Kedves József, mik azok a transzverzális készségek és hogyan kapcsolódnak a szakképzéshez?
A transzverzális készségek közé hatékony cselekvéshez bármilyen munka, tanulás vagy élettevékenység során szükséges készségeket soroljuk. Azért „transzverzálisak”, mert nem kapcsolódnak kizárólagosan egy adott munkához, foglalkozáshoz, tudományághoz, polgári vagy közösségi szerepvállaláshoz.

A transzverzális készségek a személyes fejlődést, a rugalmasságot, a másokkal való konstruktív kommunikációt és együttműködést, a problémamegoldó készséget, valamint a tanulás és a karrier irányításának képességét meghatározó módon támogató készségek Ezek a készségeket gyakran említik a soft-készségek között.
A szakképzést folytató szervezetekben a készségfejlesztés fókuszában leginkább a szakmai készségek fejlesztése van, pedig a munkaadók egyre hangsúlyosabban várják el a „transzverzális” készségek fejlesztését is. Ezek azok a készségek, amelyek segítenek az alkalmazottaknak alkalmazkodni a változásokhoz életük és karrierjük során.
A legfontosabbnak tartott munkáltatói kompetencia-elvárásokat a transzverzális készségek felsorolása között is megtaláljuk. Mennyire lehet ezeket a hagyományos tanórai keretek között fejleszteni és lehet-e konkrét tantárgyakhoz kötni?
Valóban a World Economic Forum által végzett kutatás alapján a munkáltatók első tíz legfontosabb kompetencia elvárása a komplex problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kreativitás, emberek vezetése, csapatmunka, érzelmi inteligencia, elemzőképesség és döntéshozatal, szolgáltatásorientáció, tárgyalás és kommunikáció, kognitív rugalmasság mindegyike a transzverzális kompetenciák közé sorolható. A munkáltatói igényeknek megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő felkészítése érdekében a szak- és felnőttképzésben kiemelt figyelmet kell fordítanunk a transzverzális készségek fejlesztésére.

Nemrégiben a Békésen működő Gál Ferenc Egyetem Technikum és Szakképző Iskola oktató testületével egy workshop keretében vizsgáltuk a transzverzális kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit az intézményben. Arra jutottunk, hogy a tantárgyi módszertan helyes megválasztásával sokat tehetünk a transzverzális készségek fejlesztéséért: a csoportmunka, kooperatív tanulás, a projektfeladatok, szituációs feladatok, könyv, film élmények megbeszélése, páros munka és még hosszan sorolhatnám. Fontos lenne azonban ezen módszerek alkalmazása során az ön- és csoportos reflexiókat bevezetni, hogy a fejlesztett transzverzális kompetenciákat és a fejlődésüket azonosításuk, tudatosítsuk és értékeljük. Az iskolai életben sok olyan, a tantárgyi kereteken túli tevékenységet is azonosítottunk, amelyeket sokkal tudatosabban, tervezetten fel lehet használni a több szakmában és az életvezetés egyéb területein is hasznos kompetenciák fejlesztésére. Hogy csak néhányat említsek: közösségi szolgálat, iskolai megemlékezésekre, ünnepségekre való felkészülés, kirándulás, szalagavató műsorban való közreműködés, tanulmányi kirándulás és nem utolsó sorban az Erasmus+ mobilitási programban való részvétel.
Az Erasmus+ mobilitási projektek a résztvevők szakmai készségeinek gyarapítása mellett a transzverzális készségek fejlesztésére is alkalmasak lehetnek – miért és hogyan?
Egy másik országban megvalósított szakmai gyakorlaton az Erasmus+ mobilitásban való részvétel jelentősen hozzájárul a tanulók szociális és személyes készségeinek pozitív változásához, kiemelten fejleszti a kreatív gondolkodást, a kommunikációt, a problémamegoldást, az önálló döntéshozást, az alkalmazkodóképességet. A hátrányos helyzetű célcsoportnál a rövidtávú mobilitások esetében ezen kompetenciák fejlesztésében elért eredmények jelentősebbek, mint a szakmai készségek fejlesztésében elért hatás.
A tanulóknál a transzverzális készségekben elért fejlődés személyenként jelentősen eltér. Részben ez az, ami a transzverzális készségek egész területét kihívássá teszi. A mobilitási program során prioritást élvező transzverzális készségek meghatározásával, azonosításával és a transzverzális készségek fejlődésének értékelésével kapcsolatos kihívások szükségessé teszik az eddigi tapasztalatok összegzését és a tanulságok levonását.

