„Egy kisgyermek, aki már látta egy kis róka lágy tekintetét, vagy megfigyelhette a gém repülésének eleganciáját, sokkal érzékenyebb lesz a környezetével szemben, és könnyebben megérti azt az alapvető üzenetet is, amely szerint az ember a természet részét képezi, és azt annak értéke szerint tisztelnie is kell.”
(Gilles Martin)
Miért fontos, hogy a gyerekek és a pedagógusok is minél több időt töltsenek a természetben a nyári szünet alatt?
A nyár a testi, lelki feltöltődés időszaka, amiben nagyon fontos szerepe van a természetnek. Egyre több kutatás mutat rá napjainkban, hogy a természethez fűződő kapcsolatunk milyen módon befolyásolja egészségünket, mentális állapotunkat. A Journal of Environmental Psychology környezetpszichológiai szakfolyóirat tanulmányaiban kiemelésre kerül, hogy az erdőben, vízparton eltöltött idő helyreállítja mentális energiaszintünket, a természeti szépség pedig olyan áhítatos csodálattal tölt el minket, amely szintén plusz energialöketet ad az agynak. Felpörgetett, időben agyonstrukturált életünkben a madarak, a varázslatos élővilág apró részleteinek megfigyelése lelassít bennünket, sebességet vált az agyunk, és a feltöltődés után megújult erővel tudunk visszatérni megoldandó feladatainkhoz. Én magam is nagyon szeretek az „erdőkertünkben” tevékenykedni, teljesen kikapcsol, feltölt és a kerti munka mellett van lehetőség a pihenésre, relaxálásra.
Milyen konkrét tevékenységeket ajánlasz, amelyek során a diákok tanulhatnak és közben élményeket is szerezhetnek a természetben?
Az erdei iskolában a pályám első időszakában sokszor kísértem a gyerekeket vadlesre. Felültünk a magaslesre és onnan figyeltük az esti órákban az erdő élővilágát. Nagyon szép emlékeket, érzéseket őrzök ezekről a programokról és azt gondolom, hogy aki gyermekként megtapasztalja, megérzi a „természetbe levés”, a megfigyelő üzemmód feltöltő erejét, az később is igényelni fogja ezeket az élményeket. Természetesen ott, ahol ezek elmaradnak kisgyermek korban, nehezebb a természetkötődést kialakítani. Azt gondolom, fontos a folyamatos cselekvő üzemmódból áttérni a létező üzemmódba, és tudatos jelenléttel szemlélni a természetet. Ma ezt szinte újra kell tanulnunk, pedig generációkon keresztül ez egy természetes folyamat volt, az ember figyelte, követte a természet változásait és alkalmazkodott ahhoz. Sok ilyen pillanatot kellene megélnünk a rácsodálkozás élményével.
A gyerekek úgy gondolom, hogy a természetben megvalósuló szabad játék mellett szívesen kapcsolódnak be a kerti munkálatokba is. Mindig nagy örömmel figyeltem, ahogy a gyermekeim a nagyszülőknél szaladtak a kis kerti szerszámokért és azonnal megkezdték a segítő munkálatokat a kertben. Jó volt látni az elégedett kis arcukat, ahogy egy-egy munkálat után megszemlélték az alkotásukat és megerősödött bennük az, hogy képesek arra a feladatra. És persze nagyon figyelték a mama és papa instrukcióit, hogy hogyan is kell egy-egy műveletet csinálni. Ketten már közülük a fiatal felnőtt és kamasz korban járnak, de mindhármuknál meghatározó a természetélmény, szívesen járják a természetet erdőben, vízen, a fiaink pedig nagyon szeretnek horgászni.
A kirándulásokat, sétákat, kerti tevékenységeket a művészettel, alkotással is kiegészíthetjük, készíthetünk természet palettát, növényszövést, de számos technika létezik a természetművészetben, melyben elmélyülhetünk.
Hogyan lehet a természetben töltött időt beépíteni a tantervbe/tanmenetbe, hogy az ne csak nyáron, hanem az év során is része legyen az oktatásnak?
Az egyik legjobb lehetőség az erdei iskolákban megvalósuló programok, melyek az egész tanév során látogathatóak. Itt a pár napos programok mellett rövidebb kirándulásokon erdőpedagógusok, környezeti nevelők vezetésével ismerkedhetnek a gyerekek játékosan a természettel, az erdővel, annak élővilágával. Természetesen egy közeli park, egy ott megvalósított, akár művészeti tevékenységekkel integráltan megtervezett foglalkozás is kivitelezhető a zöld jeles napokhoz kapcsolódó projektnapok, projekthetek mellett. Egyre több helyen jönnek létre iskolakertek is, mely színteret adhat szintén számos komplex projekt kivitelezésére.
Milyen pozitív hatásai vannak a természetben végzett tevékenységeknek a gyerekek fejlődésére, például a kreativitásra és a problémamegoldó képességükre?
