Kezdőlap jó példák

Matekóra – másként – Komplex Instrukciós Program – Szolnokon

A Komplex Instrukciós Módszer bevezetését sok küzdelem és kétség előzte meg abban a szolnoki iskolában is, amiről cikkünk szól. A módszer mellett a táblagéppel való oktatás is nagy áttörést jelenthet az iskola életében, ehhez most komoly segítséget. 95 készüléket kaptak. A megoldásokról, a bevezetés tapasztalatairól szólnak az érintettek: az intézményvezető és egy tanító. Meglepetések és bónuszok a cikk végén!

kislanymosolyogA Vodafone Digitális Iskola Program keretében 95 darab VodafoneTab SpeedLTE táblagépet vehettek át a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola tanárai és diákjai. Az iskola vezetése döntött a Komplex Instrukciós Program bevezetéséről is. Az országszerte 25 iskolát érintő Vodafone Digitális Iskola Program keretében a vállalat összesen 1300 darab  táblagépet oszt ki,díjmentesen biztosítja az oktatási célú használathoz szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, valamint finanszírozza a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatását is.

A Programban résztvevő iskolák közös jellemzője a rendkívüli nyitottság és a befogadó szellem, így nem véletlen, hogy a tanulók között igen nagy arányban találhatunk hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeket. A tanulók és a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése mellett az eltérő igényű és eltérő szociális háttérrel rendelkező gyerekek együttnevelése, illetve a tanulmányi eredmények javulása is fontos cél, ebben nyújt segítséget a Stanford Egyetem által kifejlesztett Komplex Instrukciós Program, amelynek célja, hogy a tanárok egy olyan, csoportmunka-szervezésen alapuló oktatási módszert sajátítsanak el, amely nem csupán a tudásszint emelkedését, de a folyamatos sikerélményt is biztosítja a gyermekek számára. A módszert immár 6. esztendeje támogatja a Vodafone Magyarország.

tolltartos
„Nálunk ilyen egy matekóra” – Fotó: Tóth Norbert

Kétségek és eredmények

Kiemeltünk pár gondolatot az érintett iskola munkatársainak reflexióiból, amit az alábbiakban részletesen is  olvashatnak:

igazgatoval
Szappanos Józsefné, igazgató és Tóth Norbert, tanító, Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Szolnok

„Ma már tudom, hogy a hezitálókat alaposabban kellett volna tájékoztatni, vagy elvinni őket egy hospitálásra. Aki kiváló pedagógus, abban jogosan merül fel a gondolat, hogy miért is kell neki még kiválóbbnak lennie, vállalva sok nehézséget.

Úgy gondolom, ha becsülettel bevezetjük a Komplex Instrukciós Programot, akkor megszűnnek vagy enyhülnek azok a problémáink, amelyekre évek óta nem találtunk megoldást.

Szappanos Józsefné, a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola vezetője.

„A KIP olyan mint a fekvőtámasz, mindent erősít.”

„A KIP Komplex Instrukciós Program a gyermekek együttműködésére közös gondolkodásukra épít, ennek segítségével egyszerre lehet felzárkóztatni és tehetséget gondozni. A program a csoportmunkát egy olyan munkaformává alakítja, ahol minden gyermek fontos feladatot végez és senki sem érzi azt hogy felesleges.”

Tóth Norbert tanító

csoportmunka

 „Pozitív élményekkel vágtunk bele – reménykedünk” – az intézményvezető sorai

A KIP módszer bevezetéséről, a biztató és nehézséget jelentő tapasztalatairól, megoldásokról és gondolatokról szól személyes hangon, hitelesen Szappanos Józsefné intézményvezető, a Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatója.

