
Az első keresztrejtvény megszületésével kapcsolatban számos történet kering, köztük egy karácsonyi is: eszerint 1913. december 21-én látott napvilágot az első gyémántkristály alakú „Cross Word Puzzle” (szó szerint: keresztszórejtvény) az Amerikai The New York Sunday World FM (Vidámság) című mellékletében. Készítője egy liverpooli származású amerikai újságíró, Arthur Wynne volt. Az olvasók kitörő örömmel fogadták a karácsonyra kapott „ajándékot”, a keresztrejtvényt, s leveleikben a játék folytatását kérték. Mások szerint Henry Burgess nevű amerikai banktisztviselő volt a játék atyja, de csak 1924-ben jelentette meg első keresztrejtvényét – ráadásul több kapcsolódó „találmánya” is volt: kiszélesítette a felhasználható felületet, majd bevezette a fekete négyzeteket, lehetővé téve ezáltal több szó beépítését egy sorba vagy oszlopba Vannak, akik szerint a keresztrejtvényeket Victor Orville, a fokvárosi börtön 132-es cellájának lakója találta ki, akit a börtönablak rácsának falra vetődő árnyéka ihlette volna az ábrára. Találmány révén szabadulásakor már milliomos volt.
A játéktípus hazai elterjedéséről már sokkal pontosabb adataink vannak: az első magyar keresztrejtvényt Kristóf Károly készítette, és a Ma Este című hetilap 1925. január 22.-i számában jelent meg. Ennek következtében Magyarországon is valóságos rejtvényláz tört ki: tíz nappal ezután már Az Újság című lap is közölt keresztszerelvényt (akkor még ez volt a neve), készítője Karinthy Frigyes titkára, a későbbi „rejtvénykirály”, Grätzer József volt. Ezt követően rövid időn belül szinte valamennyi lapban megjelentek a fekete-fehér kockás ábrák. A szerkesztők és a kiadók pedig komolyabb nyereményekkel rukkoltak ki.
Kevesen tudják, hogy a keresztrejtvényeknek sok esetben „nemzeti karaktereik” is vannak: a magyar keresztrejtvény például sokáig egyedülálló volt a világon abban, hogy megfejtendő sorai kanyarodtak az ábrában. Például négysoros versszakot vagy több mondatos aforizmát sokáig csak a magyar keresztrejtvények fősorai tartalmaztak.
E játékfajta népszerűségének számos pedagógiai-pszichológiai oka van: segít kiszakadni a problémákból, rövidtávú megkönnyebbülést és sikerélményt biztosít. Azaz elterelik a figyelmet (bizonyosfajta „meditatív” tevékenységet kínálnak) és a kontroll érzését nyújtják. A sikeres megfejtések pedig pozitív érzelmeket keltenek. Nem véletlen tehát, hogy sikerrel alkalmazzák az egyes oktatási segédletek is a lexikális tudás ellenőrzésére – ilyen módon is játékosságot csempészve a tanulás folyamatába.
Érdemes kiemelni a keresztrejtvények tanulásban játszott szerepét is: a tömör megfogalmazás sokszor segít az információ rögzítésében is. A tömör megfogalmazásnak számos egyéb funkciója is lehet – érdekes példa erre Algériáé, ahol a lakosság fele analfabéta, az írás-olvasás tanításának egyik leghatásosabb eszköze a keresztrejtvény.
Forrás: Vad Zoltán: A sajtó ismeretteijesztő és szórakoztató szerepe


