- Honnan ered jellegzetes főcímdala?
A sorozat akusztikai megformáltságában a zenei autentikusság is kiemelt szerepet kapott: a magyar népzenei hagyományokra építő Kaláka együttes hangszerelte az összes epizódot: nemcsak a főcímzenét, hanem a zajokat és zörejeket is instrumentálisan állították elő. A sorozat furulyaszóval madáréneket imitáló főcímének látványa a virág- és levélmintás, népi díszítő hímzésekre emlékeztetnek. „Az ágról ágra szálló énekesmadarat, akinek a csőréből előkacskaringóznak az indák, Arany János Rege a csodaszarvasról című szép költeményének kezdősora ihlette: »Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.«”
2. Hogyan készült a sorozat?
A sorozat ötlete Mikulás Ferenctől, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetőjétől származott. „A Magyar népmesék eredeti célkitűzése, hogy megőrződjön és a fiatal nemzedék számára közérthető, mégis hiteles módon elérhetővé váljon a néphagyomány szellemi kincse. A sorozat készítése során végig fontos szempont volt, hogy eredeti népmeséket és ne feldolgozásokat használják fel.” Az eredeti népmesék kiválasztásában a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportja működött közre.
3. Mit lehet tanulni belőle a magyar tájegységekről?
A mesék grafikai megvalósításában fontos szerepet kapott annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, szűrökről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg. És ami fő: mindez megjelenik a mesefigurák viseletében is. A tervezéséhez Malonyai Dezső A magyar nép művészete (1907–1922) című ötkötetes gyűjteményét használták forrásként.
4. Milyen szerepe volt a sorozat létrejöttében
Jankovics Marcellnek?
A sorozat első rendezője, forgatókönyvírója és tervezője, később vezető rendezője és szakértője Jankovics Marcell volt. Jankovics ebben az időben kezdett el publikációkat közölni és tudományos előadásokat tartani a népmesék és mondák archaikus jelképrendszeréről. A mesék rajzfilmre történő formai és tartalmi adaptációját és ezen elgondolások technikai megvalósítását tekintve az 1977-ben tervezett sorozat Jankovics számára egyfajta átvezetést jelentett a János vitéz és a Fehérlófia között.
5. Kik voltak a mesemondók?
A Magyar népmesék jellegzetes stílusú és orgánumú mesemondója Szabó Gyula, ám ő csak az 1984-es 3. évadtól vált a sorozat kizárólagos alkotótársává. Az első epizódok stáblistáján még Avar István, Bánffy György, Bánhidi László, Molnár Piroska, Patkós Irma vagy Tolnay Klári is szerepelt, olykor pedig hivatásos népi mesemondók is: Hrotkó Károly – A kismalac és a farkasok; A szállást érő róka; Kóka Rozália – A só.
Forrás: Orosz Anna Ida: Magyar népmesék (nfi.hu)