„Személy szerint több mint 10 éve ismerkedtem meg a KIP alapelveivel, várható hatásával. Úgy véltem, ez segíthet megoldani mindennapi gondjainkat, és stratégiai szempontból is előrelépést jelentene. Az átvétele nehézkesnek tűnt, és mindig találtunk valamilyen megoldást. A csoportok kidolgozták a magatartási problémák kezelésének módját, mások a lemaradók felzárkóztatási lehetőségeit. Megtanultuk a kompetenciaalapú, a nem szakrendszerű oktatást, az egész iskolára kiterjesztettük az IKT alapú módszereket, és számtalan tanórán kívüli foglalkozással igyekeztünk bevonni, ösztönözni szülőt, diákot egyaránt. Hatalmas erőfeszítéseink és a kiváló pedagógiai stílus mellett sem értük el a számunkra megfelelő szintet – annak ellenére sem voltunk elégedettek, hogy sok tanítványunk kiváló versenyeredményt ért el; sokan nyelvvizsgát vagy ECDL vizsgát tettek külső segítség nélkül. Nem lehetünk elégedettek, ha minden jó ellenére csökken a tanulói létszámunk és a motiválatlan diákokat alig tudjuk jobb belátásra bírni.

Tehát ismét jött a kérdés: hogyan tovább?

2014 őszén Dr. K Nagy Emese előadását hallva, megerősödött bennem az a gondolat, hogy mégiscsak a KIP lehet számunkra is a megoldás. Több kollégám jelen volt ezen az előadáson, akik szintén ebben látták a kivezető utat. Sok vitát és beszélgetést követően Tóthné Czinege Ildikóval, intézményvezető helyettesemmel Hejőkeresztúrra látogattunk egy tankerületi szervezés keretében.  Az ott látottak meggyőztek minket arról, hogy a tantestület elé kell tárni az elképzelésünket, és el kell dönteni, hogy átvesszük-e a módszert.

  1. novemberében Tóthné Czinege Ildikó felkészült a program bemutatására, és korrekt módon ismertette annak pozitívumait és nehézségeit is. Itt tettem fel a kérdést, hogy a tantestület akarja-e, hogy ezzel foglalkozzunk. A testület 2/3-a mondott igent, ezért felhatalmazva éreztem magam arra, hogy határozott lépéseket tegyek a csatlakozás érdekében. Ma már tudom, hogy a hezitálókat alaposabban kellett volna tájékoztatni, vagy elvinni őket egy hospitálásra. Aki kiváló pedagógus, abban jogosan merül fel a gondolat, hogy miért is kell neki még kiválóbbnak lennie, vállalva sok nehézséget.

20160308_103334

Megkerestem Szutorisz-Szügyi Csongor megyei tankerületi igazgatót, hogy tájékoztassam a tervünkről,  és hogy támogatását és segítségét kérjem a KIP átvételéhez. Miután támogatásáról biztosított, kérte, szervezzek egy találkozót a nevelőtestülettel, mert személyesen szeretne meggyőződni arról, hogy az elhatározás valóban komoly-e. Itt sokféle aggály felmerült, de az igazgató úr mindenben felajánlotta a segítségét. Mindketten megkerestük Dr. K. Nagy Emesét, hogy tájékozódjuk a részletekről, és megtudjuk, hogy vállalják-e a felkészítésünket. Tantestületünk 65 fő – ekkora tömeget még nem vezettek be a KIP rejtelmeibe.

Az igazgató úr egyik délután felhívott, hogy ha másnap részt tudok venni kollégáimmal a tiszafüredi konferencián, a bemutató órákon, akkor ott esélyem lehet beszélni Dr. K Nagy Emesével. Bár több nekifutásra, de mégis sikerült eszmét cserélni arról, hogy mi az elképzelésünk, mit szeretnénk és ők tudják-e vállalni a mi csapatunkat. Hárman vettünk részt ezen a rendezvényen, ahol ismét igen pozitív élményekkel lettünk gazdagabbak.

Kiszámoltam a program költségét, és azt az éves költségvetésünkben terveztem. Megkezdtem a szerződés kidolgozását a tankerületi jogász segítségével. Közben Emesével leveleztem a szakmai felkészítéssel kapcsolatban, ami tréningből, óravázlatok írásából – bírálatból, tanításból –, és hospitálásból áll. Mindez 3 tanévet ölel át. A képzés idejét áprilisra terveztük, azonban egy váratlan fordulat miatt március elejére kellett tenni, ami igen sok nehézséget okozott.

20160308_103332

Vállaltuk, hogy a tantestület legalább 90%-a részt vesz a tréningen, és ezt teljesíteni is tudtuk. A tréning intenzív volt,  a tréner és a pedagógusok szakmai felkészültsége lehetővé tette, hogy hatékony munkát végezzünk és megkezdhessük a tanultak gyakorlati alkalmazását.

