Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet a szövegértést-szövegalkotást animációk készítésével fejleszteni.
Egyre inkább szükségszerűvé válik a szóbeli kifejezőkészség formálása, mivel egyre nehezebben szólalunk meg, nehezebben fejezzük ki magunkat nagyobb közönség előtt. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényű diákok esetében, hiszen nekik még nagyobb problémát okoz a szöveg megértése, és önmaguk kifejezése. A szövegértés eredményességét kognitív képességek is befolyásolják, mint például a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás stb., így azoknak a tanulóknak, akik eleve hátrányból indulnak ezen képességeket tekintve, szükségessé válik, hogy különböző eszközök segítségével megerősítsük ezeket a területeket. (Tóth, 2006)
Az animációk, azaz képsorozatok segítségével könnyen készíthetünk saját történeteket, vagy értelmezhetjük az olvasott meséket, verseket. Segítségükkel fenntarthatjuk a gyermekek figyelmét, játszva fejlődhetnek. Az általunk bemutatott alkalmazás, a Stop Motion Studio azt is lehetővé teszi, hogy a szereplőket, a helyszíneket, mi készítsük el, akár papírból, akár gyurmából, így kapcsolódik össze az offline és digitális világ. Amikor először találkoztunk ezzel az alkalmazással, mi sem a digitális eszközhöz nyúltunk, hanem egy papírdarabhoz, ugyanis ebből hajtogattuk meg történetünk szereplőjét, egy halacskát. Az origami közben azt is megtanultuk, hogy ez nemcsak kézügyességet fejlesztő feladat, hanem azt is megfigyeltük, hogy milyen ismereteket lehet még hozzákapcsolni közben, például különböző matematikai fogalmakat is érintettünk (négyzet, téglalap, 90 fok, stb.). A halacska egy papírtányér és fonal együtteséből elkészített “vízben” úszott, úgy, hogy minden egyes helyváltoztatását lefényképeztük. A mozgóképről bármilyen történetet kitalálhatunk, és bámilyen mesét feldolgozhattuk a segítségével.
Ezután egy 3D nyomtatóval készített polipot is megmozgattunk. A feladat során különböző fogalmakat kaptunk, amelyeket a polip segítségével kellett ábrázolnunk, pl. gyűrődés, víz, szabadságharc, szineztézia, termikus kölcsönhatás, ige stb. A feladat próbára tett minket, de láthattuk, hogy mennyivel érthetőbb így egy fogalom, ha azt részekre bontjuk, és vizuálisan ábrázoljuk.
A második digitális felület, amivel megismerkedtünk a Scratch Junior nevű alkalmazás. Ennek bevezetését már 5 éves kortól ajánlják a fejlesztők, segítségével a gyermekek interaktív játékokat és történeteket hozhatnak létre. A felület segít elsajátítani a programozás alapjait is, hiszen színekkel csoportosított “kirakóelemeket” = kódokat kell sorba rendezni. Fejleszti az algoritmikus gondolkodást, orientációs képességeket: időbeli, térbeli, fogalmi, sorozatbeli orientációt. Az órán maradtunk a víz témájánál, “digitális” halak mozgatásával ismertük meg a felületet, azt, hogy melyik ikon mire való, majd elkészítettük saját történetünket is, KÉSŐBB PEDIG SZÓBAN IS ELMESÉLTÜNK, MI LÁTHATÓ AZ ANIMÁCIÓBAN..
A digitális felületek megismerésén kívül, jó volt megtapasztalni azt is, hogy az eredeti cél mellett mennyi minden egyéb ismeret is hozzákapcsolható egy feladathoz. Nagyon várjuk már, hogy gyerekekkel is kipróbáljuk ezeket az applikációkat.
Forrás
- Tóth Beatrix 2006, A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata, In. Magyar Nyelvőr – 130. évfolyam 4. szám, 2006. október-december, http://epa.oszk.hu/00100/00188/00045/pdf/130406.pdf (2021. 11. 15.)
A szerzők:
Szabó Lili vagyok a győri Széchenyi István Egyetem másodéves hallgatója, szaktársammal, Pass Patríciával jelenleg gyógypedagógia szakon tanulunk.
——————–
A Gyógypedagógiai modern köntösben sorozatot az „IKT-val támogatott tanítás-tanulás kurzus” (2021) hallgatói készítik, oktatójuk Bognár Amália.
A sorozat összes része itt érhető el, tördeli Tóth Éva főszerkesztő.
