Kezdőlap heti kitekintő

    KRÉTA IFM: ahol a mesterséges intelligencia és a nyelvtanulás / nyelvtanítás találkozik

    A 2025-ös tanév egyik legnagyobb újítása, hogy a hagyományos chatbot-leckéket felváltották a generatív nyelvi algoritmusokra épülő beszédszimulációk. Az új rendszer nemcsak a tanulók önálló gyakorlását támogatja, hanem a tanárok számára is lehetővé teszi, hogy ezeket a feladatokat tudatosan illesszék be az óráikba vagy akár számonkérésre is használják. Az életszerű párbeszédek és a személyre szabott visszajelzések mellett a KRÉTA IFM rendszerben már szintfelmérő tesztek is elérhetők, amelyek pár kattintással kiadhatók bemeneti és kimeneti mérésekhez. A technológiai és módszertani háttérről, a fejlesztési folyamat kulisszatitkairól Miholics Zoltán tananyagfejlesztési és módszertani vezetőt kérdeztük.

    Amikor a fejlesztés elindult, mi volt a legfontosabb szempont: hogy technológiailag a legkorszerűbb megoldást hozzátok létre, vagy hogy módszertanilag a tanárok mindennapi munkájába is jól illeszkedjen? Hogyan sikerült ezt a kettőt összehangolni?

    A kezdetektől világos volt számunkra, hogy csak akkor lehet sikeres a fejlesztés, ha a legmodernebb technológiai megoldások és a pedagógiai szempontok együtt jelennek meg. Az IFM-ben az adaptív mesterséges intelligencia biztosítja a személyre szabott feladatokat és a valós idejű visszajelzést, ugyanakkor a tanárok számára tanulásirányító felületet adtunk, amely beépül a tanórai gyakorlatba. Így a digitális eszköz nem önmagában áll, hanem kiegészíti és erősíti a tanári munkát.

    Miholics Zoltán

    Az IFM szintfelmérő tesztjei most már pár kattintással kiadhatók bármelyik csoportnak. Hogyan látod: mennyiben változtatja meg ez a tanárok mérési és értékelési gyakorlatát – lehet ez egy új sztenderd a nyelvtanításban?

    A szintfelmérők automatizálják azt a folyamatot, ami korábban sok adminisztrációt és időt igényelt. A tanárok most objektív, azonnali eredményeket kapnak, és rögtön differenciálhatják a feladatokat. Ez a gyakorlat hosszú távon akár sztenderddé is válhat, hiszen nemcsak a bemeneti és kimeneti méréseket könnyíti meg, hanem a tanév közbeni nyomon követést is.

    A bemeneti és kimeneti mérések mellett a tanárok akár házi feladatként is használhatják a szintfelméréseket. Szerinted hogyan érdemes beépíteni ezeket a tanév során úgy, hogy ne csak diagnosztikai eszközként, hanem motivációs tényezőként is működjenek a diákok számára?

    A szintfelmérők akkor válnak motivációs tényezővé, ha a diákok saját fejlődésüket is látják bennük. Például ha a tanár félév közben is kiad egy ilyen tesztet, az segít a tanulóknak felismerni, mennyit léptek előre. Az IFM jutalmazási rendszere – XP pontok, csillagok, oklevelek – önmagában is erős motivációt jelent, így a szintfelmérő nem csak „vizsgahelyzet”, hanem sikerélményt adó mérföldkő is lehet.

    A szintfelmérők mellett a KRÉTA IFM természetesen számos más módon is használható – mind a tanárok, mind a nyelvtanulók számára. A platform nemcsak tanórai kiegészítőként, hanem önálló tanulási eszközként is jól működik. És amikor nyelvtanulókról beszélünk, ma már nem csupán a diákokat értjük ezen, hanem a KRÉTA-azonosítóval rendelkező szülőket is, akik a nyártól kezdve szintén térítésmentesen fejleszthetik nyelvi készségeiket az IFM segítségével.

    Rendszeresen tartunk olyan képzéseket és workshopokat, amelyekben igyekszünk erre a sokoldalú felhasználásra irányítani a figyelmet. A közeljövőben, október 15-én kerül sor a következő nagyszabású rendezvényünkre, az Élménynapra, amely online bemutatóórákból és egy délutáni konferenciából áll. Délelőtt a diákok és tanárok interaktív módon ismerkedhetnek meg az alkalmazás működésével, délután pedig tanárok, szülők és érdeklődők hallgathatnak meg különböző előadásokat a KRÉTA IFM-ről és a digitális nyelvtanulás jövőjéről.

    A beszédszimulációk egyik nagy ígérete, hogy segítenek leküzdeni a megszólalás miatti félelmet. Te hogyan látod, mi a kulcs abban, hogy egy diák valóban felszabadultan tudjon beszélni – akár gépnek, akár embernek?

