Kezdőlap heti kitekintő

    Beszámoló a Könyvtárostanárok Egyesületének Őszi Szakmai Napjáról

    A Könyvtárostanárok Egyesülete 2022. november 29-én az Országos Széchényi Könyvtárban tartotta a nemzeti könyvtárral közösen szervezett Őszi Szakmai Napját. A nap központi témája az olvasásnépszerűsítés volt. A beszámolót írta Nagyné Falucskai Anna könyvtáros szakos oktató (BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium, Békéscsaba).

    A szakmai napra érkezőket több ajándék kiadvány várta, amit a Móra és a Pagony Könyvkiadó, valamint a vendéglátó OSZK biztosított. Ekkor vehették át a tagok a Kis KTE könyvek legújabb, 12. számát is.

    A szakmai napot Cserlakiné Hagymássy Krisztina, a KTE elnöke és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója nyitotta meg. Mindketten hangsúlyozták, hogy a nehézségek mellett a megoldásokról kell szólnia a mai napnak, arról, hogyan lehet olvasóvá nevelni a gyermekeket, milyen segítséget jelenthet ebben a különböző könyvtártípusba tartozó könyvtárak együttműködése. Cserlakiné ezzel kapcsolatban Darwint idézte: „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”

    A megnyitók után került sor az Iskolai könyvtári közéleti sajtódíj átadására. A díjat 2021-ben alapította a KTE azzal a céllal, hogy törekedjünk önmagunk megmutatására, illetve gyűjtsük össze az iskolai könyvtári tematikájú sajtómegjelenéseket. A díjat 2022-ben a helyi televízióban Varga Máriával , a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium könyvtárostanárával és tanítványával készült riport kapta, melyben a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati versenyen elért eredményük kapcsán beszéltek a könyvtárhasználati tudásról. A nyertes publikációt meg is tekintették a szakmai nap résztvevői.

    A szakmai nap ezt követően előadásokkal folytatódott.

    Kép: Könyvtárostanárok Egyesülete

    Gombos Péter olvasáskutató Az olvasáskutatás eredményei és a könyvtár(os)i munka  címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az olvasáskutatás nem csak olvasásszociológiai kérdés. A PISA és PIRLS mérések sem csak a szövegértést vizsgálják, hanem pl. a tantermi környezetet is, hogy van-e a tanteremben könyv. Hangsúlyozta, hogy újra kellene gondolni a műveltség fogalmát is. Az iskola, a könyvtár szerepe is meg kell, hogy változzon, az információkeresést kellene tanítani, nem az információt magát. Ismertette a legfrissebb kutatási eredményeket, melyekből az derül ki, hogy a gyermekek olvasói ízlése nagyon megváltozott, előtérbe került a képregény, fantasy, sci-fi. Az olvasói ízlés azonban függ a nethasználattól. Akik nem használnak netet, azoknál továbbra is alacsony ezeknek a műfajoknak a kedveltsége, így őket más típusú könyvekkel kell megkeresni. A legfontosabb, hogy minden könyvtári foglalkozásban jelenjen meg az irodalom, még ha a témája nem is irodalmi. A cél az irodalmi élmény nyújtása, nem a feladatmegoldás, szövegelemzés. Főként a kortárs irodalom inspirál arra, hogy további irodalmi szövegekkel foglalkozzanak a gyerekek, mivel a kortárs irodalom bátrabban beszél a tabutémákról és segítséget nyújt a feloldásban. Kérdésekre válaszolva Gombos Péter azt is elmondta, hogy nincs tuti recept az olvasóvá neveléshez, nem tudni, kinek melyik irodalmi alkotás jön be. Nagyobb fókuszt kell fordítani a fiúkra, számukra is megfelelő olvasásélményt kell biztosítani.

    Gerencsér Judit, az OSZK főigazgató-helyettese Trendek, könyvtár, olvasásnépszerűsítés hazai és külföldi kitekintésben című előadásában bemutatta a 20 legjelentősebb kulturális változást, s ezek közül kiemelte a könyvtárak jövője szempontjából legfontosabb 5 trendet:

    • fenntarthatóság,
    • rugalmas közösségi terek, munkaterek,
    • közösségi médiajelenlét,
    • okos költségvetés,
    • technológia vezérelt szolgáltatások.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes korcsoportokban más-más a kultúrafogyasztási szokás. A könyvtárakban a felhasználók jelentik a változás hajtóerejét, arra kell koncentrálni, hogy ők mit szeretnének. Nem a gyűjtemény van a középpontban, hanem a felhasználó, ezért a felhasználói igények mérése kiemelt terület kell, hogy legyen. Előadását sok jó gyakorlattal, példával is illusztrálta, azonban későbbi kérdésre válaszul elhangzott, hogy sajnos magyar példa nagyon kevés van.

