Kezdőlap hírmozaik

Képkönyv, csendeskönyv

A karácsonyi elcsendesedés idején érdemes jobban megismernünk a csendeskönyveket (képkönyveket). Sőt, tanítványainkat is érdemes megismertetnünk vele.

Forrás: Pixabay

A magyar szóhasználatban néha összemosódik a képkönyv, a képeskönyv és a csend(es)könyv fogalma. Annál is inkább, mert utóbbi néven egyaránt emlegetik a matatókönyveket és a silent book-típusú kiadványokat. jelen írásunkban ez utóbbi csoportot mutatjuk be.

Ezek lényege, hogy csak képekkel mesélnek, az olvasónak pedig meg kell fejteniük a történetet. Angolul silent book a neve az ilyen típusú könyvnek – magyar megfelelője pedig a képkönyv. Nem képskönyv – ez utóbbi ugyanis (valamennyi) szöveggel is rendelkezik (annak ellenére, hogy domináns elemük az illusztráció). A képkönyv azonban kizárólag képekkel mond el egy történetet, itt tehát az illusztrációk vizuális nyelve semmiképpen sem másodlagos az írott nyelvhez képest. Bár rokon az óvodásoknak készült pár oldalas lapozókkal, de adnak ki nagyobbak, vagy éppenséggel felnőttek számára készült kiadványokat is (és ezzel együtt az illusztrációs grafikalegmagasabb művészi szintjét jelentik). A csendeskönyvek rokoníthatók a képregényekkel is, de nem feltétlenül képregényszerű a küllemük: fontos azonban, hogy történetük lapozás közben lineárisan bontakozik ki, ezért úgy haladhat benne az ember, mintha egy regényt olvasna. A silent booknak alapvetően két típusa van: az egyikben ismert történetet dolgoznak fel, míg a többségük új történetet beszél el.

A kiadványtípus népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az észak-olasz Mulazzóban évente megrendezik a csendeskönyv-versenyt (Silent Book Contest), mely a műfaj legjobbjait mutatja be. Magyarországon pedig már konferenciát is rendeztek Egerben (elsősorban könyvtárosok közreműködésével). Itt, a Bródy Sándor Könyvtárban 1017 óta gyűjtik szisztematikusan az ilyen kiadványokat (jelenleg több mint 200 silent book található polcaikon, melyek között gyerekeknek és felnőtteknek szólók egyaránt fellelhetők). a konferencián kívül több kiállítást és tájékozató, módszertani programot szerveztek ezek alapján. (Kapcsolódó, ajánló listájuk és módszertani összefoglalójuk itt érhető el.)

Ma már a kiadók is felfigyeltek a csendkönyvek jelentőségére és szerepükre a történetmesélésben: Csányi Dóra – a Csimota Könyvkiadó vezetője szerint „a szöveg nélküli képkönyv visszakanyarodik egy sokkal archaikusabb mesélési módhoz, mint a mai felolvasás. A mesélés szabadságát tudja újra megteremteni azáltal, hogy visszaadja a mesélőnek a hagyományos szerepét: a történetet mindig úgy mesélheti el, ahogy az az adott szituációban a legmegfelelőbb”.

Révész Emese művészettörténészként más szempontból ragadta meg e könyvtípus jelentőségét: “Az igényes és változatos illusztrációk megalapozzák a gyerekek képi ízlését, nyitottságát a vizuális művészetek felé. A képek *folyékony olvasása* alapkészség napjaink képek által uralt kultúrájában. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok szerepe ebben a folyamatban az, hogy a gyerekek kezébe olyan könyveket adjanak, amelyek nemcsak irodalmilag, hanem művészetileg is átgondoltan megformáltak.”

Forrás: https://brodygyermek.hu/silent-book/