    A kulcs a biztonságos környezet és a fokozatosság. Az AI-alapú beszédszimulációkban a diák kockázat nélkül próbálhatja ki magát, hiszen nem kell félnie azonnali emberi megítéléstől. Emellett a rendszer instant, építő jellegű visszajelzést ad a beszélő részéről elhangzott interakcióval kapcsolatban – legyen szó nyelvhelyességről, tartalmi kérdésekről vagy akár mondatszerkesztésről. Ez megteremti azt az önbizalmat, ami később a valódi kommunikációban is csökkenti a spontán megszólalással járó stresszt.

    A KRÉTA IFM beszédszimulációinak fejlesztése során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a spontán megszólalásból fakadó stresszt a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Ezért a beszédfejlesztés két fázisban valósul meg.

    Az első szakasz a teljesen kezdők számára készült beszélgetésleckéket foglalja magában, ahol az irányított, lépésről lépésre építkező párbeszédek segítenek biztonságos környezetben gyakorolni. A tanuló minden támogatást megkap ahhoz, hogy értelmezni tudja a kérdéseket, fejlessze a kiejtését, és megfelelő válaszokat adjon a megadott támpontok alapján.

    Erre a biztos alapra építve a következő szakasz már az önálló(bb) nyelvhasználatot erősíti: a tanulók egyre bonyolultabb témákkal, kommunikációs célokkal és szükség esetén nyelvtani elemekkel találkoznak. Így válik a fejlődés természetes folyamattá, amely során a tanuló egyre magabiztosabbá válik, és a sikerélmény is megmarad.

    Akiket ez részletesebben érdekel, azoknak figyelmébe ajánljuk a KRÉTA IFM Podcast vonatkozó epizódját, ahol bővebben is beszélünk a beszédszimulációk fejlesztési elveiről és tapasztalatairól.

    A tanórai szerepjátékok régóta a nyelvórák fontos elemei. Mit gondolsz, a MI-alapú szimulációk inkább kiegészítik vagy részben át is veszik majd ennek a szerepét a következő években?

    Úgy látom, hogy a következő években a kettő egymás mellett fog működni. A tanórai szerepjáték közösségi élményt ad, a MI-szimuláció pedig személyre szabott, bármikor elérhető gyakorlási lehetőséget. Nem helyettesítik, hanem erősítik egymást: a tanórán szerzett élmények kiegészülnek az egyéni, digitális gyakorlással.

    Ha egy tanár most találkozik először ezzel az új funkcióval, mit javasolsz: mivel kezdjen, milyen első lépésekkel tudja a legjobban bevezetni a saját óráin a beszédszimulációkat és a szintfelméréseket?

    Azt szoktam javasolni, hogy érdemes egy kisebb lépéssel kezdeni: például egy-egy rövid beszélgetésleckét kipróbálni az órán közösen, majd házi feladatként kiadni továbbiakat – célzottan, az órán vett tananyaghoz illesztve és a diákok tudásszintjéhez igazítva. Ez egyszerre segít a tanárnak megismerni a rendszer logikáját, a diákoknak pedig megszokni a digitális környezetet. A tapasztalatok alapján már könnyen bővíthető a használat differenciált feladatokkal vagy folyamatos teljesítménykövetéssel.

    Akik most ismerkednek a Modullal, azoknak érdemes ellátogatni az IFM GYIK oldalára, ahol részletes, lépésről lépésre bemutatott útmutatók találhatók. Emellett a KRÉTA IFM szakmai Facebook-csoportban is várjuk a pedagógusokat, ahol hírt adunk az online workshopokról, új funkciókról és a kapcsolódó eseményekről.

    Milyen újabb fejlesztések, különösen mesterséges intelligencián alapuló megoldások várhatók a közeljövőben az IFM-mel kapcsolatban?

    Jelenleg azon dolgozunk, hogy a Magyarországon leggyakrabban használt nyelvkönyvek tanmenetjavaslataihoz mesterséges intelligencia segítségével automatikusan rendeljünk IFM-leckéket és tananyagokat. A cél az, hogy a pedagógusok egy kattintással megtalálják és kiadhassák a tankönyvi témához illeszkedő digitális segédanyagokat, gyakorló-kiegészítő feladatokat. Ehhez az IFM-ben kiépített, átfogó tematikai, nyelvhasználati és nyelvtani címkerendszer adja az alapot, amely az egész tananyagot egységes szerkezetben fedi le.

    Ez a fejlesztés várhatóan a közeljövőben válik elérhetővé, ezért érdemes figyelni a KRÉTA IFM-mel kapcsolatos híreket — akár a KRÉTA IFM hivatalos felületein, akár a közösségi médiában.


    Az interjút készítette, a cikket tördelte Tóth Éva főszerkesztő.