Kezdőlap jó példák

Meseszobrok országszerte 1.

Magyar mese- és regényhősök szobrait bemutató sorozatunk első részében a Csukás Istvánhoz köthető szobrokat mutatjuk be. Érdemes ezeket akár csoportosan is meglátogatni a nyári szünetben. Az egyes műalkotásokhoz feladatötleteket is adunk.

Forrás: Filmkocka

A magyar mesehősöket ábrázoló szobrok közül igen sok kötődik Csukás Istvánhoz, aki idén lenne 85 éves. Ezek a műalkotások könnyen befogadhatók a gyerekek számára is. Mivel köztéri alkotásokról van szó, lehetőség van arra, hogy közelebbről megnézzük, megtapogassuk, sőt (a körülmények függvényében) úgy kompozíciót alkotva örökítsük meg a látottakat. A kirándulások előtt érdemes feleleveníteni korábbi ismereteinket az egyes Csukás-művekről – esetleg közösen felolvasni, megnézni ezeket.

Pom Pom (Kisújszállás)

Pintér Attila és Rajcsók Attila alkotása

Köztérkép-link: itt.

Csukás István legendás mesehősét senkinek sem kell bemutatni. A kisújszállási szobor „főszereplője” egy fán üldögél, ahogyan a Pom Pom-történetek elején szokott. Alá állvaolyan érzésünk lehet, mint Picurnak – bár remélhetőleg nem esik a fejünkre ugrani a rozsdamentes krómacélból készült „szőrpamacs”.

Kérdés: „Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismertek? Hohó! Igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. Bámulatosan tudom változtatni az alakomat: ha akarom, olyan vagyok, mint egy szőrpamacs, vagy paróka, vagy egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt.”

Válasz: „Most leginkább szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon, föl-he-he-he, le-he-he-he, mivel egy szellő hintáztatja az ágat…”

 

Bagaméri (Kisújszállás)

Pintér Attila alkotása

Köztérkép-link: itt. 

Számos híres Csukás-figura közül igen népszerű a Kemény kalap és krumpliorr szereplője, Bagaméri. Bronzba öntött alakja valós személynek állít emléket. Bagaméri Mihály a múlt század közepén Kisújszálláson akkoriban árulta a fagylaltot, amikor Csukás István gyermekéveit töltötte ott.

Kérdés: Hogyan hirdeti (fennhangon) magát és áruját Bagaméri Csukás István regénye szerint?

Válasz: „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”

 

Főkukac (Budapest)

Kodolko Mihály alkotása

Köztérkép-link: itt.

A Nagy ho-ho horgász és a Főkukac legendás párost alkotott a két évadot megélt magyar rajzfilmsorozatban. A horgászcsali miniszobra a Duna mellett, a Bem rakparti a korzón kapott helyet. A jó humorú látogatók télen még kötött sapkát és sálat is adtak rá télen, nehogy megfázzon.

Kérdés: Melyik részt énekli a főcímdalban a Főkukac?

Válasz: „cselt a cselre kiválón sorjáz, / ravasz a nagy ho-ho-ho-horgász.” (+ amit most néktek)

Forrás: filmkocka

Gombóc Artúr (Tihany)

Kodolko Mihály alkotása

Köztérkép-link: itt.

A Tihanyi Apátság közelében található Csukás István gömbölyded madara.

Kérdés: Milyen csokoládét szeret Gombóc Artúr?

Válasz: „A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

Minden felsorolt műalkotáshoz kapcsolható feladatok:

  • Milyen a szobor főalakjának mozdulata, arckifejezése?
  • Milyen jelenetet ábrázol a kompozíció? Mit mondana éppen az adott pillanatban a kompozíció „főszereplője”?
  • Mellé, mögé tudunk-e állni? Esetleg kompozíciót alkotni? Csoportban is?

 

 

Előző cikk„Jó érzés látni a mosolyt az arcukon, a csillogást a szemükben” – interjú egy nyertes pályázatról
Következő cikkNyári élmények dokumentálása digitálisan: kihívás diákoknak (is)