Fizikatanároknak és a szakgimnáziumokban bevezetni tervezett integrált ún. Science tantárgyat oktatóknak is hasznos írás egy tantárgygondozó mesterpedagógustól, aki felkészültsége mellett a szakirodalmat is idézi és a diákjai véleményét is kikérte.
Ami rejtve látható, ki mondja meg?
Az 51/2012. EMMI rendelettel kiadott kerettantervek Követelmények- Ismeretek/fejlesztési követelmények fejezete különböző tantárgyaknál eltérő módon jelenik meg. Ahol az ismeretek mellé rendeli a követelményeket, ott világosan látszik, hogy azokat milyen szinten kell birtokolnia a tanulónak. Fizikából a „Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek” mellé „Fejlesztési követelményeket” rendel. Ezek megfogalmazása azonban nem alkalmas arra, hogy követelményként, kritériumként vagy standardként értelmezzük. (Pl.„A szivárvány keletkezésének vizsgálata”, „A megfigyelőképesség ellenőrzése egyszerű feladatokkal. ” „A csillagos égbolt megfigyelése szabad szemmel (távcsővel) és számítógépes planetárium-programok futtatásával.„)
Hogy a kulcsfogalmakat ismerni, vagy megérteni kell, vagy csak a fogalmi építkezést jelzik, az sem egyértelmű.
A Nemzeti köznevelésről szóló törvény több szempontból utal a követelmények szükséges meglétére. „Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,”
A 20/2012. EMMI rendelet előírja az iskolák követelményekkel kapcsolatos feladatait.
- § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
- h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit,
„A tanterveket lehet úgy megfogalmazni, hogy azok tartalmazzák a tanulási eredményeket (learning outcomes)”.(Halász Gábor)
„A tanterv mint termék modellje elsősorban arra alapoz, hogy: …milyen mérhető elemek (kritériumok) mentén határozhatók meg…a célok”( Bánkuti Zsuzsa- Lukács Judit)
A Bánkuti-Lukács szerzőpáros bemutatja a 2015. évi OFI kutatást, mely 522 intézményvezető kérdőíves, 25 interjús adatelvétele valamint dokumentumelemzések alapján értékeli a kerettantervi implementációt. A 67 oldalas elemzésben nincs szó követelmények konkrét, intézményi meghatározásáról. Gyanítom, hogy világos, konkrét, számon kérhető kritériumok nem sok iskola helyi tantervében találunk. Arra alapozok, amit a tanulmány megállapít: „ritka az olyan pedagógiai program, amely az egyes nevelési célkitűzéseket, illetve fejlesztendő kulcskompetenciákat az életkori sajátosságok mentén differenciálná, azokhoz illeszkedve külön meghatározásokat célokat fogalmazna meg…”
Még konkrétabb alapom is van állításomra.
Fizika tantárgygondozó szaktanácsadóként tapasztalom, hogy a célok- követelmények- feladatok fogalomhármasa sok helyen nem letisztult, s ez mind a tervezésnél, mind a mérésnél és az értékelésnél gondot okoz. A NAT-ban definiált Pedagógiai rendszer részei az „Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését.” Ilyen eszközök egyelőre nem készültek.
A tantervi modellek összehasonlítása során a fejlődésközpontú megközelítés a tanterv jellegét így határozza meg: összhangot keres a gyermek valódi érdeklődése, szükségletei és tanulási mintázatai, valamint a környezetének elvárásai között. (Réti Mónika) Ezzel a szemlélettel koherens az elvárás, hogy a pedagógus mind a helyi tanterv megalkotása, mind tervezési dokumentumai készítésekor tekintettel kell, hogy legyen az adott tanulókra és tanulócsoportokra- ide értve a követelmények meghatározását is.
A kétéves ciklusok végére a kerettanterv nem minimumkövetelményeket ír elő; azokat az iskolának kell meghatároznia! Halász Gábor tanulmányából: Az egyén birtokába került tudás, képesség és attitűdök, egy szóval kompetenciák ritkán esnek egybe azzal a tartalommal, amit a tantervek vagy vizsgakövetelmények rögzítenek (a tanulás fogalma értelemszerűen vagy csak a legalsó … szinten értelmezhető).
A fizika kerettantervben megfogalmazott fejlesztési követelmények alapján az iskolai és tanulókra lebontott követelményeket meghatározni nehézséget okoz erre fel nem készített fizika szakos pedagógusoknak.
A szomszéd rétje mindig zöldebb?
Az Egyesült Államokban az előzetesen kialakított standardstruktúra a tantervkészítés alapjául szolgálhat. A Common Core Standards a tanulóval szemben magas színvonalú, de teljesíthető minimumkövetelményeket támaszt, világos teljesítménykritériumokat fogalmaz meg. Ehhez hasonlóan Németországban a világos standardok formájában megfogalmazott követelmények rendszerétől független dokumentum a tanterv. Ausztráliában, Luxemburgban, Skóciában a standardok helyet kapnak magában a tantervben. Új-Zélandon az önálló standard-dokumentum az országos mérést helyettesíti. Oroszországban minden iskolatípusra állami oktatási standardokat határoztak meg kimeneti követelményekként, ezek alapján készülnek a helyi tantervek. (Reményi Judit)
És a gyerekek? Úgy látják úgy a világot, mint a felnőttek?
Érdekelt, hogyan értékelik a tanulók a fizika tantervet. Három iskola négy 8. osztályának diákjai, 85 fő körében végeztem kutatást módszertan témakörben. Tantervre is vonatkoztak kérdéseim.
