A könyvtár egy varázslatos hely, hiszen….
azóta fontos része az életemnek, amióta tudok olvasni. Általános iskolás koromban „csak” kölcsönözni jártam a könyvtárba. Gimnáziumban találkoztam először igazi könyvtárostanárral. Mária néni volt a magyar tanárom, ott készültünk a különböző versenyekre és ekkor döntöttem el, hogy könyvtár szakra megyek. Apukám nem volt ettől túl boldog. Máig szerepel a családi legendáriumban, hogy féltett a sztereotípiától, hiszen könyvtáros: szemüveges, kardigános, unalmas. Mindent elkövettem, hogy megcáfoljam. Az, hogy a pályán maradtam a FSZEK-ben töltött gyakorlatnak és az első kollégámnak, Dr. Juhász Miklósnénak köszönhető. Persze az igazgatóimnak is, hiszen mindig támogató közegben valósíthattam meg az elképzeléseimet. Összesen 2 munkahelyem volt. 24 évet dolgoztam Nyíregyházán (Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), majd 2017-től Budapesten a Veres Pálné Gimnáziumban. Az iskolai könyvtár gondolkodni tanít és szabadságot ad. A könyvtárostanárnak és ahogy én hívom a „könyvtárlakóknak” is. Itt minden diákra jut idő. Minden gyerek lehet önmaga. Azt hiszem a gyerekek is érzik, hogy én így működök, ezért kaphattam meg a Tündérkönyvtáros címet.
A legnépszerűbb regény a fiatalok körében mostanában…nos, ez nagyon nehéz kérdés. Nehezen tudjuk követni a frissen megjelenő ifjúsági irodalmat. Persze figyelem a sikerlistákat, ajánlunk közülük regényeket, beszélgetünk a gyerekekkel a kedvenceikről és néhányat olykor beszerzünk, de sokan saját könyvvel ülnek be olvasni a könyvtárunkba. Talán a legnépszerűbb Most Kollár Betti Álmomban már megleltelek című könyve. Egész komoly várólista van rá 😉 Az előzménye, hogy a kolléganőmmel a Teamsben létrehoztunk egy „Büszkeségeink” csatornát. Ott megismertetjük diákjainkkal mindazokat, akire az iskolánk jelenlegi és múltbéli diákjai, tanárai közül büszkék lehetünk (Betti a VPG-ben érettségizett).
Ebookot olvasni könyv helyett… néha olthatatlan vágyat érzek a beszerzésére, amikor látom a metrón, hogy egy kéz is elég az olvasáshoz, így a másikkal kapaszkodni tud az ember. Viccet félretéve, én még mindig a könyvre esküszök. Szeretem lapozni, látni ahogy fogynak a lapok és örülni, hogy még nem az utolsónál tartok.
A könyvtár is lehet egy interaktív hely, ha….a könyvtárostanár nem elefántcsonttoronyban él, hanem folyamatosan elérhető, megszólítható. 2 évtizedig Nyíregyházán dolgoztam egy 12 évfolyamos iskolában. Ott a törpikék belenőttek a könyvtárba. Ott Krisztike néni voltam. Természetes volt a gyerekeknek, hogy én észrevettem, ha szomorú volt, megvigasztaltam, ez a bizalom megmaradt érettségiig. Tudta, hogy segítséget kaphat mindenben, mert a könyvtáros minden kérdésre tudja a választ. Itt nehezebb dolgom van, mert a bejövők 12 évesek, de szuper nyitott és okos gyerekek. Biztosan furcsán hangzik, de szerintem jó párhuzam a könyvtárhasználóvá váláshoz is. Már csak ki kell kiegészíteni a hitüket, tudássá azzal, hogy megtanítjuk az utat, amivel az információk közül tudatosan kiválaszthatják a relevánsat. A hagyományos dokumentumok mellett komolyan kell foglalkoznunk az internetes keresésekkel, hiszen a világ változik.
A KTE igyekszik szakmai támogatást nyújtani tagjainak, folyamatosan keressük azokat a partnereket, lehetőségeket, amellyel a kollégák megmutathatják az iskolatípustól, a település nagyságától függetlenül, hogy az iskolai könyvtár az intézmény szerves és szerethető része.
Kedvenc könyvtári foglalkozásom témája…mindegyiket akkor szeretem legjobban, amikor éppen zajlik. Fontosnak tartom, hogy a gyerek ne csak ott LEGYEN, hanem valamit profitáljon belőle, sőt telhetetlen módon azt akarom, hogy még élvezze is. Ha mégis választanom kell néhányat…
- Szerettem, amikor azt a feladatot kapták hogy térképezzék fel a könyvtár állományát, keressenek bárhol olyan könyvet, ami kapcsolódik a matematikához. Képzeljék el, hogy milyen szorgalmi feladatot adnának ki az ötösért a tanár helyében!
- Készítettünk már tablókat a Krókusz projekttel, festészeti korszakokkal kapcsolatban. Szépirodalmi, ismeretközlő, online dokumentumokkal, könyvajánlóval, hivatkozással, a végén kiállítással
- Szerkesztettünk iskolatörténethez kapcsolódó kártyákat a www.readwritethink.org segítségével
- A feladatok gyakran kapcsolódnak az iskolatörténethez, tiszteljük a hagyományainkat ugyanakkor tartjuk magunkat Veres Pálné jelmondatához: „Haladjunk!” Minden alkalmat megragadunk az etikus hivatkozás fontosságának hangsúlyozására.
- Persze játszunk is. Irtunk már mesét úgy, hogy 5 raktári jelzetet kapott a csapat, meg kellett találni a könyvet és a címet felhasználni a történet megalkotásához.
- Jelenleg is tanulok, kísérletezek, hiszen egy új feladaton dolgozok a https://www.miratia.com/hu/sajat-jatek-keszitese/ oldal segítségével.
Ugye már fel se merül benned a kérdés, hogy „miért a könyvtár a legjobb hely az iskolában?”
A könyv, amit elolvasok ha végre lesz egy kis időm… mi az a szabad idő? Sokkal kevesebbet olvasok, mint szeretnék. A könyvek kiválasztásánál pedig leginkább az befolyásol, hogy mit tanítok éppen etikából, milyen feladat, foglalkozás körvonalazódik a fejemben. Ha igazán pihenni akarok, verseket vagy régen játszódó történetet választok, hogy elvonatkoztassak a hétköznapjaimtól. Most talán Backman Hétköznapi szorongások című regénye lesz az új. Hallottam róla és kíváncsi vagyok, hat-e rám is. Persze ez is egy új világba érkezés. Belesünk más emberek fejébe, életébe és sokkal jobban értékeljük a sajátunkat.
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő, az összes megjelent rész ezen a linken érhető el.
