A tudás Lego-kockái
Kezdjük a végén: az évadzáró adásban Könczöl Tamás tananyagfejlesztő a tudás elemi egységekre bonthatóságát fejtette ki, vagyis Lego-kockákra bontható fogalomként tekint a tudásra. Rögzítette, hogy – szervezeti keretek között – bármilyen tudás előállítása és validálása a tudást használó szakterület feladata.
A tudások helyzetfüggő kodifikálását, rögzítését szervezetfejlesztési oldalról Gyulay Tibor taglalta a 7. adásban, aki kitért a tacit, vagyis hallgatólagos, tapasztalatot igénylő és nehezen megragadható tudásokra is. Például, ha rögzítik is a nagymama csirkepörköltjének receptjét, ugyanazokkal az eszközökkel és technikával sem feltétlenül ugyanazt az ételt fogják elkészíteni a tudás felhasználói.
A kutató egyetemeken termelt tudás jelenleg gyakran szétszórt – állapítja meg az első részben Dr. Tóth-Mózer Szilvia. Ezen tudások szintézisét és újabbak teremtését is az interdiszciplináris kutatásoktól és egyéb hasonló együttműködésektől várja.
Tudáshoz nemcsak embertársainktól juthatunk: a környezeti neveléssel foglalkozó Magosfa Alapítvány munkatársai az 5. epizódban bevezettek minket a biomimikri nevű tervezési módszerbe, amely más élőlények viselkedését vagy fizikai tulajdonságait másolja le. Például a tépőzár feltalálását egy kutya szőrébe akadt bogáncs vizsgálata tette lehetővé, egyes gombák fonalából pedig a hungarocellt helyettesíthető csomagolóanyagot készítenek.
https://forms.gle/xAf9hNj6rTMquHFG8
Tudáscsomagok
A tudás több komplexitási szinten értelmezhető, ennek megfelelően más vendégek közvetlenül tudáscsomagok átadásában gondolkodnak. Közülük a legforróbb témát a digitális kompetenciák adják, melyekkel különösen intenzíven foglalkozik az első adás e-learning szakértő vendége, Dr. Tóth-Mózer Szilvia.
A digitális kompetenciák közül a mesterséges intelligencia promptolásáról a 6. részben részletesen beszélt a téma szakértője, Szőke Johanna. Várakozása szerint felértékelődik az a nagyon is személyes tudás, ami alapján egyéniségünk és tudásbázisunk ismeretében eldöntjük, hogy hol és mikor alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát. A promptolás oktatásáról már az első részben kaptunk egy kedves történetet oldalunk főszerkesztőjétől, Tóth Évától, aki híres emberek születésnapi bulijának szervezését adta feladatul diákjainak és ezzel együtt a mesterséges intelligenciának.
A tantárgyi kereteken kívül gondolkodó oktatás az évad visszatérő témája volt, különösen a projektközpontú oktatás. Ezt a legdirektebben Benedek Judit angoltanár fejti ki a 3. epizódban, de kitér rá például Victor András (9. adás) is, aki több valóságközeli feladat megoldását szorgalmazza az oktatásban – szerinte ezek során észrevétlenül is számtalan tantárgyi ismeretet szereznének a diákok.

Egy állam oktatási stratégiájában lehet fő prioritás az együttélésnek és az egyéni életforma megválasztásának segítése is. A mindennapi társas együttélés kihívásaira felkészítő olasz oktatási rendszerről, a munkaerőpiac kihívásainál messzebbre tekintő szolgáltató iskola koncepciójáról szól közel a teljes 2. rész, amelynek vendége a Firenzében dolgozó Pusztai Gabriella. Az együttműködésen alapuló tanulásra többek között egy olyan testnevelés órát hozott példaként, amin a diákok egy mozgássérült társuk aktív segítése révén fejlesztették tudásukat és empátiájukat is.