Úgy gondolom, ha becsülettel bevezetjük a Komplex Instrukciós Programot, akkor megszűnnek vagy enyhülnek azok a problémáink, amelyekre évek óta nem találtunk megoldást.”

Szolnok, 2016. március 9.

„A KIP olyan, mint a fekvőtámasz, mindent erősít”

Tóth Norbert, tanító, Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Szolnok

A KIP és a modern eszközök

Számomra az IKT eszközökkel való tanítás, illetve annak, hogy a gyermekek legyenek képesek a 21. századi tudnivalókat legyenek elsajátítani, már első osztályos koruktól fogva kiemelt jelentőségűek. Minden újdonságra nyitott pedagógusnak tartom magam, de a KIP bevezetése bennem is sok kérdést vetett föl, ám számomra nem volt ismeretlen a program. Az órai tanulásszervezésnek a csapatmunkára, az együttműködésre, a közös gondolkodásra kell épülnie. Minden gyermek jó valamiben, és ezt tudatosítanunk is kell a gyermekekben. Eddigi pedagógiámban  (amiről itt lehet bővebben olvasni a honlapunkon) is kiemelt jelentőséget tulajdonítottam a pozitív megerősítés fontosságának. Az általam alkalmazott értékelési módszerek (classdojo.com, classcraft.com) lehetővé teszik azt, hogy a tanulók értékelése folyamatos és számukra is nyomon követhető legyen.

gyerekrajz

Korszerű tanulási környezet

A modern eszközök segítségével igyekszem olyan tanítási környezetet létrehozni, amelyben a gyermekek örömmel tanulnak, biztosan tájékozódnak és sikereket érhetnek el. A termünkben minden tanuló számára netbookot biztosítunk, illetve rendelkezünk projektorral és a hozzá tartozó laptoppal is. Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk hatékonyan dolgozni, képesek vagyunk a gyermekeket megfelelő tudáshoz juttatni, akár csoportban, akár egyénileg dolgoznak. A játékosítás elvei szerint haladva, az óráimon sokat játszunk, sokat nevetünk, és sokat is kell a gyermekeknek együttműködniük egymással.

Fontos  a sikerélmény

Egy KIP-es órán nem feltétlenül az a lényeg, hogy a gyermekek sokat tanuljanak; fontosabb az, hogy minden gyermek sikerélményekkel gazdagodjon az óra végére. Egy ilyen órára való felkészülés több időt vesz igénybe, ám az óra alatt a pedagógusnak vissza kell vonulnia, hagynia kell a gyermekeket kibontakozni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy megteheti azt, hogy végig csak az asztalánál ül. A pedagógusnak végig kell kísérnie a munkafolyamatokat, és pozitív megerősítéseivel serkentenie kell a csoportokat. A csoportokban mindenkinek feladata van, minden tanulónak valamilyen szerepkört szerint kell végeznie a munkáját.

gyerekrajz2

A KIP -es órák ritmusa

Lehetőleg minden ötödik tanórámat így kell szerveznem, és ehhez óravázlatot is írnom kell. Az óra felépítése kötött, ám úgy láttam, hogy kiválóan integrálhatók bele az eddig használt módszereim. A csoportmunkát nagyon jónak tartom, ám a kis elsősöknél még okozott problémákat. A csoportmunkát már lépésről lépésre elkezdtük bevezetni hetekkel ezelőtt: összeforgattuk a padokat, néha csak egy-egy kis feladatot kellett megoldaniuk, de legtöbbször csak együtt kellett játszaniuk, így hamar megszokták azt, hogy így is lehet tanórán akár tanulni is.