Számos kutatási eredmény született már ebben a témakörben, melyek közül a Public Library of Science kiemelte, hogy azoknál a kísérleti alanyoknál, akik 4 napot töltöttek a természetben egy kreatív, problémamegoldó tesztben 50%-kal magasabb teljesítmény mutatkozott, ami határozott összefüggést mutatott a természet és a kreativitás között. Számos kutatás azt is igazolta, hogy minden természetes, zöld környezet fokozza a jó hangulatot és a pozitív önértékelést, növeli a pszichológiai jóllétünket, emellett természetesen nem elhanyagolható a fizikai aktivitás, a mozgás. A kutatások azt is kiemelik, hogy mindazok az anyagok, melyeket a fák, növények bocsájtanak ki – az úgynevezett fitoncidok – , melyek gomba-és baktériumölő hatásúak, nemcsak az erdő immunrendszerei, hanem a természetben eltöltött idő során az emberi szervezetet is erősítik, támogatják az immunrendszerünket.
Milyen szerepe van a szülőknek és a pedagógusoknak abban, hogy a gyerekek megtanuljanak értékelni és vigyázni a környezetükre?
Tulajdonképpen a XIX. századi Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus munkásságában központ szerepet kapó Fejjel-Szívvel-Kézzel tanulás alapelv ma is központi szerepet játszik a környezettudatos magatartás kialakításában, formálásában. A XX. század természetpedagógiai törekvéseiben is fontos alapelvként jelent meg az gondolat, hogy csak azt tudjuk megvédeni, amit megismerünk, értékelünk, megszeretünk. Mindehhez pedig élményekre, közvetlen kapcsolódásra van szüksége minden embernek. Úgy gondolom, hogy a szülők, pedagógusok hozzáállása, mintanyújtó szerepe ebben a folyamatban kiemelt jelentőséggel bír.
Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak. (Wass Albert)
Bakancslista a természetben való elmélyüléshez
A bakancslistádhoz díszíts ki egy kis jegyzetfüzetet, fessél rá leveleket, növényi motívumokat. Ebben tudod megörökíteni az élményeidet.
- Ülj le egy parkban/kertben és figyeljed a madarakat. Próbáld meg a hangjuk alapján, a színük alapján madárhatározó segítségével azonosítani őket!
- Nézz a családoddal hullócsillagokat!
- Ülj le az erdőben/kertben! Csukd be a szemed és figyeld a természet hangjait! Készíts/rajzolj hangtérképet. Honnan, milyen irányból, milyen hangokat hallottál!
- Készíts természetfotókat! Néhányat válassz ki belőlük és tegyed el emlékbe a füzetedben.
- Fessél a természetben!
- Menj el horgászni a családoddal!
- Keress a közelben egy lombkorona tanösvényt és fedezzed fel!
- Írj egy HAIKUT! (első sor – 5 szótag a hangról, második sor – 7 szótag a tapintásról, harmadik sor 5 szótag az illatokról szól)
- Állati nyomozó: Sétálj végig egy tanösvényen és keress állatokra utaló nyomokat.
- Nézz végig egy naplementét!
- Sportolj a szabadban!
- Gázolj végig egy erdei patakban!
- Kertészkedj! Ha van lehetőséged otthon, vagy a nagyszüleid kertjében!
- Építs ágakból egy kerti kis sátrat!
- Olvass el egy természethez/erdőhöz kapcsolódó mesét!
- Keress fel egy Meseút tanösvényt!
Források, könyv és játék ajánló:
- Mihók B., Fekete M., Frankó L., Martos T., Pataki Gy., Sallay V., Báldi A., Természet és lelki egészség. (2021) Ökológiai Kutatóközpont. Vácrátót – Budapest
- Sarah Ivens. (2018) Erdőterápia. Libri Kiadó. Budapest.
- Adorján Rita: Magonc Mecseki Erdészeti Zrt. 2008. Pécs
- Wass Albert: Tavak és erdők könyve, Kráter Műhely Egyesület 2002. Pomáz
- Boldizsár Ildikó: Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért, Magvető, 2019., Budapest
- IllaBerek Erdőjáró Kártya családoknak https://www.mesimuhely.hu/spl/947923/Kartyak
- TÉR-TERMÉSZET-MŰVÉSZET, A természetművészet-oktatás 10 éve az EKKE és a Farkaskő NBME tereiben (Szerk: Balázs Péter) Szerzők: Erőss István, Egervári Júlia, Lipkovics Péter, Balázs Péter, Tátrai Vanda. Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület
Egyéb ötletek, játékok a pinteresten:
https://hu.pinterest.com/kovecsescsalad/k%C3%B6rnyezeti-nevel%C3%A9s/
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő, a megjelent részek ezen a linken tekinthetőek meg.
