Tanárok az Akadémián – rendhagyó biológiaóra

    2012-ben először szerepel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában a Tanárok az Akadémián című program, amelynek rendhagyó mozzanata, hogy diákok tartanak rendhagyó biológiaórát pedagógusoknak. A kutatói zsűri által kiválasztott pályázatokat november 15-én 14 órától mutatják be a diákok a zsűri, osztálytársaik, tanáraik, valamint a sajtó képviselői előtt 20-25 percben az MTA Székházának Nagytermében.

    A Magyar Tudományos Akadémia középiskolásoknak szóló versenyfelhívást tett közzé az Utazás a koponyánk körül címmel Szentágothai János emlékére. A versenyben elkészítendő pályamunka fő témája az agyi folyamatok bármelyike lehetett. A 11. és 12. osztályos középiskolások számára meghirdetett verseny keretében benyújtott pályaműnek a középiskolai biológiai tanulmányokhoz kellett kapcsolódnia úgy, hogy tartalmazza a választott témával kapcsolatos iskolai tananyagot, ám bővítse, színesítse, érthetőbbé, könnyebben befogadhatóvá tegye azt, és továbbgondolásra ösztönözze a diáktársakat. A pályaműveknek tartalmaznia kellett a 20-25 perc közötti mintatanóra tématervét, az órán használatos eszközök ismertetését és más tantárgyi ismerethez, tudományterülethez való kapcsolódási pontok bemutatását. A pályázati kiírás célja volt, hogy a tudásátadás leghitelesebb és leghatásosabb módjaival, a tudományos felkészülés kitartó munkájával és a tudós előadás-tanítás örömével találkozhassanak a diákok a Magyar Tudományos Akadémián.

    Az Utazás a koponyánk körül verseny pályázói közül a kilencfős zsűri a beküldött pályázatokat áttekintve három középiskolást juttatott a döntőbe: két diáklányt a veszprémi Lovassy László Gimnáziumból, valamint a győri Révai Miklós Gimnázium egyik növendékét. Gondosan elkészített óravázlataikkal és szemléltető eszközeikkel az alvás, az emlékek és a zene jótékony hatását dolgozzák fel a rendhagyó biológia óra keretében.

    Elsőként a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium tanulója, Balogh Anna Magdolna az emlékek rögzülésének folyamatát mutatja be, majd a veszprémi Lovassy László Gimnázium növendéke, Simon Andrea a zenének az agyműködésre gyakorolt jótékony hatásáról beszél. A harmadik döntős, a szintén a Lovassy Gimnáziumból érkező Tóth Lilla pályamunkája kidolgozása során a gyakorló pedagógusok egyik nagy feladatát, a diákok érdeklődésének felkeltését is szem előtt tartotta, és óráját úgy tervezte meg, hogy azoknak a diákoknak a figyelmét is megragadja, akik nem szívesen tanulják a természettudományi tárgyakat. A pályázók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a tanórájukat kísérő prezentációjuk ne csupán a tudományos követelményeknek feleljen meg, hanem – igazodva a fiatalok igényeihez – egyszersmind könnyen befogadható legyen, ezért a grafikonok és ábrák mellett szellemes fotókat, zenei részleteket és filmbejátszásokat is használnak egy-egy folyamat illusztrálására. Figyelmet fordítottak arra is, hogy óráikba a résztvevők interaktívan bekapcsolódhassanak, hallgatóból szereplővé előlépve.
    A zsűri tagjai: Csépe Valéria, Hámori József, Freund Tamás, Falus András, Csermely Péter, Tamás Gábor, Gózon Ákos, Aczél Petra, Nagyné Horváth Emília.

    A zsűri tanácskozását és az eredményhirdetést követően Falus András akadémikus méltatja a díjazottak és felkészítő tanáraik munkáját. Az akadémikus a pedagógusok személyes példamutatásának fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen ők ébreszthetik fel a diákok érdeklődését valamely tudományterület, a kutatások iránt, amely a tanulók egész életpályájára kihathat.
    A diákok magukkal hozhatták erre a napra diáktársaikat is: a három nyertes tanuló osztálya és pedagógusok veszik birtokukba az Akadémia Székházát. A Veszprémből és Győrből érkező osztályok csoportos tárlatvezetés során járják be az épületet, megtekintik az MTA Művészeti Gyűjteményben őrzött mesterműveket, festményeket, szobrokat, falikárpitokat, valamint megismerkednek az MTA történelmével, az MTA Titkárság munkájával.

    Szentágothai János kiváló kutató és nagyszerű tanár volt, aki nemcsak ismerte, hanem át is tudta adni az agy működésének titkait lelkes diákjainak. Neki köszönhetően számos fiatal választotta a tudósi pályát és vált professzora nyomdokain neves agykutatóvá. Generációk tanultak abból az anatómiai atlaszból, amelyet Szentágothai János tervezett, írt és rajzaival maga illusztrált. Sokan ismerkedtek meg a legfontosabb kutatásokkal azokból a televízió-műsorokból, amelyeket ő vezetett nagy sikerrel. Előadásairól a legnagyobb elismeréssel beszélnek mindazok, akik hallgathatták, mert ezekben a páratlan tudás mellett kutatási területének és hallgatóságának szeretete is megnyilvánult. Emlékezetes kutatói-tanári pályája példa mindazok előtt, akik egyre többet szeretnének tudni, és ebből egyre többet szeretnének átadni.

    További információ:
    MTA Kommunikációs Főosztály
    Telefon: (06-1) 411-6118info@titkarsag.mta.husajto@titkarsag.mta.hu

     

    Előző cikkA magyar nyelv jövője a digitális korszakban – Sajtóbemutató és kerekasztal-beszélgetés
    Következő cikkIllegális tartalom terjed a közösségi oldalakon