Szabályos óraterv – egy „nagy gondolat” alapján

Nem tartoznak erősségeim közé az adminisztrációs feladatok, az pedig, hogy egy szabályozott óratervet írjak, elég távol áll tőlem, így az első komolyabb feladat az volt, hogy rendezetten meg kellett írnom az óratervet. Egy nagyon egyszerű, ám nagyszerű ötletre építettem az órát, mégpedig a kódfejtésre. Korábban már a gyerekeknek matematikai feladatok segítségével kellett megfejteniük egy „titkos szuperszámítógép” belépési számsorát, amit minden csoport sikerrel teljesített. Az ötlet akkor az volt, hogy a csoportok szöveges feladatokat oldottak meg, amelynek megoldásai bizonyos szempont szerint rendezve (csökkenő, növekvő) a számítógép jelszavát adja. A csapatok akkor jártak sikerrel, ha el tudták olvasni a számítógépen lévő üzenetet, és a szerint cselekedtek.

gyerkrajz3

Titkosügynökökké váltak a diákok

A mostani órán már nekik kellett elkészíteniük a titkos információkat tartalmazó számítógépeket. A feladatlapokat a csoportnak közösen kellett összeállítania és nekik kellett beírni a jelszót is. Természetesen a minden csoport netbookja előre tartalmazta a későbbiekben megoldandó egyéni feladatokat is, névre szólóan. Ebből az egyszerű ötletből sikerült egy nagyszerű órát varázsolnom, ahol a gyerekek titkos ügynöknek érezhették maguknak. Az óratervet mellékelem, hátha valaki számára gondolatébresztőként hat.

Komplex Instrukció óraterv

Fotók: Tóth Norbert

Az utolsó három képen a „Draw Your Game látható, ahol is  a kis elsősök platformjáték pályákat terveznek, majd az elkészült pályákat játsszák végig a Vodafone által adományozott tabletekkel.”(T. N.)

Frissítés:

Kérdések és válaszok a KIP-gyakorlatáról

A cikkhez érkezett kommentekre a szerző, Tóth Norbert itt is reagál:

1. Egy hagyományos óravázlat meg a mellékelt között formai szempontból mi a különbség?
A KIP óravázlat több dologban is eltér, egy nagy gondolat kíséri végig az órát és a mindenki számára adott egyéni feladatokkal lesz több illetve más az óraterv.

2. Mit lehet tenni akkor, ha a gyerekek nem tudják megoldani a feladatot?

A feladatokat úgy kell megválasztani, hogy a csoport mindenképpen meg tudja oldani a feladatot együttes erővel, a csoportok összeállításánál már látható, hogy milyen nehézségű feladatot képesek megoldani. Mivel a pedagógusnak végig figyelni kell a csoportok munkáját, lehetősége van segítő jellegű észrevételeket tenni amennyiben úgy látja a feladat megoldása túl nagy nehézséget okoz. Mivel nyitott végű  feladatokról van szó, ami azt jelenti, hogy a feladatoknak több helyes megoldása is van, így nem valószínű, hogy nem tudják megoldani.

3. Technikai értelemben hogyan tudják feltörni a gyerekek a másik csoport(ok) számítógépét; milyen hálózat az, amelybe egy jelszó ismeretében be lehet hatolni, és ha sikerül, mi van, ha a gyerekek egymás feladatait törlik ki a gépekből vagy átírják azokat?

Ez a legegyszerűbb. A Windows bejelentkezéshez használt jelszót változtatják meg a gyermekek, majd a laptopot másik csoportnak adva és egy másikat kapva a feladatlappal képesek megejteni a többi laptophoz tartozó jelszavakat is.
4) Hogyan tudja a pedagógus bevonni azt, akinek „erősen antiszociális a személyisége és csakazértse akar együttműködni”?
Előbb utóbb együtt fog működni, hiszen ő is kap feladatot, amit meg fog tudni oldani. Az óra célja, hogy sikerélményeket kapjon minden gyermek. Mivel a feladatokat úgy készítjük el, hogy minden gyermek tudása szükséges legyen a megoldáshoz, így előbb utóbb be fog kapcsolódni a ilyen beállítottságú gyermek is.

5.) Mit lehet tenni azzal a diákkal, aki nem szeret játszani?

Olyan gyermeket aki nem szeret játszani még nem láttam.

6.) Mit lehet tenni azzal a diákkal, aki pl. hiperaktív, és lelövi a többieket, mert egyből mondja a megoldást

Mivel nyitott végűek a feladatok és minden csoport más feladatot old meg így nem lehet lelőni a megoldást, hiszen számtalan helyes megoldása is lehet a feladatoknak.
Előző cikk„Szeretek a gyerekekhez reggelente bemenni”- interjú Tarné Éder Marianna, innovatív tanítóval
Következő cikk10 ok, amiért még mindig szükségünk van a folyóírásra