2014. március 6-8-ig egy egyedülálló programot tartottak a budapesti Karinthy Gimnázium szervezésében: nem kisebb rendezvényt, mint az ENSZ Küldöttgyűlést modellezték, az ún. KAR-MUN keretében. (Karinthy – Modell United Nations). Ezt az iskolát választottuk a héten a Modern Iskola ’Hét iskolájának’, mivel kezdeményezésük előremutató, követhető, közösen, több iskolával együttműködve dolgoznak jelenlegi és korábbi tanárok, jelenlegi és már végzett diákok, magyar és külföldi résztvevők együtt. Aktívan használják mindezek során az IKT eszközöket is. Miről szólt és hogy zajlott ez a rendezvény- részletek a cikkben, megszólalnak a szervezők és az iskola vezetői és egy újabb jó megoldás is felbukkan!
A budai gimnázium diákjai és tanárai idén éppen 10. éve szervezik meg ezt a rendezvényt, ahol a magyarországi középiskolákon 10 ország több, mint 150 diákját látták vendégül. A gyűlés témája idén a víz volt, és az azzal kapcsolatos világméretű kihívások, problémák megoldási javaslatinak megfogalmazása, cselekvési tervek kialakítása, mederbe terelése, hogy stílusosak legyünk – olvasható a szervezet honlapján. (Ebben az évben az Olasz Kulturális Intézet aulája volt a megnyitó helyszíne, korábban évekig a Parlament Felsőháza adott helyt ennek a rendezvénynek, de most átmenetileg a felújítási munkák miatt nem vehették azt igénybe, a szerk.)
Egy ENSZ Küldöttgyűlés modellezése jó gyakorlatként is felfogható, hisz számos – napjainkban és a jövőben oly fontos – kompetenciát fejleszt: az természettudományos ismeretektől az idegen nyelvig, a kooperációig és az aktív állampolgárságig sokféle készségüket használják a tanulók. És nemcsak a diákok kompetenciái fejlődnek…
Miről van szó?
Az ENSZ Modell, oktatási szervezetként 1921-ben (!) azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan fórumot teremtsen a világ diákjai számára, ahol gondolatokat cserélhetnek az aktuális nemzetközi kérdésekről, háborúról és békéről, klímaváltásról és környezetszennyezésről, kultúráról és oktatásról, azaz óriási jelentőségű, a jövőben messzire ható globális kérdésekről, és közben elsajátíthatják a diplomácia alapjait és fejleszthetik vitakultúrájukat (mindezt angol nyelven).
Nagyvárosok egész sora adott otthont eddig ilyen konferenciáknak, szolgálva a célt, amely bármely probléma megoldásában elsőrendű: hajlandóság a kommunikációra, a különböző nézőpontok tolerálása, és az egyetértésre való törekvés.
Az ENSZ Modell gyűléseknek kialakult szabályrendszere, forgatókönyve van, csakúgy, mint magának az ENSZ-nek: a résztvevők bizottságokban vitatják meg a világ aktuális, nagyon is valóságos problémáit. Természetesen ez minden résztvevőtől alapos, sokoldalú felkészülést kíván. Az igazi kihívás mégis az, hogy a diákok nem saját országuk, hanem egy másik ország álláspontját, érvrendszerét kell, hogy képviseljék. Ez a nézőpontváltás kiváló alkalom a rugalmasság, a megértés gyakorlására és egy másik nemzet megismerésére is.
A konferencia előtt a résztvevők egy-egy határozati javaslatot dolgoznak ki a megadott témakörökben, megoldást keresve a felvetett problémákra. E javaslatok bizottságokban történő megvitatása nem csak a konkrét témák elemző kibontását teszi lehetővé, hanem ösztönöz a kreativitásra és az innovatív gondolkodásra is.
Az idei ENSZ –modell gyűlést a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban szervezték meg a diákok Budapesten- mondta el Hutai László, az iskola igazgatója lapunknak. Az ún. „Kar-MUN” szervezésében nekik van a legnagyobb tapasztalatuk, hisz idén 10. éve vesznek részt a munkában. Azóta több iskola is bekapcsolódott ilyen program szervezésébe országszerte, sőt, a középiskola után felsőoktatásba került „MUN-szervezők” az egyetemek berkeiben is folytatják néhol a munkájukat.
A résztvevők valamennyien középiskolás diákok voltak. A programban több magyar középiskola is küldött delegáltakat. Részt vett a Hunfalvy János Szakközépiskola, az Eötvös Gimnázium, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, a Madách Gimnázium, a Lauder Gimnázium és a debreceni Ady Gimnázium is.
A magyarországi középiskolákon kívül széles körű nemzetközi érdeklődés is volt a program iránt, 10 ország több, mint 150 diákját látták vendégül (Lengyelország, Németország, Szerbia, Szlovákia és az USA). Korábban előfordult, hogy három földrészről, Afrikából, Amerikából és Európából érkezett vendégek töltötték meg az iskola tereit – meséli büszkén az igazgató. Mindehhez aktívan használják a modern IKT eszközöket, egy online felületen zajlik a regisztráció és a szervezéshez is az internetet veszik igénybe főleg.