Az oktatásnál is nagyobb
Gyulay Tibor alapállítása szerint oktatás helyett tudásmenedzsmentről kéne beszélnünk. Az oktatás ugyanis csak egy része a tudásmenedzsmentnek, nem szinonimája. Az oktatás által biztosított előzetes tudásátadás mellett a rutinszerű tudások felhalmozására akár évtizedek is rendelkezésre álltak az előző korok embereinek. A technológiai fejlődés változásának tempója már rég nem hagy elegendő időt arra, hogy pusztán türelmes rutinszerzéssel utolérjük a 30 éve a pályán lévő kollégát. A tudásátadás felgyorsítása gyakran a folyamatok átalakításán keresztül vezet. Egy tudásmenedzsernek feladata, hogy megkérdőjelezze a jelenlegi folyamatokat és az értékteremtéshez szükséges tudásokhoz igazítsa azokat.
Ahol tudatosan gazdálkodnak a tudáselemekkel, ugyanaz a tudás rend szerint egy helyen van, és különbözőképpen (például más formátumú tudásanyagként) jelenik meg az egyes felhasználók körében. A magyar egyetemi szféra ezen a téren elmarad az átlagtól. A 6. epizódban Dr. Dringó-Horváth Ida (Károli Gáspár Református Egyetem) rámutat, hogy bár „korábban a tudás önmagában is értékként volt jelen, a társadalom elismerte ezt. Ma azt látjuk, hogy az egyetemeknek alkalmazható tudást kell adniuk, tehát piacorientáltan kell működniük”.
Mint azt a SkillDict Zrt. alapítóitól tudjuk, ennek technikai feltételei már adottak: a tudásegységek Lego-kockáinak minden előfordulása egyszerre változtatható úgy is, hogy a kocka egyik előfordulását módosítjuk vagy cseréljük. Szintén az évadzáró adás tanulsága, hogy az emberek lassabban változnak a technológiánál, és a jelek szerint a tudásmenedzsment szemlélet mentális adaptációja is egy hosszasabb folyamat lesz, mint az adódó informatikai kihívások teljesítése.
Az ember és környezetének szerepe
Természetesen a podcast valamennyi szereplőjét foglalkoztatja az oktatók, e-learning szakértők és tudásmenedzserek szerepének változása a távoktatás és a mesterséges intelligencia korában.
Dőri Tibor, a Magyar Digitális Oktatásért Egyesület elnöke szerint a tudás szétosztását egyre hatékonyabban segíti a technológia. A modern tanári szerep lényegében egyenlő a tudást és az egymástól való tanulást moderáló emberrel (1. epizód).
A tudásáramlás előfeltétele még a tudásmegosztók és a tanulók nyitottsága is – a „vas” és a szoftverek önmagukban továbbra sem oldanak meg semmit. Ez magától értetődőnek tűnhet, a tudáskultúra puszta technológiával megkísérelt kiváltásáról azonban Gyulay Tibor és Könczöl Tamás is hasznos tapasztalatokat osztott meg .
A fenti kísérletek vezetőivel ellentétben a környezeti nevelők felismerték, hogy az érzelmek felől is érdemes megközelíteni a tanulást. Mint azt Saly Erika a 9. részben levezeti, a szigorúan kognitív tanulásból ugyanis még nem lesz cselekvés, ahhoz érzelmi kötődésre van szükség. Ezeket az érzelmeket például öröm- és bánattérképekkel tudatosítják, a tanulási utakat az ilyen módon feltárt ügyekhez igazítják.

A környezetünk nemcsak természetes tereiben, hanem elvont (pl. társadalmi) és épített formáiban is jelentős hatással van tanulásunkra. A harmadik tanárként is emlegetett tanulási környezetekkel a legtágabb fókusszal a 8. részben foglalkozik a podcast (ebben az adásban az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetéből két kutatócsoport vezetője, Kopp Erika és Kálmán Orsolya osztja meg tapasztalatait), de számos további epizód foglalkozik a témával eltérő aspektusokban – például az olasz iskolarendszer tapasztalatairól beszámolva vagy éppen az oktatási tudásmenedzsmentről szóló első adásban.
A tudás a kapcsolatokban rejlik
Mint a Csomópont mottójából ismerhetjük: „a tudás a kapcsolatokban rejlik”. Ezt mindegyik adás megerősíti, közülük többnek már a témafelvetése is ezt üzeni.
A 3. adás egy európai iskolahálózatról, az eTwinning-ről szól, a negyedikben egy elképesztően energikus pedagógust, Tóthné Bán Gyöngyit és globális óráit ismerheti meg a közönség, az ötödikben pedig Európa egy másik oktatási csomópontja, az Erasmus+ van az asztaltársaság fókuszában.
A Csomópont podcast minden adása egy kapcsolódási körrel indul, amelyben a hallgatók egy picit alaposabban megismerhetik a vendégek személyét, személyiségét, munkásságát, vagy csak éppen egy sztorin keresztül kapcsolódhatnak hozzá. A záróakkord pedig mindig egy kapcsolódási kör, amelyben a hallgatóknak is megadják a lehetőséget arra, hogy a szakértő vendégekkel szabadon és korlátok nélkül kapcsolódjanak. Ezt megőrizve halad tovább a Csomópont podcast 2. évada 2024 őszétől.
Kapcsolódjunk és tanuljunk egymástól legközelebb is!
A Csomópont podcastról
A Csomópont podcast Magyarország első tudásmenedzsment podcastje, egy hely a tudásról és a tudásmenedzsmentről, ahol eredeti emberek, inspiráló gondolatok, lebilincselő közösségi és vállalati történetek, gondosan illesztett vonalak és egy csipet közgondolkodás találkoznak.
Hallgassátok és kövessétek, és ne felejtsetek el feliratkozni a YouTube és Spotify-csatornákra, illetve lájkolni a podcast Facebook oldalát!
A Csomópont podcast elérhetőségei:
- YouTube: https://www.youtube.com/@csomopontpodcast
- Spotify: https://open.spotify.com/show/22Vi2KrJGxDlnxotachblz
- Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/csomópont-podcast/id1748407414
- Facebook: https://www.facebook.com/csomopont.podcast/
- Anchor: https://anchor.fm/s/eb859b48/podcast/rss
- Weboldal: https://learnitectdesign.com/csomopont/
- LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/learnitect-design/
- Email: csomopont_pont_podcast_kukac_gmail_pont_com.
Köszönjük médiapartnerünk, a Modern Iskola támogatását!
A Csomópont podcast adásaival kapcsolatos további cikkek ide kattintva érhetők el!
A podcast szerkesztője és műsorvezetője: Farkas Bertalan Péter
Tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában szakmai igazgatóként dolgozik a régió egyik legnagyobb oktatástechnológiai vállalatánál, emellett az oktatási és digitális transzformáció tudásmenedzsmentjével foglalkozik, vállalkozóként pedig a tanulási környezetek és a tudástranszfer szerelmese. Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette.

A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási környezetek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik. A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.
A tartalom az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. A támogatási szerződés száma: 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699.
A cikket írta Szabó Márton, tördelte Tóth Éva.