    Az előadásokat követően Dömsödy Andrea tartott gyors és lényegre törő bemutatót az Iskolai könyvtári terek az olvasásért címmel a Kis KTE könyvek sorozat 12. tagjaként megjelent kiadványról, melynek keretében a szakirodalom olvasására buzdította a kollegákat.

    A délelőtti programot a délutáni műhelyek vezetőinek villámbemutatkozása zárta.

    Az ebédszünetet követően 5 szekcióban folyt tovább a műhelymunka. Minden szekció egy-egy könyvtártípus és az iskolai könyvtár együttműködési lehetőségeit járta körül. Párhuzamos szekciókról lévén szó minden résztvevőnek döntenie kellett, melyik szekciót választja. Én az 1. szekció műhelymunkájában vettem részt, amely a nemzeti könyvtár és iskolai könyvtár együttműködési lehetőségeire kereste a választ Digitalizálni és archiválni érdemes. De hogyan!? címmel.

    Kép: Könyvtárostanárok Egyesülete

    A műhely munkáját Kukár Barnabás Manó a Digitalizáló Osztály vezetője, Rényi Mátyás Attila a Digitális Megőrzési Osztály vezetője és Németh Szilvia könyvtárostanár vezették. Két rövid előadás után – melyek a digitalizálás kérdéskörét járták körül – tartalmas beszélgetés következett. A műhelyvezetők összeállítottak egy kérdéssort, amely mentén érdemes elkezdeni a gondolkodást a digitalizálásról: 

    1. Miért digitalizálhat egy iskola, archiválni vagy szolgáltatni szeretne? 
    2. Ki az iskola célközönsége, ki lehet digitális információátadás alanya? 
    3. Milyen információátadási elvárások fogalmazódhatnak meg az iskolával szemben a diákok és a szülők részéről? 
    4. Milyen információkat kell megőrizni egy iskolának az előírások szerint? 
    5. Hogyan lehet információtudatosabb szemléletet kialakítani a diákokban? 
    6. Milyen típusú dokumentumokat szeretnék digitalizálni? (könyv, kézirat, újság, audiovizuális stb.)
    7. Mennyi dokumentumot szeretnék digitalizálni?
    8. Mire szeretném felhasználni a digitális dokumentumokat?
    9. Milyen pénzügyi erőforrássokkal és munkaóra kerettel rendelkezem a digitalizálási terv megvalósításához?
    10. Milyen időkeretben szeretném megvalósítani a digitalizálási tervet?

    E kérdéssor mentén gondolkodva könnyebb meghatározni az iskolai könyvtárak digitalizálási prioritásait, lehetőségeit. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy az átlagos, muzeális gyűjteménnyel nem rendelkező iskolai könyvtárak az iskolatörténettel kapcsolatos dokumentumokat szeretnék digitalizálni, megőrzési és szolgáltatási céllal egyaránt. Felmerült kérdésként, hogyan érdemes digitalizálni pl. egy fotóalbumot: egyéni képenként vagy az albumba rendezés nyújtotta plusz információkkal együtt. Egyetértettünk abban, hogy a digitalizált anyagnak mindkét célt szolgálnia kell, vagyis az egyes képek önállóan is kereshetők, szolgáltathatók kell, hogy legyenek, ugyanakkor az album jelleget is meg kell őrizni. Másik fontos kérdés, hogyan tudjuk megmenteni a sok VHS felvételt. Milyen eszközökre van szükség, mennyi költséget jelenthet ez, mennyi munkaidőt kell ráfordítani stb. Hasznos ötleteket kaptunk ehhez a munkához is: pl. érdemes a felvevő kameráról átjátszani a felvételt, mert úgy jobb lesz a felvett anyag minősége; a nehezen beszerezhető átjátszó kábelek ügyében a helyi VHS gyűjtőket, klubokat tanácsos megkeresni, akik biztos tudnak segíteni a megfelelő eszköz megtalálásában stb. A témáról sokat tudtunk volna még beszélgetni, de lejárt az erre szánt idő. Kukár Barnabás Manó felajánlotta, hogy bármikor szívesen segít további tanácsadással, ha ez szükségessé válna, illetve a digitalizáló osztály szabad kapacitása függvényében egy-egy komolyabb digitalizálást igénylő gyűjteményrész felmérésében, esetleges digitalizálásában is tudnak segítséget nyújtani. Erre példaként említette a kunszentmiklósi gimnáziummal kialakult együttműködésüket. 

