A CAN Architects építész szakemberei, azaz TI alapítottátok a Bazalt Iskolát – mi áll a kezdeményezés hátterében és mit takar pontosan a program?
Az épített és természeti környezetet a köznyelvben egymás ellentétiként használjuk, ezért a róluk való gondolkodásban is éles határt húzunk, mit szabad az egyikben és mit lehet a másikban. Vegyük például az iskolát. Tanulni bent, az osztályteremben kell; az udvar a “nagyszünet” helyszíne. Több évtizedes íratlan szabály ez, miközben a természeti környezet sok esetben alkalmasabb helyszíne az oktatásnak. A kültérben tartott órák élményszerűsége mélyen az emlékezetünkbe vési az ott tanultakat, miközben a tanulási nehézségek kezelése terén is megfelelő környezetnek bizonyul. Az alternatív oktatás hosszú ideje használja a temészetet tanulási környezetként. Hisszük, hogy szabadban oktatni nem csak ezeknek a képzéseknek a kiváltsága, így a Bazalt Iskola célközönsége az általános iskolák. Célunk, hogy a közoktatás részét képezze a természeti környezet tudatos használata.
A program a kültéri oktatás Kodály-módszerét hozza létre, mit jelent ez?
Ahogy Kodály a zeneoktatásban nemzetközileg is alkalmazható egyetemes módszert tudott kidolgozni, úgy szeretnénk mi is egy alapvető oktatási módszertant kifejleszteni, nem csak a gyakorlatban, a kültéri helyszínek megvalósításával, de elméleti anyag összeállításával is. A kültéri oktatás eszköztárát a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal partnerségben, első körben a Balaton-felvidék iskoláival karöltve – tanárokkal és diákokkal – közösen dolgozzuk ki. Ennek egyik rétege a helyteremtés, ahol egy kültéri tantermet építünk. A létrehozás fontos eleme a közösségi tervezés, ahol használókkal foglalkozások keretében alakítunk ki közös nyelvet, használunk eszközöket és beszélgetünk a használatról. Majd a workshopok tanulságai és a résztvevők visszajelzései alapján módszertani összefoglalót állítunk össze. Ez lesz a bazalt tantár. Az így összeállított oktatási-nevelési program lehet az alapja a kültéri oktatás országos elterjedésének.
A természet a 21. századi oktatás újrafelfedezett eszköze – áll a programotok egyik alapjaként a hitvallásotokban. Hogyan segíthet a természet kilépni a megszokott tanulási keretekből?
A tanulás és környezete rengeteget változott az idők folyamán. Míg görögök sétálva és beszélgetve tanultak, az évszázadok során kialakult iskolarendszer az épített környezet mellett a természet fontos része volt a tanulási környezetnek, addig az ipari forradalom idejére az oktatás teljesen visszaszorult az iskolák folyosós cellás rendszerébe. Azóta a természeti környezet tudatos érzékelése az attól való eltávolodás során egyre intenzívebb igényként merül fel a pedagógiában. Az erdei iskolák, a cserkészet, a tanösvények kísérletet tesznek arra, hogy visszakapcsolják a gyermekeket abba a környezetbe, amely az emberiség történelmének szinte teljes idejében a mindennapok közegét jelentette.
A 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. Már az osztályteremben sem csak a tábla felé nézünk. A csapat- és projekt alapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során. A természeti környezet ennek egy újabb rétegét adja. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Nem kell füzet és nem kell tankönyv. Helyette valós feladatok során válik tudássá az iskolában megszerzett információ.
Mi motivált Titeket a program létrehozására?
Több, mint egy évtizede fogalkozunk a terek és a tanulás összefüggésével. Hisszük, hogy ez a hiányzó kapocs az oktatás megújításában. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a terek tudatos használata már gyermekkorban, vagy a képzők képzésén is megjelenjen.
Gondoltatok már rá, hogy iskolát alapítsatok? – kérdezték sokan mikor egy képzési vagy tervezési folyamatban számukra is megfogható és feldolgozható tudást kaptak a közös munkából. A kérdésre ezzel az oktatási projekttel válaszolunk, ahol összeér a sok év kutatása, tapasztalata, közös tudása; aminek segítségével – reményeink szerint – megújíthatjuk a magyarországi iskolai rendszert.
„A kollaboráció nem egy magától értetődő soft skill – fejleszteni kell.” – írjátok az oldalatokon. Hogyan tudjátok ezt a gyakorlatban megvalósítani?
Az építés a tanulás egy fontos módszere. A fizikai kihívást jelentő feladatokban természetessé válik a csapatmunka, hiszen egyedül nem vagyunk elég erősek, elég magasak és nem tudunk egyszerre több helyen lenni – egymás támaszaivá válunk. Úgy tudunk együtt dolgozni, hogy közben kommunikálunk, valamint egymásra és a környezetünkre is figyelünk. A foglalkozások elmaradhatatlan kellékei azok a tárgyak, melyek használata feszegeti képességeinket. Legyen szó óriási lepedőkről, 2,5m hosszú tölgyfa botokról, vagy raklapokról, melyekből rövid időn belül óriási dolgokat építhetünk. Ha ezt élményszerűen át tudják élni a résztvevők a foglalkozás közben, az órán ülve lehet visszautalni miként tudták azt játszi könnyedséggel megoldani más szituációban.
Három Balaton-felvidéki faluban terveztek szabadtéri tantermeket – hogyan lehet majd a gyakorlatban használni őket és hogy állnak most?
Mindhárom helyen fontos volt, hogy megtaláljuk miben különlegesek az egyes iskolák és miként használják már most is az iskolaudvart tanulásra. Balatoncsicsón az egyéni és kiscsoportos tanulásra építettünk négy zsebtantermet, melyet a diákok saját képükre formálhatnak. Monostorapátiban ezzel szemben a faluközösség által is sokszor látogatott Szentkút Forráshoz terveztünk olyan tantermet, mely 2-3 osztályt is megmozgat, befogad egyszerre. Itt egy olyan vulkán formájú lépcsős padot terveztünk, ahol több helyzetben lehet tanulni. Míg a „kráterben” befelé fordulva a fókuszált tudásmegosztás az elsődleges, addig a széleken amfiteátrumszerűen, akár csoportbontásban is használható a felület. Fontos, hogy a közösségek határozzák meg a használatot, hiszen akkor tudnak bekapcsolódni ezek az építmények a mindennapi munkába-játékba.
Mik a terveitek az új tanévre? Várható a program országszintű bővítése?
A Bazalt Iskola hálózatosodik. Az első három iskola mellé még négy partneriskolával dolgozunk 2023-ban, melynek programja januárban élesedik. Az Európa Kulturális Fővárosa program területe Veszprém és a Balaton-felvidék régió, de már most is több iskolával tárgyalunk, hogy miként tudnának belépni a Bazalt Iskola programjába. 2023 fordulópont lesz a Bazalt Iskola életében, hiszen résztvevő iskolák diákjai között egy vetélkedőt szervezünk, melybe bevonjuk a jelentkező iskolák közösségét is, valamint az év végére megjelenik a Bazalt Tantár, mely könyv és weblap formájában teszi elérhetővé a közösen épített tudást, eszközt adva nemcsak a tanárok, a diákok, de más ifjúsági program számára is.
A Bazalt Iskola (Projekt azonosító: OC-MUV/3-2021/760242; Projektkód: P-120) a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósul meg.
Az interjút készítette Tóth Éva főszerkesztő.
