Ahogy a plenáris előadásokban és a Kódolás Hetének magyar nagyköveteitől, Főző Attila Lászlótól és Jánossy Zsolttól elhangzott, az alulról jövő szerveződés célja a digitális kompetenciafejlesztés becsempészése a mindennapi gyakorlatba, hogy a kódolást ismerje az átlagember, és ezáltal könnyebben megértse a körülöttünk levő digitális világot. Annika Östergren Pofantis videóüzenetében kiemelte, hogy a 2023-as év a képzés, szakmai továbbképzés éve, és a Kódolás Hetének eltökélt szándéka, hogy 2030-ra a felnőtt lakosságban az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők arány elérje a 80%-ot – jelenleg Magyarországon minden 2. állampolgár rendelkezik csak ezzel. A Kódolás Hetének nem csak az a kiemelkedő eredménye, hogy 5 év alatt mintegy 15 millió ember próbálta ki, hanem hogy veszélyeztetett és területileg hátrányos helyzetű csoportokat is el tudnak érni vele. Jánossy Zsolt nagykövet kiemelte, a kezdeményezés bárkinek szól, biztatta az intézményeket, hogy szülőket, nagyszülőket is bevonhatunk, a lényeg, hogy ne sajátítsuk ki tudásunkat és nyíljunk ki a munkatársak és a tágabb környezetünk felé. A Kódolás Hete hihetetlen lehetőséget kínál az iskolák közötti tudásmegosztásra is.
A plenárisok között az eszközök hiányára (vagy azok nem megfelelő számára) nyújtott megoldás Abonyi-Tóth Andor (egyetemi docens ELTE Informatikai Kar) előadása a szimulátorokról, melyek nagyban segíthetik a tanári bemutatók szemléltetését vagy egy adott probléma megoldását az eszköz sérülése nélkül. A szimulátorok az otthon is feldolgozható projektmunka feladatokat is lehetővé teszik.
A plenáris előadások alatt a résztvevők megismerhették a Kódolás Hete alkalmából meghirdetett pályázatokat, melyekről részletesen itt olvashatunk. A plenárisokat követő szekciók és műhelymunkák közül azokból idézünk most, ahol résztvevőként jelen voltunk, minden egyéb előadásról minden fontos információ megtalálható az esemény honlapján.
Az Innovatív gyakorlatok bemutatása párhuzamos szekciókban az alábbi, gyakorlatias ötleteket bemutató előadások hangzottak el:
- Kódorgások a matematika órán (Tarczal-Márta Edit, Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium) – az előadás rengeteg érdekes megoldást mutatott a matematika óra színesítésére, és ahogy Edit fogalmazott, ezeken az órákon azt tapasztalja, sokkal több feladatot oldanak meg sokkal többet haladnak, mint amikor frontálisa tanít. Arról nem is beszélve, hogy ezek a feladatok rengeteget segítenek a differenciálásban, ahogy mondta – „egy cél több út”. Kedvencünk a kincsvadászat feladat volt a tanteremben.
- Varázsló kerestetik (Hipik Angéla, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) – remek példát láttunk arra, hogyan képes a Kódolás Hete egy egész iskolát megmozgatni tematikus történet köré fűzve.
- Kódold át az éjszakát! Egy jógyakorlat 6 éve (Tarné Éder Marianna, tanító, Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium) – hogyan lehet motiválni egy intézmény összes tanulóját, ahova 1-től 12. évfolyamig járnak a gyerekek? Érdemes Marianna blogbejegyzéseit olvasni, hiszen az egész éjszakán át tartó kódolásos program még a digitális átállás alatt is megrendezésre kerül.
- #petrikcodeweek: egy hét kódolás nem csak informatikusoknak ( Tóth Éva, BMSZC Petrik Lajos Technikum, Modern Iskola főszerkesztő, eTwinning nagykövet) – hogyan lehet a Kódolás Hete témahét? Mindent megtudhatunk az előadás bővített anyagát tartalmazó webináriumból.
A délutáni plenáris után tovább folytatódtak a workshopok, itt állandó partnerünk és szerzőnk, Bognár Amália műhelymunkáját látogattuk meg: hogyan lehet kódolni, algoritmusokkal játszani számítógép nélkül? Az algoritmus fogalmának megértését támogatta például az a játék, ahol a geometriai formákat ábrázoló plexiket kellett egymásra helyezni, a képek alapján, a megfelelő sorrendben. A hibakeresést a tangram, míg a kódfejtést a pixelelemek koordináták alapján történő elhelyezése támogatta. A bináris számrendszert különböző alakú tésztákkal fejtettük meg, saját kódot is létrehozhattunk társasjátékok segítségével. Kreatív ötlet, hogy ezeket a feladatokat újrahasznosított elemekből mi magunk is elkészíthetjük, akár a gyerekekkel együtt.
A nap zárásaként Kemenesi Ágoston, a Mobility-Győr Digitális Élményközpont oktatójától tanultunk meg 45 perc alatt egy androidos telefonon használható rajzolóprogramot készíteni. Ágoston végtelen nyugalommal és szakmai profizmussal kalauzolta végig a rövid fejlesztési folyamaton a – legtöbb esetben a programot most először látó – résztvevőket, és az instant sikerélmény sem maradt el- főszerkesztőnk változatában így nézett ki a programocska:
Ezen a napsütéses szombaton, amikor akár a szabadba vagy kirándulni is mehettek volna a résztvevők, egy olyan napnak lehetünk tanúi, melyből még sokáig töltekezni fogunk szakmailag és emberileg is: a csupa mosolygós arc, az elinduló ötletelés vagy most megszülető projektek mind-mind a szervezők munkáját igazolták. És ez nap nem jöhetett volna létre a nagykövetek mellett Skultéty Zoltánné és Klacsákné Tóth Ágota vezető tanárok, a helyszínt biztosító AKG és a fő támogatók nélkül.
További információ a Kódolás Hetéről:
