Kezdőlap heti kitekintő

    „A tanulónak kezdettől fogva aktívan részt kell vennie a folyamatban” – interjú

    Mai vendégünk Marton József, a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium felnőttképzési vezetője, Tempus Közalapítvány NVET szakértője - témánk pedig a transzverzális készségek és a szakképzés kapcsolata, valamint ezen készségek fejlesztése az Erasmus+ mobilitási projektek nyújtotta lehetőségeken keresztül.

    Kedves József, mik azok a transzverzális készségek és hogyan kapcsolódnak a szakképzéshez?

    A transzverzális készségek közé hatékony cselekvéshez bármilyen munka, tanulás vagy élettevékenység során szükséges készségeket soroljuk. Azért „transzverzálisak”, mert nem kapcsolódnak kizárólagosan egy adott munkához, foglalkozáshoz, tudományághoz, polgári vagy közösségi szerepvállaláshoz.

    Marton József

    A transzverzális készségek a személyes fejlődést, a rugalmasságot, a másokkal való konstruktív kommunikációt és együttműködést, a problémamegoldó készséget, valamint a tanulás és a karrier irányításának képességét meghatározó módon támogató készségek Ezek a készségeket gyakran említik a soft-készségek között.

    A szakképzést folytató szervezetekben a készségfejlesztés fókuszában leginkább a szakmai készségek fejlesztése van, pedig a munkaadók egyre hangsúlyosabban várják el a „transzverzális” készségek fejlesztését is. Ezek azok a készségek, amelyek segítenek az alkalmazottaknak alkalmazkodni a változásokhoz életük és karrierjük során.

    A legfontosabbnak tartott munkáltatói kompetencia-elvárásokat a transzverzális készségek felsorolása között is megtaláljuk. Mennyire lehet ezeket a hagyományos tanórai keretek között fejleszteni és lehet-e konkrét tantárgyakhoz kötni?

    Valóban a World Economic Forum által végzett kutatás alapján a munkáltatók első tíz legfontosabb kompetencia elvárása a komplex problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kreativitás, emberek vezetése, csapatmunka, érzelmi inteligencia, elemzőképesség és döntéshozatal, szolgáltatásorientáció, tárgyalás és kommunikáció, kognitív rugalmasság mindegyike a transzverzális kompetenciák közé sorolható. A munkáltatói igényeknek megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő felkészítése érdekében a szak- és felnőttképzésben kiemelt figyelmet kell fordítanunk a transzverzális készségek fejlesztésére.

    Képek a GFE Technikum és Szakképző Iskola oktatói testületének workshopjáról

    Nemrégiben a Békésen működő Gál Ferenc Egyetem Technikum és Szakképző Iskola oktató testületével egy workshop keretében vizsgáltuk a transzverzális kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit az intézményben. Arra jutottunk, hogy a tantárgyi módszertan helyes megválasztásával sokat tehetünk a transzverzális készségek fejlesztéséért: a csoportmunka, kooperatív tanulás, a projektfeladatok, szituációs feladatok, könyv, film élmények megbeszélése, páros munka és még hosszan sorolhatnám. Fontos lenne azonban ezen módszerek alkalmazása során az ön- és csoportos reflexiókat bevezetni, hogy a fejlesztett transzverzális kompetenciákat és a fejlődésüket azonosításuk, tudatosítsuk és értékeljük. Az iskolai életben sok olyan, a tantárgyi kereteken túli tevékenységet is azonosítottunk, amelyeket sokkal tudatosabban, tervezetten fel lehet használni a több szakmában és az életvezetés egyéb területein is hasznos kompetenciák fejlesztésére. Hogy csak néhányat említsek: közösségi szolgálat, iskolai megemlékezésekre, ünnepségekre való felkészülés, kirándulás, szalagavató műsorban való közreműködés, tanulmányi kirándulás és nem utolsó sorban az Erasmus+ mobilitási programban való részvétel.

    Az Erasmus+ mobilitási projektek a résztvevők szakmai készségeinek gyarapítása mellett a transzverzális készségek fejlesztésére is alkalmasak lehetnek – miért és hogyan?

    Egy másik országban megvalósított szakmai gyakorlaton az Erasmus+ mobilitásban való részvétel jelentősen hozzájárul a tanulók szociális és személyes készségeinek pozitív változásához, kiemelten fejleszti a kreatív gondolkodást, a kommunikációt, a problémamegoldást, az önálló döntéshozást, az alkalmazkodóképességet. A hátrányos helyzetű célcsoportnál   a rövidtávú mobilitások esetében ezen kompetenciák fejlesztésében elért eredmények jelentősebbek, mint a szakmai készségek fejlesztésében elért hatás.

    A tanulóknál a transzverzális készségekben elért fejlődés személyenként jelentősen eltér. Részben ez az, ami a transzverzális készségek egész területét kihívássá teszi. A mobilitási program során prioritást élvező transzverzális készségek meghatározásával, azonosításával és a transzverzális készségek fejlődésének értékelésével kapcsolatos kihívások szükségessé teszik az eddigi tapasztalatok összegzését és a tanulságok levonását.

    Forrás: a GFE Technikum és Szakképző Iskola oktatói testületének workshopja

    A transzverzális kompetenciák eredményes fejlesztéséhez a mobilitási projektekbe több érdekelt felet kell bevonni és feladataikat pontosan meghatározni: ezen készségek fejlesztésére a kísérőtanár, felkészítésben résztvevő oktatók, a szolgáltatók, a munkaadók, a tanulótársak, a mentorok és más hozzáértő felnőttek együttesen jelentik a legjobb módszertani megközelítést.

    A mobilitási programok beszámolóiban milyen pozitív, a tanulókat és a transzverzális készségeket érintő fejlődések olvashatóak?

    A tanulói mobilitási programok beszámolóiban a transzverzális készségekben bekövetkezett változásokat gyakran kiemelik, különösen a tanulók önbizalmának és önállóságának növekedését, a nyelvi készségeikhez, a szociális és kulturális kompetenciához való hozzájárulást. A külföldi gyakorlati tapasztalat során megszerzett transzverzális készségek értéket képviselnek bárhol helyezkednek majd el.

    A szakképzési mobilitás a folyamat minden szakaszában a kiutazás előtti felkészítéstől a kiutazás alatti tevékenységek végrehajtásán át a gyakorlat utáni nyomon követésig elősegíti a transzverzális készségek fejlesztését. A tanulónak kezdettől fogva aktívan részt kell vennie a folyamatban: általában jelentkeznie kell, vagy egy pályázatot kell írnia, amelyben meg kell határoznia, hogy miért érdekli a külföldi gyakorlaton való részvétel lehetősége. Ehhez bizonyos fokú önbizalomra van szükség, bizonyítaniuk kell motivációjukat és képességeiket egy új interkulturális élmény megszerzésére. A felkészítési folyamatnak is vannak olyan fázisai, amelyek elősegítik a transzverzális készségek fejlődését, például egy csapatépítés, szobatársak meghatározása, nyelvi, szakmai és kulturális felkészítő foglalkozások. Az utazásra való előkészületek, közös informatikai platform működtetése is sok új tapasztalatszerzésre ad alkalmat. A külföldi gyakorlat során már maga az elhelyezés tapasztalata egy sor új élményt jelent, az új lakhatási és nyelvi környezetben való eligazodás (alkalmazkodóképesség), hozzászokás a megszokottól eltérő ételekhez; egyesek számára egy másik országban a közlekedésben való navigálás (függetlenség) kihívást jelenthet, amelyet le kell küzdeni. A gyakorlati helyen való beilleszkedés megköveteli a tanulóktól, hogy új emberekkel működjenek együtt (önismeret, bemutatkozás), idegen nyelven kapott utasításokat megértsék, egy másik kultúrában alkalmazkodjanak a szokásokhoz (interkulturális kompetencia). Összefoglalva a mobilitási program során fejlődő transzverzális kompetenciák: az önismeret, az önbizalom, az interkulturális tudatosság, a változásra való nyitottság, a különbségek elfogadása, az önállóság, problémamegoldás, a kommunikáció, a rugalmasság, az empátia, függetlenség, és alkalmazkodóképesség, hogy csak néhányat említsünk.

    Mennyire lehet ezeket a készségeket a hagyományos pedagógiai eszközökkel értékelni, vagy mivel lehet hatékonyan?

    A transzverzális készségek értékelése is kihívást jelent. Bár egy szakmai beszámoló, a portfólió, vagy a munkanapló szempontrendszere elősegíti az érintett kompetenciákban elért fejlődésre vonatkozó reflexivitást, e készségek szociális és szubjektív jellege miatt nem tekinthető elég hatásos megoldásnak. Új és innovatív módszereket kell kidolgozni az ilyen típusú készségek azonosítására, értékelésére.

    Erasmus+ mobilitások esetében a nemrégiben megreformált Europass eszközök lehetőséget adnak a transzverzális készségek bemutatására, értékelésére és ezen készségek hosszú távú nyomon követésére. Az Europass támogatja a tanulókat e-Portfólió létrehozásában, amely segíti az álláslehetőségek megpályázását, az önéletrajz elkészítését, lehetővé téve az egyének számára mobilitási tapasztalataik bemutatását is.

    A transzverzális készségek fejlődésének értékelésére a leghatékonyabb értékelési megközelítés a „tanulási eredmények”-hez kapcsolódó önértékelési és külső értékelési módszer kapcsolt rendszere – amely a tudásra, készségekre, attitűdre, felelősségekre és autonómiára összpontosít.

    Vizsgálható továbbá a transzverzális készségek fejlődése különböző szakmai szervezetek által fejlesztett Skills Audit Methoddal is. Ez a módszer a tanulási eredmények azonosítására, leírására és dokumentálására irányul.

    Forrás: a GFE Technikum és Szakképző Iskola oktatói testületének workshopja