Fiatalok, egészségesek, diplomások – mégis depresszióval küzdenek. Minden harmadik huszonéves nő naponta küzd szorongásos tünetekkel. Hazánk ebben is „élenjár”.
A fejlett országok mindegyikében, így Magyarországon is megfigyelhető a fiatal felnőttek körében az úgynevezett kapunyitási válság – magyarázza lapunknak Ságvári Bence ifjúságszociológus. Vannak államonként különbségek, de a probléma gyökerei azonosak: „a fiatalok munkanélkülisége, a korosztályt érintő kiszámíthatatlanság és bizonytalanság érzete, a jövőkép hiánya, a felnőtt élet és az önálló egzisztencia megteremtésének nehézsége.” Ez ma az Európai Unió egyik legsúlyosabb társadalmi problémája.
A jelenség bizonyos formában korábban is létezett, minthogy – az adott korszak gazdasági környezetétől függetlenül – az önálló élet elkezdése (álláskeresés, elköltözés a szülői házból, pénzügyi önállósodás, házasság satöbbi) mindig komoly pszichés-lelki kihívás volt. A különbség a szakember szerint abban van, hogy ezt a folyamatot mennyiben segíti – vagy épp gátolja – a környezet.
„Jelenleg Magyarországon nagyon sok fiatal gondolja úgy, hogy nem képes megtervezni a jövőjét. Ez még egy kiszámítható gazdasági környezetben is nehéz lenne, hiszen olyan döntéseket kell meghozni ebben a korban – például a munkával, karrierrel kapcsolatban – ami egy ember egész életpályájára kihat. Jelenleg ebben a korosztályban nagyon sokan érzik úgy, hogy csak sodródnak, egy helyben toporognak, nem tudnak a végzettségüknek megfelelő állást találni, vagy éppen most döbbennek rá arra, hogy amit eddig tanultak, az tulajdonképpen nem is annyira érdekli őket. Arról nem is beszélve, amikor azzal szembesülnek, hogy arra a típusú végzettségre, ami nekik van, a gazdaságnak nincsen szüksége, kialakítva így a feleslegesség egyént romboló érzését.” Az ifjúságszociológus elmondta: ez a korosztály már abba szocializálódott, hogy semmi sem tekinthető állandónak, folyamatos alkalmazkodási kényszerben élnek, ami sokak számára jelenthet nehezen feloldható belső konfliktusokat.
Ságvári Bence szerint részben ennek a folyamatnak a következménye, hogy az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt azoknak a fiataloknak az aránya, akik külföldre mennek, vagy készülnek dolgozni. (Egy nemrég megjelent Tárki-felmérés szerint minden második fiatal külföldön képzeli el a jövőjét). Sokuk esetében a motivációt egyértelműen az itthoni perspektívák hiánya, illetve a külföldi élet – vélt vagy valós – kiszámíthatóságának, a kisebb mértékű stressznek a vágya jelenti. Mint mondta: a fiataloknak a szegényebb, kevesebb perspektívával rendelkező országokból a gazdagabbak felé irányuló migrációja Európában már több évtizede megfigyelhető jelenség – a magyar fiatalok esetében azonban ez a folyamat viszonylag új.
A cikk teljes szövege a FigyelőNEt portálján olvasható: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/07/20/depressziosok-a-sikeresek-fiatalok/