    A műhelymunkákat követően ismét ünnepi pillanatok részesei lehettünk, átadásra kerültek a KTE emlékérmek. A KTE emlékérem kuratóriumának javaslata alapján a Könyvtárostanárok Egyesülete 2022-ban az alábbi kollégákat tüntette ki: 

    • Életműdíj: 

    Emlékérmet kapott Gráberné Bősze Klára

    Emléklapot kaptak:

    Bodánszky Ágota 

    Czégény Márta Edit 

    Jászai Béláné 

    Pálinkás Györgyné 

    Pázmándi Józsefné 

    Szalai Zsoltné 

    • A könyvtárostanári hivatásért emlékérmet kapott: Szabóné Tóth Ildikó

    Az elismerések átadását követően az egyesület Arany-Nagy Zsuzsannát is köszöntötte, aki a Kovács Máté Alapítvány Nívódíjának Iskolai könyvtári különdíját vehette át korábban A köz- és iskolai könyvtárak oktatási és nevelési szerepének erősödése című szemletanulmányáért.

    A nap zárásaként Bihari Réka, a Kulturális összeesküvés mozgalom képviselője mutatta be azt a tevékenységet, amelyet ők végeznek. Ez a lelkes civil csapat először a csömöri iskolai könyvtár fejlesztése érdekében fogott össze, és azóta is évente újabb és újabb jó ügyek mellé állnak ki és nyújtanak segítséget. Céljuk a közösségi megmozdulás, a mozgás és az adománygyűjtés összekapcsolása. Tiszteletre méltó és köszönetet érdemlő kitartásuk, segítőkészségük. 

    A vendéglátó OSZK a nap folyamán több kísérőprogramot is biztosított a résztvevőknek. Ennek keretében lehetőség nyílt megismerkedni a raktárral, a digitalizáló központtal, tárlatvezetésen vehettünk részt az Esszencia kiállításon, különgyűjteményi meglepetés dokumentum bemutatót tartottak a Színháztörténeti Tár és a Plakát- és Kisnyomtatványtár könyvtárosai. Én a raktársétán és a Színháztörténeti Tár dokumentum bemutatóján tudtam részt venni. Mindkét program sok érdekességet tartogatott:

    A raktársétán – azon túl, hogy bepillantást nyerhettünk a raktári munkába és a raktári terekbe – különleges dokumentumokat is láthattunk pl. egy német szótárt, amely Petőfi Sándoré volt és látható benne a költő kézírása, egy Széchenyi által Hermann Ottónak dedikált Lovakrul kötetet vagy a könyvtár legnehezebb, 32 kg-os könyvét.

    A Színháztörténeti Tárban a Nemzeti Színház törvényszéki jegyzőkönyveit mutatták be a kollegák. Ezekből a színház múltjáról, egy-egy neves személyiségről derültek ki érdekes, olykor mulatságos vagy elgondolkodtató történetek. Ezekből a jegyzőkönyvekből ugyanakkor a színház szemszögéből nézve jól nyomon követhetők a korszak társadalmi és politikai eseményei is. 

    Nagyon tartalmas, programdús nap volt ez a szakmai nap is, melyet minden szervezőnek és előadónak köszönünk.

    A konferencia honlapja, ahol prezentációk, képek, videók is elérhetők: 

    Könyvtárak együtt az olvasásért – Őszi Szakmai Nap. https://portal.ktep.hu/OSZN2022 [2022. december 19.]

    Ajánlott irodalom:

    • Arany-Nagy Zsuzsanna: A köz- és iskolai könyvtárak oktatási és nevelési szerepének erősödése: szemle a hazai és nemzetközi szervezetek iránymutatásaiból. In. Kiszl Péter, Boda Gáborné Köntös Nelli (szerk.): Valóságos könyvtár-könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2021. p. 421-427. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/55722/VKKV4_421-427_Arany-Nagy.pdf;jsessionid=46923B8FC90E6FF3F309B10F7C84795B?sequence=1 [2022. december 19.]
    • Dömsödy Andrea (szerk.): Iskolai könyvtári terek az olvasásért. Budapest: Könyvtárostanárok Egyesülete, 2022.