Sveiczer Zsófia, végzős a Karinthy-ban, most mint a diákok főszervezője profi módon végzi a feladatát, és pl. a nyilatkozata is szakszerű és pontos. Megtudhatjuk tőle, hogy a nemzetközi diákkonferencián iskolák által delegált tanulók képviselik az egyes országokat. Korábban foglalkoztak a természeti katasztrófákkal, a nők, gyermekek helyzetével, de pl. az ukrajnai eseményekről is gondolkoznak közösen. A diák szervezők egész fiatalon, a pedagógusok által megalapozott projektbeszámolók révén kapcsolódnak be a szervezésbe. Többnyire a pedagógusok lelkesedése az, ami „meggyújtja a lángot” és eléri, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek a diákok a nyelvtanulás, a szakmai fogások, fogalmazások és diplomáciai ismeretek terén, nem beszélve az adott témakör tényanyagáról.
Az inspiráció kétirányú: a diákok lelkesedése és komolysága, ugyanakkor tinédzseres hangulatuk visszahat a tanárokra is. Angol tanár, fizika tanár, az iskola volt tanárai: számos szakember részt vesz a programban ilyenkor, egy –egy MUN alkalmával.
„- Minden témát több perspektívából dolgozunk fel, a modellezett ENSZ-nek a valódihoz hasonlóan van természettudományos, technikai, emberi jogi bizottsága, és persze itt is van Biztonsági Tanács- Security Council is. – fogalmazott Sveiczer Zsófia, aki a többiekhez hasonlóan kezdő gimnazistaként „admin” –volt, és futkosott az elintézendő dolgokkal, míg mostanra főszervezővé vált.
Például a mostani modell-gyűlésen az emberi jogi bizottságban azon emberek helyzetével foglalkoztak, akiknek nem alapvető joguk, hogy napi rendszerességgel hozzáférjenek a tiszta vízhez. A modell-közgyűlésen előadásokat hallgatnak meg szakemberektől, és a témában kutatást végző, felkészült diákoktól is. A mostani témához a belügyminisztériumtól, a vízszolgáltatóktól is érkeztek hozzáértők. Sveiczer Zsófia egyik személyes „kedvence” az a téma, mikor az a felvetés, hogy egyik ország elszennyezi a másik ország ivóvizét, szándékosan, pl. nanotechnológiával, és bejelentik, hogy nem iható az ivóvíz vagy elfogytak a palackozott iható vizek. Ilyenkor milyen diplomáciai és egyéb lépéseket lehet és kell tenni?
Még ennél is tovább fokozzák az izgalmas helyzeteket, mikor az ún . kreatív bizottság a jövőbe vetíti a történéseket, és 30 év múlva az ún. „vízmentes” időszakról lesz szó, ami azt jelenti, hogy pl. fizetni kell a vízért.
A felkészülés során a diákok rengeteget bújták az internetet, könyvekben, ismerősöknél keresték a válaszokat.
A program során videó készül, amit feltöltenek a program Facebook oldalára. A megoldásaikat is közzéteszik, a jövő fiataljai s minden érdeklődő számra.
A rendezvény értékét növeli, hogy nem csak ez az egy ún.MUN létezik, hanem számos több hasonló exkluzív rendezvényt is szerveznek lelkes fiatalok és pedagógusok, vezetők.
Április 11-e és 15-e lesz az ún. Budapest International Model United Nations konferencia, aminek szervezője, Volom András a következő információkat juttatta el lapunknak:
!
„Konferenciánk Magyarország legnagyobb és legnemzetközibb modell-ENSz rendezvényévé nőtte ki magát az elmúlt 4 évben, szakmaiságban pedig a középiskolai konferenciák arany standardjához, a hágai THIMUN-hoz közelít minőségben. Az iskolánkban heti rendszerességgel MUN-Club működik, ahol a konferenciák vitáit szimuláljuk és a tanáraink előadásai által modern történelemről és aktuálpolitikai kérdésekről is tanulunk.
Az elmúlt fél évben 4 nemzetközi konferencián is részt vettünk Genftől kezdve Stuttgarton keresztül Tel-Avivig, azt hiszem nagyon nagy sikerrel! A KarMUN-on, amely bizottságokban voltak delegáltjaink, ott szinte minden esetben mi voltunk a témák megoldási tervezeteinek ún. main submitterei, azaz fő javaslatbenyújtói.
Azt hiszem, hogy az MUN az egyik legjobb útja annak, hogy a világ és a környezetünk problémáin való gondolkodást közelebb hozzuk a diákokhoz.”
Volom András, „President of the General Assembly – BIMUN 2014”- szerepkörében egy következő cikkben számol be lapunknak a szervezés pedagógusokra rótt feladatairól.