„Az óvodakert a gyermeknevelés egyik kiemelt színtere, hiszen a szabadlevegőn való mozgásos játéktevékenységek mellett számtalan lehetőséget biztosít a gyermeki személyiség kibontakoztatásához, az egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez” – olvasható Ráczné Németh Csilla Négy évszak az óvodakertben című könyvében. Ennek nyomán nem meglepő, hogy óvodakert fontos pedagógiai eszköz lehet az óvodapedagógus kezében, ha tudatosan él vele:
- a gyermekek munkára nevelésében
- az érzékelés, észlelés útján történő tapasztalatszerzésben
- a természet biológiai körforgásának tudatosításában
- a természetvédelem közvetlen gyakorlásában
- a felfedezéses, a problémamegoldó-, élményközpontú tanulásban
- az egészséges életmód alakításában
- az együttműködés és társas készségek alakításában
- megfelelő viselkedési formák gyakorlásában
Vagyis az óvodakertekkel a gyerekek egész személyisége formálható, hiszen:
- oldott(abb), otthonos(abb) légkört teremthetünk amelyben gyermekek is nyugodtabban derűsebben fejlődhetnek
- a gyerekek közvetlenül tapasztalhatják meg a természet „működését”
- az óvodakert lehetőséget ad a környezetvédő, természetbarát szokások kialakítására és gyakorlására
- „Érzelmi töltést kap a megfigyelési feladat attól, hogy ez a sok változás a mi kertünkben, a mi udvarunkban, a mi fáinkkal történik.” (Labanc Györgyi: Óvodások környezeti nevelés)
- a kertészkedéssel jól alakítható, fejleszthető a figyelem, hisz a környezetben végbemenő változásokat mind megfigyeli, megtapasztalja a gyermek
- az óvodások közösen ápolják a csoport/óvoda kertjét, ezáltal fejlesztik együttműködési képességüket
- A kerti munkálatok fejlesztik a gyermek önbecsülését, önállóságra, kötelezettségek vállalására és teljesítésére ösztönzik.
Sőt, az óvodakertekben kertben megfigyelhető környezeti változások, körforgások jól beépíthetők olyan témakörökbe is, amelyek az első pillanatban attól igen távolinak tűnnek. Így például a kerti virágok – növények növekedéséről, fejlődéséről szóló mesék, versek (pl. az Égig érő fa) révén komoly szerepet kaphatnak az anyanyelvi nevelésben vagy a közös éneklésben is. Az óvodások által végzendő kerti munkát természetesen befolyásolja a kicsik életkora és teherbíró képessége is – a veteményezés, az öntözés, a gyomirtás stb. azonban számtalan lehetőséget kínál a differenciált foglalkoztatásra.
Néhány további tipp…
- Az óvodai veteményeskertben olyan zöldségek termesztését javasolják a szakértők, amelyeket az óvodások elfogyaszthatnak a mindennapi étkezés során (cékla, retek, metélőhagyma, stb.).
- Érdemes virágokat is telepíteni az óvodakertekbe: nemcsak a gyerekek ismeretei bővülhetnek így, hanem az intézmény esztétikumát is növelhetik a virágágyások. A kinyíló virágok pedig akár az anyáknapi csokor alapját is képezhetik.
- Érdemes akár lepkekertet létesíteni – ehhez olyan növények szükségesek, amelyeket gyakran látogatnak a pillangók. Ilyenek például a Buddleia (nyáriorgona) fajok és a Thymus (kakukkfű) fajok.
- Az óvodakert számos beszélgetés témája lehet a csoportban – különösen tavasszal, a természet újjáéledése idején.
- Az óvodakertben gyűjtött terményrészekből (levelekből, termésekből) további játékok készíthetők (felnőtt segítséggel): a krumplinyomdától a természetes festékanyagokig
- Azokban az óvodákban is érdemes az erkélyen vagy az épület világosabb részében (pl. virágtartóban) minikertet kialakítani.