Az Országos kompetenciamérés igazi KÖZszolgáltatás. Eredményeit, információit nem csak a pedagógiai szakma szereplőinek (tanároknak, osztályfőnököknek, iskolaigazgatóknak, iskolafenntartóknak, oktatási szakértőknek, kutatóknak és a köznevelési rendszer irányítóinak) szánja, hanem minden az iskolák, illetve a köznevelés iránt érdeklődő állampolgárnak. Mindezt a teljes nyilvánosság előtt, mindenki számára publikus, elérhető módon teszi. Az információkhoz bárki hozzájuthat az oktatas.hu elektronikus oldalon, ITT.
Infografika a 2016-os Országos kompetenciamérés eredményeiről »
Az Országos kompetenciamérés rendszere – a közszolgáltatások közül elsőként – 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.
Az Országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóit vizsgálja. Nagy előnye, hogy a munkaerőpiac és így az állampolgár számára is alapvetően fontos szövegértési és matematikai készségeket, képességeket méri fel. Ez által az eredmények és a mérés feladatai is könnyen értelmezhetők mindenki számára. Bárki elolvassa a feladatlapokat, képzettségétől függetlenül azonnal megértheti, hogy „miről is szól” a mérés.
Az Országos kompetenciamérés mind a mérés és az adatelemzés módszertanában, mind pedig az eredmények bemutatásában a legkorszerűbb pedagógiai mérésmetodikai, statisztikai eszközöket használja.
Mit tudhatunk meg a mérési eredményekből?
- Az ún. „Telephelyi jelentésből” minden érdeklődő sokoldalú képet kaphat az egyes iskolák jellemzőiről. Megismerheti az adott iskola, és annak osztályai teljesítményadatait, az iskolai munka fejlesztő hatását. Megtudhatjuk, hogy az iskolába járó diákok szociokulturális hátterük szempontjából milyenek, és láthatjuk azt is, hogy az ebből adódó hátrányokat az iskola mennyiben tudja kompenzálni. Mindezt az ország többi – hasonló, vagy éppen különböző – iskolájával való összehasonlításban, egyszerűbb, vagy részletezőbb formában.
A Telephelyi jelentés – az Iskolai és Fenntartói jelentésekkel együtt – nyilvános, azt az internetes felületen bárki szabadon megtekintheti.
Mit tudhat meg a mérési eredményekből az a szülő, akinek a gyermeke részt vett valamelyik mérésben?
- Az ún „Tanulói jelentésből” megtudhatja, hogy gyermeke pontosan milyen feladatokat kapott, és azokat milyen eredményesen oldotta meg, mindezt ahhoz is viszonyítva, hogy a többi gyerek az adott feladatot milyen sikerrel teljesítette.
- Ugyanitt láthatja, hogy gyermeke teljesítménye az ország összes tanulója, az iskola tanulói, illetve az osztály tanulói teljesítményéhez viszonyítva milyen.
- A jelentés bemutatja, hogy az előző (két évvel az előtti) méréshez képest gyermekének teljesítménye hogyan változott. Láthatja gyermeke fejlődését az ország, az iskola és az osztály többi tanulójához képest is.
Az információkat a szülő az ún. tanulói mérési azonosító felhasználásával ismerheti meg. A tanulói mérési azonosítót a mérésben részt vevő tanulók a méréskor kézhez kapták, de a tanuló iskolája bármikor képes újra előállítani azt.
A 2016. évi Országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása folytatódik. Az eredmények általános összefüggéseit elemző Országos jelentés megjelenésének jogszabályi határideje 2017. április 27.
Az Országos kompetenciamérés rendszerének részletesebb leírása
1. Az Országos kompetenciamérések története
A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.
A 2000/2001-es tanévben ősszel indult a felmérés az 5. és 9. évfolyamon, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak.
2. Az Országos kompetenciamérések jogi háttere, szervezése
Az Országos kompetenciamérések rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény előírja. A mérés időpontja és tartalmi jellemzői szintén jogszabályokban rögzítettek.
A részvétel – kevés kivételtől eltekintve – minden érintett diák számára kötelező.
3. Milyen mérési adatok keletkeznek?
A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben általában a mérést követő év február 28-áig. Ezek a jelentések a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők a https://www.kir.hu/okmfit weboldalon. Az intézmények ezen kívül – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.
Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.
Az iskolajelentésben közölt adatok együttesen lehetővé teszik, hogy a kívülálló is minden eddiginél árnyaltabb képet kapjon az iskolákról.
A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
4. A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés
A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés két teljesen elkülönülő vizsgálat. A PISA mérés matematika és szövegértés területe és a kompetenciamérés két területe között vannak lényeges tartalmi hasonlóságok, a két mérés filozófiája rokonságot mutat, azonban direkt kapcsolat nincs közöttük. A PISA vizsgálat 15 éves tanulókat mér, a kompetenciamérés pedig 6., 8. és 10. évfolyamosokat. A PISA felmérés országosan reprezentatív mintán zajlik, a kompetenciamérés pedig az érintett évfolyamokon teljes körű.
5. A 6., a 8., és a 10. osztályos kompetenciamérések tartalmi elemei
A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A felmérés tartalmi kerete határozza meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat.
A matematikateszt feladataiban bemutatott szituációk többnyire életszerűek, egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.
A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.
A korábbi évek tesztfüzetei megtalálhatók a www.oktatas.hu oldalon.
6. A tanulói háttérvizsgálatról
A mérés megírása előtt, vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben – mely a mérési rendszer egyik fontos eleme – a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.
A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.
A Tanulói kérdőívek célja
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.
A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos, vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
A cikk forrása: Oktatási Hivatal