Mit hagynál ki a fizika tantervből? 20-an a számításokat. Törvényeket, szabályokat, idegen szavakat, egyes témaköröket 1-1 fő említett. Ennél több említés: amire nem lesz szükség az életben (4). Ezzel konzisztens a válasz a kérdésre: Mi az, amit nem szerettél a tantárgyban? Legtöbben a számításokat: 24-en.
A „Mik kellene, hogy legyenek a minimum követelmények fizikából?” kérdésre mégis legtöbben a törvényeket, szabályokat, számításokat, fogalmakat nevezték meg.
Mit kedveltél a tantárgy tanulása során? E kérdésre 27-en a kísérleteket említették. Emellett az izgalmas, érdekes, gondolkodtató témákat, projekteket.
Megoszlanak válaszaik itt: Mi az a téma, amivel szívesen foglalkoztatok volna többet, mint amennyi időnk volt rá? Ki-ki más terület iránt érdeklődik.
Hol lehet hasznos számodra, amit a fizika órákon végeztünk? 50-en a mindennapi gyakorlatot említették! 16-an a további tanulmányokat.
Meggyőzőek a válaszok: A rendeletalkotó szándéka találkozik a tanulók elvárásaival. Mégis, olyan követelmények is jelennek meg számonkérésük során, melyek nem következnek a kerettantervből. Nagyobb pedagógusi szabadság tudatában (s az ehhez szükséges implementációs tapasztalattal) kellene a helyi tanterveket kidolgozni.
Science: Egyelőre nincs végleges döntés a szakgimnáziumok kerettantervéről. A Nemzeti Pedagógus Kar koncepciója arról szól, hogy a diákok 9. és 10. osztályban heti 3 órában tanulnának egy komplex természettudományos tárgyat. Annak követelményei még fontosabb világosan meghatározni, ahhoz nemzeti standardokat a tantervbe illeszteni. Reméljük, hogy ezt a segítséget megkapják majd az integrált tárgyat tanító, de annak csak egy vagy két tantárgyi tartalmából felkészült pedagógusok.
Csodavárás helyett… Egy lehetséges megoldás
Hogy rutinná váljon az az eljárás, hogy tervező dokumentumaink készítésekor az ismeretek, fogalmak, tények, összefüggések követelményszintjeire is figyeljünk, megoldást dolgoztunk ki a fenti problémákra. A fizikát tanító pedagógusok közül azoknak segítségre, akik szívesen fogadják a minta tervezési dokumentumokat.
A kognitív fejlődési szintekhez rendeltük az általános iskola 7. osztály B tanterv egyes tananyagtartalmait (a fizika B kerettanterv szinte teljesen azonos az általános iskolában és a gimnáziumban a 7. évfolyamon); ennek megfelelő mérőanyagokat szerkesztettünk; olyan óravázlatokat is tudunk bemutatni, mely átlátható, tervezhető módon segítik a meghatározott követelmények teljesítését. A tervezés során első lépés tudatosítani, hogy a követelmények milyen mértékben és hogyan következnek a célokból és feladatokból, hogyan kapcsolódnak a tartalmakhoz. Az óratervekben az ismeretek egyes szintjeinek figyelembevétele (Bloom-féle taxonómia: tudás, megértés, alkalmazás, elemzés, értékelés, szintézis), az eltérő intelligenciaterületek figyelembevételével (Gardner-féle intelligencia: vizuális, logikai, verbális) készülnek feladatok.
Summa summarum
A kerettantervi követelmény-megfogalmazások jelentős módosítását szükséges elvégezni ahhoz, hogy az alkalmazási kritérium egyes követelményszintjeihez hozzá tudjuk rendelni a fogalmakat, összefüggéseket.
Ennek hiányában több tervező dokumentumot és mérőanyagot ki kell dolgozni és be kell mutatni, mert bátorítani kell a pedagógusokat a helyi sajátosságoknak, az egyes tanulók szükségleteinek megfelelő megoldások keresésére. Segíthetnek ebben tantárgygondozó tanácsadók, s vállalhatják helyi szakmai közösségek.
A következő cikkben megjelenik a 7-es fizika tananyagtartalom, követelményszintek szerint. Hozzá egy óravázlat, cél- feladat-követelmény logikával. Az eljárás közös átgondolásával, a kidolgozott dokumentumok továbbgondolásával- adaptálásával- a pedagógusok szakmailag megalapozott, a tananyaghoz és a tanulókhoz igazított kimeneti követelményeket tudnak és mernek meghatározni. Ehhez a tervezést és a mérést is nagyobb hatékonysággal végzik majd.
Minősítés előtt álló, portfóliót író pedagógusoknak aktuális segítség lehet.
Hivatkozások
Bánkuti Zsuzsa- Lukács Judit: A kerettanterv készítésének folyamata. in: Tanterv, tankönyv, vizsga. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015
Halász Gábor (2014): Eredményes tanulás, kurrikulum, oktatáspolitika. in: Benedek András; Golnhofer Erzsébet (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből – 2013: Tanulás és környezete. Budapest: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. pp. 79-104.
Reményi Judit: Tanterv és standardok viszonya a nemzetközi gyakorlatban in: Tanterv, tankönyv, vizsga. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015
Réti Mónika: A tanterv szerepe és lehetőségei a tantervi szabályozásban- Nemzetközi kitekintés alapján. in: Tanterv, tankönyv, vizsga,Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015
Jogszabályok (http://njt.hu)
20/2012. EMMI rendelet évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről
51/2012 EMMI rendelet a tantervek kiadásáról
A szerzőről:
Nagy-Czirok Lászlóné mesterpedagógus- matematika fizika szakos tanár, szaktanácsadó, intézményvezető; Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola
