Ez a megállapítás azért is jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy fontos figyelemmel kísérni a jelenséget a megfelelő iskolai légkör kialakítása érdekében.
Természetesen fontos, hogy valaki elvárásokat támasszon magával szemben (akár magasakat is) és az sem életszerűtlen (sőt!), hogy a környezeti hatások befolyásolnak bennünket. Fontos azonban, hogy a gyerekek elsajátítsák ezek megfelelő arányát és mértékét, valamint azt a képességet is, melynek révén megérezhetik, azt a pontot, ahol már „elég jó” a teljesítményük.
Forrás: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nagy_MPed20193.pdf
