A MaNDA adatbázis „a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázis (mandadb.hu) célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele (…).” Ez a gyűjtemény 2013-tól több, mint 170 – volt és jelenlegi – partnerintézmény anyagát adja közre digitalizált formában.
„A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Célunk a kiállításokkal az, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt sosem kerülnének egy kiállítótérbe” – olvasható a gyűjtemény honlapján.
Ezúttal három olyan virtuális tárlatra hívjuk fel a figyelmet, amely sokat segíthet a közelgő ünnep előkészületeiben. Információs segédletként, illusztrációs anyagként – és természetesen ötletforrásként is remekül használhatók.
Virtuális tárlat március 15-ről
Ez a mini virtuális séta azt mutatja be, hogy a történelmi pesti belváros mely pontjain történtek jelentős események 1848. március 15-én. A különböző helyszínekhez kapcsolódó információk mellett egyéb segédletek (grafika- és fényképreprodukciók) is megtalálhatók az anyagban.
https://mandadb.hu/cikk/809972/Lathato_es_lathatatlan_marcius_15
Görgei Artúr-összeállítás
„Áruló? Bűnbak? Élő vértanú? Hadvezér? Tudós? Szinte valamennyi. Görgei Artúr megítélése a mai napig vitákat gerjeszt, de élete során a felsorolt jelzők közül nem akadt olyan, amelyet ne aggattak volna rá” – fogalmazta meg a kapcsolódó virtuális kiállítás bevezetőjének szerzője. Az izgalmas kérdéskört számos, kevéssé ismert dokumentum digitalizált közlésével világítja meg.
https://mandadb.hu/cikk/951813/Azelott_kovel_most_viraggal_akarnak_agyonutni___Gorgei_Artur
Barabás Miklós litográfiái
„A fotográfia térhódítása előtt megfizethetőségének és a metszeteknél finomabb, szabadabb, valósághűbb ábrázolásmódjának köszönhetően az 1840-1850-es években a litográfia, a kőrajz vált a portrékészítés legelterjedtebb technikájává, amelynek egyik legjelentősebb hazai képviselője Barabás Miklós (1810-1898) volt, akinek 31 litografált portréját őrzi a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteménye.” Köztük található számos március 15-i vonatkozású, jellegzetes ábrázolás is:
- Vasvári Pál portjéja
- a Batthyány-kormányról készült litográfia
