Milyen változások léptek életbe a szakképzésben részt vevő iskolákban? Milyen feladatokat oldottak meg és mi vár még rájuk? Miként változik a pedagógusok helyzete? Az iskolák gazdasági és szakmai helyzetének alakulásáról és a várható további átalakításról is szólunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Sajtó és Kommunikációs Titkárságának válaszait közöljük.
– „A Szakképzési Centrumok vezetőinek elő kell készíteni az induló tanévet. Kiemelt feladatként a következő tanév pedagógiai programjával, a tantárgyfelosztással, a centrumok és tagintézményeik alapvető dokumentumaival: szervezeti és működési szabályzat, házirend, gazdálkodási szabályzat stb. kell foglalkozniuk.” – írták 2015. július közepén. Ezekhez a feladatokhoz milyen segítséget kértek, illetve kaptak a centrumok vezetői, mi jelentette a legnagyobb kihívást, mik voltak a legfontosabb szempontok az átalakításnál? Milyen határidővel kell ezeknek elkészülni, és milyen egyeztetésekre került vagy kerül majd sor a pedagógusközösségekben, illetve iskolai szervezeteken belül, mit tervez ezzel kapcsolatban az NGM?
NGM: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal – NSZFH (továbbiakban Hivatal) valamennyi szakképzési centrum (továbbiakban: centrum) főigazgatójának minden segítséget megad a következő tanév szakmai előkészítésében. Megtörtént a két alapvető dokumentum, a Hivatal, illetve a centrumok szervezeti és működési szabályzatának (továbbiakban: szabályzat) összeállítását segítő sablon kidolgozása, melynek alapján valamennyi centrum szabályzata napokon belül megjelenik. Mindezek között előfordulhatnak kisebb eltérések, melyek egy adott terület képzési szerkezetéből és egyéb adottságaiból természetszerűleg következnek. Ezen szakmai dokumentumok összeállítását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg: a Hivatal valamennyi főigazgatót megkereste, akik a tagintézmények vezetőivel folytattak tárgyalásokat. Az új SZMSZ-ek megjelenéséig a korábbi szakmai dokumentumok vannak érvényben, így a következő tanévet előkészítő munkálatok zavartalanul folyhattak.
– „Kiemelten fontos a 2015. év második félévi költségvetésének elkészítése, hiszen a centrumok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, ez új fejlemény a hazai közoktatás történetében. Az NSZFH-val és az NGM-mel együttműködve el kell készíteniük a 2016. költségvetési évre vonatkozó költségvetésüket.” – olvasható az NGM július közepi anyagában. Milyen arányban változnak a centrumok költségvetési keretszámai, mik lesznek a főbb tendenciák, pl. fejlesztések, IKT-eszköz és környezeti bővítések? A létrejövő nagyobb önállóságot mennyire követik a nagyobb költségvetési keretek?
NGM: Tekintettel arra, hogy a létrejött centrumok – önálló költségvetési szervként – önálló előirányzattal és kötelezettségvállalással rendelkeznek, ezért az új fenntartói struktúrában a korábbiakhoz viszonyítva lényegesebben nagyobb gazdasági mozgástér nyílt meg számukra, mely elsősorban a napi működést és a fejlesztési beruházások rugalmasabb megvalósítását segíti elő. Intézményeik folytathatnak – főleg az iskolai rendszeren kívüli államilag támogatott felnőttképzésben – árbevételt eredményező tevékenységet. Az ebből befolyó összegek hozzávetőleg 80%-os arányban a hatékonyabb és koncentráltabb forrásfelhasználás érdekében az intézményeknél maradnak.
– A pedagógus szakképzési életpályamodellben milyen változások lépnek érvénybe az új tanévben? Hogyan segíti a tárca a pedagógusok szakmai előrelépését, pl. a duális képzésben való részvételre való felkészítéssel, egyéb pedagógus-továbbképzési lehetőségekkel?
