Ingyenesen válaszol a pedagógusok, érdeklődők kérdéseire 2016.03.03 -án, csütörtökön, 16-17 óráig a moderniskola.hu felületén elérhető cset-ablakban dr. Parti Katalin jogász, médiaszociológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa.
Kérdéseiket már előre is elküldhetik az info kukac moderniskola.hu címe, a tárgyba annyit írjanak: „zaklatás”. A beszélgetés később szerkesztve elérhető lesz. Köszönjük kérdéseiket ill. a szakértő segítségét előre is! A szakember kutatási területe az iskolában, a kortársak között megvalósuló megfélemlítés, illetve annak cyber- (online, illetve mobiltelefonos) változata, a cyber-megfélemlítés.
dr. Parti Katalin ismertetője a megfélemlítésről:
A wikipédia szerint a megfélemlítés (angol szóval bullying) a bántalmazás egy fajtája. Olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni, az „erőegyensúlyt” ezáltal megszüntetve. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet társas és/vagy fizikai befolyást, de mindeképpen folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő magatartás-sorozat, továbbá fontos, hogy a célszemélyben félelmet, szorongást keltsen. A megfélemlítés a bántalmazás három alaptípusából tevődik össze: érzelmi, szóbeli és fizikai formából. Gyakran folyamodik a kényszerítés rejtett módszereihez, mint például a pszichológiai manipulációhoz.
Mi a zaklatás és mi a megfélemlítés?
A “zaklatás” a megfélemlítésen belül csak az elkövetés módszerét fogalmazza meg. A magyar büntető törvénykönyv “zaklatás” tényállása nem azonos a megfélemlítéssel, hanem annak enyhébb formája, amely inkább az angol “harassment” terminológiában köszön vissza, amely esetben (1) nem biztos, hogy a célszemély ismeri a zaklatót; (2) gyakran valósul meg a magánélet követésben, “kémkedésben” megnyilvánuló megsértésében; (3) nem minden esetben része a félelem és a fenyegetettség érzete. A magyar Btk. tehát nem fedi le a megfélemlítés magatartását, de mivel tipikus formája a gyerekek közötti elkövetés, így – elkerülendő a résztvevők kriminalizálását és stigmatizálását – nem is feltétlenül büntetőjogi szabályozás keretében szükséges küzdeni a jelenség ellen.
Megközelítések
Az EU tagállamaiban nincs törvényi meghatározása, az USA államaiban már létezik ellene törvény, amely az iskolákat kötelezi olyan anti-bullying program bevezetésére, amely komplex módon közelíti meg a témát. Ezáltal nemcsak a tanulókat és a pedagógusokat, hanem az egész iskola személyzetét, a szülőket és a lakóközösséget is felkészíti a helyes hozzáállásra, a proaktív és a korai kifejleti szakaszban való fellépésre. A programok hangsúlyozzák, hogy a konfliktust elsősorban nem az abban résztvevő diákok iskolai áthelyezésével kell megoldani, hanem a célszemélyt és az elkövetőt, valamint az osztályközösséget is bevonó interaktív esetkezelési technikákkal.
A megfélemlítés következménye és megoldási lehetőségei
A megfélemlítés komoly traumát okozhat, és mind a célszemély, mind pedig az elkövető oldalán elmélyítheti a beilleszkedési és szocializációs nehézségeket. Az ellene való fellépés elsődleges terepe a család, az iskola, valamint a gyereknek szóló online közösségi felületek. Az elhúzódó és fájdalmas konfliktusok ideálisan az adott közösségen belül, a közösség összefogásával oldhatók fel, a gyerekeket interaktív módszerek segítségével be kell vonni a lehetséges megoldások megtalálásába. Az interaktív, önsegítő, érzelemfejlesztő, önvédelmi és a korai felismerést lehetővé tevő szemléletet nemcsak a pedagógusoknak, hanem a kortárs mentoroknak is el kell sajátítaniuk, hogy képesek legyenek saját biztonságuk veszélyeztetése nélkül segíteni.
Hasznos linkek
- Káros és ártalmas online tartalmak bejelentőhelyei
- Hotline: www.biztonsagosinternet.hu
- Helpline: www.kekvonal.hu
webhelyek tudásanyaggal, interaktív gyakorlatokkal
