Március 15. bármely tanórán (is)

• Szófelhő készítése

Tipp: szófelhő esetén saját kép feltöltésével egyedi formájú szófelhőket is készíthetünk, például ilyeneket:

• Gif készítésekor ügyeljünk, hogy jogtiszta forrásokat használjunk. 

via GIPHY

• Kokárda vagy zászló Pixilartban

• Blabberize: bújjunk történelmi hírességek bőrébe! Nincs másra szükségünk, mint egy fotóra, kijelölni a szájat a képen, és felvenni a mondanivalót! 
• A classtools.net oldalon  a „Fakebook” lehetővé teszi a tanárok és a diákok számára, hogy tanulmányi célból képzeletbeli profiloldalakat hozzanak létre.Jelen esetben használhatjuk  egy szereplő életének, történelmi események sorozatának, az emberek közötti vitáknak és kapcsolatoknak a feltérképezésére.

• Google earth (7-8. évfolyam – informatika, földrajz): Kossuth életútjának nyomon követése, útvonalterv készítése: 
  • Vidin (Bulgária)
  • Sumen (Bulgária)
  • Kütahya (Törökország)
  • Anglia (Egyesült Királyság)
    • Southampton
    • London
    • Birmingham
    • Manchester
  • Amerikai Egyesült Államok
  • London (Egyesült Királyság)
  • Torino (Olaszország)

Ha ezeket a helyeket megkerestük, kutakodhatunk tovább: nézzük meg mennyibe kerülne repülővel elutazni az adott városokba. Nézzük meg gyalog, vagy “lóháton” (biciklivel) mennyi ideig tartana.

Egyéb ötletek: a téli és tavaszi hadjáratokat is meg lehet nézni, a www.utvonalterv.hu weboldalt is lehet használni, bár itt az utak hosszát lehet csak lemérni, de nagyjából lehet kalkulálni az időtartammal (gyalog, vagy biciklis beállítás).

• Helyezzük a történelmi hírességeket egy adott helyszínre, életének egy fontos állomására, úgy, ahogy az ma kinéz? Mi változott? Mit szólna a személy, ha most látná? Segítség: háttérkép eltávolítása könnyedén.

• Szólabirintus az ünnepel kapcsolatos szavakból:

• Kártyajáték általános iskolába felső évfolyamoktól – a kártyákat itt, a játékszabályt itt lehet letölteni. Ez a kártyajáték alapvetően azt tanítja meg (az „Elveszett kincsek tengere” játék mintájára), hogy a kapzsisággal nem lehet előrébb jutni, hozzákapcsolható plusz értéke, hogy lehetőséget biztosít a március 15-ei forradalom eseményeinek felelevenítésére. Kerettörténete alapján a forradalmi tömeg növelése a cél, ehhez nem kell mást tenni, csak minél több pontot szerezni.

• Mondóka: Ezt az egyszerű mondókát érdemes szöveghű mozdulatokkal kísérni, mert a gyermekek sokkal könnyebben megtanulják. Fejleszti a mozgás-beszéd integrációt, a térérzékelést, a mozgáskoordinációt is, emellett beleélhetik magukat a csatatéren harcoló huszárok szerepébe. Többször is elismételhetjük és eljátszhatjuk, akár különböző érzelmek kifejezésével. Pl. „Mondjuk és játsszuk el vidáman/ szomorúan/mérgesen/félősen!” A tempó változtatásával is elmondhatjuk, egyre gyorsabban, lassabban. A mondóka arra is alkalmas, hogy kijelöljünk egy -egy beszédhangot, pl. ’R’, és azt hallva kell a gyermekeknek doboló/trombitáló/dobbantó mozdulatokat kell végezniük. Szókincs fejlesztése céljából gyűjthetünk még hangszereket, esetleg meg is hallgathatjuk a hangjukat. Miután többször elmondtuk/eljátszottuk, visszakérdezhetünk a mondóka tartalmára, pl. Kik szerepeltek benne? Mit csináltak? Milyen hangszereik voltak? Készíthetnek illusztrációt is a mondókához. 

• „Huszár mondja” játék: Ez a klasszikus „Aladár mondja” játék ünnephez aktualizált változata. Ha az utasítás elejére hozzátesszük, hogy „Huszár mondja…”, a gyermekeknek végre kell hajtaniuk a cselekvést, ha nem tesszük hozzá, tilos végrehajtaniauk. Pl. Huszár mondja dobbantsatok ötöt! – dobbantaniuk kell ötöt. Dobbantsatok ötöt! – nem kell dobbantaniuk ötöt. Az utasítások között bármilyen instrukció szerepelhet. Célszerű összekötni pl. a testséma fejlesztésével, az irányok vagy a számfogalom gyakorlásával is. Pl. Huszár mondja, emeljétek fel a bal kezeteket! Huszár mondja, lépjetek előre kettőt! Huszár mondja, tapsoljatok hármat! …stb. Természetesen szógyűjtő játékokra és a szókincs fejlesztésre is alkalmas, pl. Huszár mondja, mondjátok el a tavaszi évszakokat! Huszár mondja, soroljatok fel virágneveket! Ebben a formában az instrukció után célszerű egyénileg kérdezni a gyerekektől. Ha jól teljesít a csapat, megnyerik a csatát! 

A cikkben közreműködött:

• Bognár Amália, magyar-történelem szakos tanár
  
• Domján Zsófia, Fülelős kalandok – Logopédia
• Németh Mónika, Szent János Görögkatolikus Gimnázium, Edelény
• Szarvas Attila, Szentmártonkátai Arany János Általános Iskola
• Tóth Éva, főszerkesztő

A cikket szerkesztette és tördelte Tóth Éva főszerkesztő.