NGM: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény legutóbbi módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy a szakképzésben oktató szakemberek szakirányú szakmai posztgraduális végzettség megszerzésével is előreléphessenek a pedagógus-életpálya következő, Pedagógus II. fokozatába. Ezen túlmenően a törvénymódosítás biztosítja a kormány számára, hogy a szakképző iskolákban tanító gyakorlati oktatók besorolására és előmenetelére vonatkozó részletszabályokat is kidolgozzuk, így ezen új rendelkezések hatása az elkövetkező időszakban fokozatosan jelenik meg a pedagógus-életpálya rendszerben. A duális képzés kiszélesítésében nemcsak a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés arányának növelését kell elérni, hanem a képzés színvonalának folyamatos emelése is kívánatos. Itt elsősorban a vállalati szakemberek támogatott továbbképzése, a mestervizsga megszerzésének jelentősége kerül előtérbe. Ugyanakkor e téren is hangsúlyos szerepet kapnak a szakképző iskolai tanárok, tekintettel arra, hogy a jellemzően az iskolai keretek között zajló gyakorlati alapozó képzés meghatározó módon befolyásolja a későbbi, valós gazdasági körülmények között folyó gyakorlati képzés hatékonyságát, eredményességét. Ezért fokozott együttműködésre is szükség van a szakképző iskolák és a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek között. Továbbra is kiemelt figyelemmel kezeljük és minél szélesebb kör számára kívánjuk elérhetővé tenni a pedagógus-továbbképzési lehetőségeket. A fenntartóváltást megelőzően megkötött, tanulmányi szerződések alapján elkezdett képzésekre vonatkozó kötelezettségeket a szakképzési centrumok is vállalják, így a tagintézményekben oktató kollégák eredményesen befejezhetik megkezdett tanulmányaikat. A szakképző intézmények aktívak az európai uniós külföldi szakmai gyakorlatokra, csereprogramokra, szakmai tanulmányutakra vonatkozó mobilitási projektek megvalósításában. Ezen projektek többnyire tartalmaznak pedagógusoknak, szakoktatóknak szóló szakmai felkészítést vagy képzést. A képzések hossza és szakmai tartalma változó, általában 30–60 órás, többnyire módszertani felkészítésekre, jó gyakorlatok bemutatására vonatkoznak. Célunk továbbá az is, hogy a szakképzési centrumok kihasználják az Oktatási Hivatal keretén belül működő Pedagógiai Oktatási Központok által meghirdetett szakmai továbbképzéseket is.
– Lehet-e már tudni, hogy hol és mikor lesz tudásmegosztó fórum, road-show, műhelymunka vagy egyéb konferencia a szakképzés átalakításáról?
– NGM: A nyár folyamán a Hivatal a centrumok főigazgatóival, valamint általuk a tagintézmény-vezetőkkel legalább négy alkalommal szervezett szakmai műhelyeket, illetve országos szintű értekezleteket. Továbbá a Hivatal a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából az elmúlt tanévhez hasonlóan Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitót szervezett, melyre meghívást kaptak az intézményvezetők mellett a szakképesítésért felelős tárcák és az érdekelt szervezetek képviselői is. A rendezvény a kezdődő tanév legfontosabb feladatairól és a szak- és felnőttképzés aktuális kérdéseiről adott tájékoztatást 2015. augusztus 28-án Pécsett a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban.
Milyen tanévkezdésre számítanak az NGM-nél a szakképzés terén, milyen változásokkal számolhatnak a pedagógusok és intézményvezetők a szeptemberi indulás után?
NGM: A centrumokba integrált szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak, ami nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működésük fenntartásához. Mindez lehetőséget teremt a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak és intézményvezetőknek a hatékonyabb, zökkenőmentes munkavégzéshez.
Milyen elvárásaik vannak az ide tanévben a duális szakképzésben résztvevők száma, a szakképzésbe jelentkező általános iskolások száma, szakgimnáziumok létrejötte terén?
NGM: Az élethosszig tartó tanulás ma már mindenki számára követelmény, ha a munkaerő-piaci aktivitását fent kívánja tartani. Ezért fontos célunk a közeljövőben az állami fenntartású szakképző intézményekben folyó felnőttoktatás megerősítése, amihez az újonnan létrejövő centrumok a megfelelő bázissal rendelkeznek. Ezen – alapvetően – állami szakképzési feladatot jelentős részben nem állami fenntartók látták el a korábbi években. A duális képzési forma kiterjesztése érdekében szeretnénk a továbbiakban is bevonni minél több gazdálkodó szervezetet a gyakorlati képzésbe, ami várhatóan növeli a tanulószerződéssel rendelkező tanulók számát is. Az elmúlt kormányzati ciklusban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a szakképzés már nem „zsákutcás” képzés. A szakképzési intézményrendszer jelenlegi átalakítása, ami kétségkívül mérföldkőnek számit a szakképzés presztízsének helyreállításának folyamatában, reményeink szerint több, 9. évfolyamon továbbtanulni szándékozó tanulólétszámot eredményez. A képzési szerkezet kialakításában lényeges, hogy a továbbiakban ne csak a gimnázium és a szakközépiskola (2016/2017-es tanévtől szakgimnázium) predesztináljon felsőfokú tanulmányokra, hanem 2 év érettségire történő felkészítés után a szakiskolai (az új rendszerben szakközépiskolai) diákok is érettségi bizonyítványt szerezzenek.
Fotó: Pexels.com