A transzverzális kompetenciák eredményes fejlesztéséhez a mobilitási projektekbe több érdekelt felet kell bevonni és feladataikat pontosan meghatározni: ezen készségek fejlesztésére a kísérőtanár, felkészítésben résztvevő oktatók, a szolgáltatók, a munkaadók, a tanulótársak, a mentorok és más hozzáértő felnőttek együttesen jelentik a legjobb módszertani megközelítést.
A mobilitási programok beszámolóiban milyen pozitív, a tanulókat és a transzverzális készségeket érintő fejlődések olvashatóak?
A tanulói mobilitási programok beszámolóiban a transzverzális készségekben bekövetkezett változásokat gyakran kiemelik, különösen a tanulók önbizalmának és önállóságának növekedését, a nyelvi készségeikhez, a szociális és kulturális kompetenciához való hozzájárulást. A külföldi gyakorlati tapasztalat során megszerzett transzverzális készségek értéket képviselnek bárhol helyezkednek majd el.
A szakképzési mobilitás a folyamat minden szakaszában a kiutazás előtti felkészítéstől a kiutazás alatti tevékenységek végrehajtásán át a gyakorlat utáni nyomon követésig elősegíti a transzverzális készségek fejlesztését. A tanulónak kezdettől fogva aktívan részt kell vennie a folyamatban: általában jelentkeznie kell, vagy egy pályázatot kell írnia, amelyben meg kell határoznia, hogy miért érdekli a külföldi gyakorlaton való részvétel lehetősége. Ehhez bizonyos fokú önbizalomra van szükség, bizonyítaniuk kell motivációjukat és képességeiket egy új interkulturális élmény megszerzésére. A felkészítési folyamatnak is vannak olyan fázisai, amelyek elősegítik a transzverzális készségek fejlődését, például egy csapatépítés, szobatársak meghatározása, nyelvi, szakmai és kulturális felkészítő foglalkozások. Az utazásra való előkészületek, közös informatikai platform működtetése is sok új tapasztalatszerzésre ad alkalmat. A külföldi gyakorlat során már maga az elhelyezés tapasztalata egy sor új élményt jelent, az új lakhatási és nyelvi környezetben való eligazodás (alkalmazkodóképesség), hozzászokás a megszokottól eltérő ételekhez; egyesek számára egy másik országban a közlekedésben való navigálás (függetlenség) kihívást jelenthet, amelyet le kell küzdeni. A gyakorlati helyen való beilleszkedés megköveteli a tanulóktól, hogy új emberekkel működjenek együtt (önismeret, bemutatkozás), idegen nyelven kapott utasításokat megértsék, egy másik kultúrában alkalmazkodjanak a szokásokhoz (interkulturális kompetencia). Összefoglalva a mobilitási program során fejlődő transzverzális kompetenciák: az önismeret, az önbizalom, az interkulturális tudatosság, a változásra való nyitottság, a különbségek elfogadása, az önállóság, problémamegoldás, a kommunikáció, a rugalmasság, az empátia, függetlenség, és alkalmazkodóképesség, hogy csak néhányat említsünk.
Mennyire lehet ezeket a készségeket a hagyományos pedagógiai eszközökkel értékelni, vagy mivel lehet hatékonyan?
A transzverzális készségek értékelése is kihívást jelent. Bár egy szakmai beszámoló, a portfólió, vagy a munkanapló szempontrendszere elősegíti az érintett kompetenciákban elért fejlődésre vonatkozó reflexivitást, e készségek szociális és szubjektív jellege miatt nem tekinthető elég hatásos megoldásnak. Új és innovatív módszereket kell kidolgozni az ilyen típusú készségek azonosítására, értékelésére.
Erasmus+ mobilitások esetében a nemrégiben megreformált Europass eszközök lehetőséget adnak a transzverzális készségek bemutatására, értékelésére és ezen készségek hosszú távú nyomon követésére. Az Europass támogatja a tanulókat e-Portfólió létrehozásában, amely segíti az álláslehetőségek megpályázását, az önéletrajz elkészítését, lehetővé téve az egyének számára mobilitási tapasztalataik bemutatását is.
A transzverzális készségek fejlődésének értékelésére a leghatékonyabb értékelési megközelítés a „tanulási eredmények”-hez kapcsolódó önértékelési és külső értékelési módszer kapcsolt rendszere – amely a tudásra, készségekre, attitűdre, felelősségekre és autonómiára összpontosít.
Vizsgálható továbbá a transzverzális készségek fejlődése különböző szakmai szervezetek által fejlesztett Skills Audit Methoddal is. Ez a módszer a tanulási eredmények azonosítására, leírására és dokumentálására irányul.


