A Facebook-ozás egyben időt, energiát és még egy fontos dolgot: az adataink használatát is jelenti. Ezekről döntünk, minden egyes rákattintásnál és bejelentkezéskor – „kinek adjuk, kivel osztjuk meg” ezeket a véges erőforrásainkat? Nyerünk vagy vesztünk a Facebookozással, elkezdjük vagy abbahagyjuk, tiltsuk, tűrjük vagy támogassuk diákjaink körében? A cikk megállapításai jó kis beszélgetések elindítói is lehetnek, diákjainkkal, szülőkkel, pedagógus-társainkkal..
A Facebook-ozás oldalai
„Tíz évvel ezelőtt a Facebook egy olyan új, kiváló közösségi médiaként tűnt fel, mely segített kapcsolatot tartani azokkal a személyekkel, akiket középiskolában nem igazán szerettünk. Rögzítettük rajta gondolatainkat és érzéseinket, megosztottuk, hogy mit eszünk és hol vagyunk, melyik tíz filmet kedveljük a legjobban, frissítettük a kapcsolati állapotunkat, politikai nézeteinket és személyes információnkat — mindezt annak reményében, hogy így kapcsolatban maradunk, és fittyet sem hánytunk a biztonságunkra. Közben azonban eltelt egy évtized, mely alatt választ kaptunk azokra a kérdésekre, hogy hogyan keres rajtunk pénzt a Facebook, (a linken a businessinsider.com angol nyelvű cikke, magyarul is számos adat elérhető erről- a szerk.) és jobbára értjük, hogy milyen veszélyei vannak, ha online osztunk meg információt – miközben a felület – a Facebook – persze állandóan frissíti a biztonsági protokollt. Mi azonban így is tovább Facebookozunk, bár vannak, akik éppen csak rituálisan bejelentkeznek,és évek óta a kilépésükkel fenyegetőznek .
A mértékletes módon a képernyő előtt töltött idő általában teljesen elfogadható, és a közösségi média néhány igazán előnyös célra is használható. Mielőtt azonban belépnél vagy ismét megérintenéd okostelefonodon ezt az alkalmazást, lássunk néhány okot, amiért (2015-ben) ki kellene hagynunk a Facebookot.
A Facebook-ozással csak pocsékolod az idődet
Becslések szerint egy átlagos felhasználó (napi 17 perc a Facebookon), aki 10 éve aktív az oldalon, több mint 40 teljes napot pazarolt el az életéből azzal, hogy nézelődik, lájkol és kommenteli a képeket és posztokat. (A magyarországi adatok ettől eltérnek, mit gondol, melyik irányba? 2016. februárjában végzett kutatást a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének megbízásából, az NMHH Médiatanácsának finanszírozásával az NRC.Ebből kiderül, hogy napi 86 percet töltenek a magyarok a Facebook-on. További részletek az MTE honlapján.
Azok az eltökélt felhasználók pedig, akik legalább napi egy órát töltenek az oldalon, 150 napot is elérnek azzal, 10 év alatt, hogy a Facebook „szörnyeteget etetik.” Gondoljuk csak át, hogy mennyi időt töltünk naponta az oldalon, és hogy milyen hasznosabb módon tudnánk eltölteni ugyanezt az időt.
A Facebook arra „használ”, hogy eladjon valamit
2012-ben egy kísérlet során az oldal 689 000 felhasználó posztjait manipulálta anélkül, hogy ők ehhez hozzájárultak volna. A kísérlet arra irányult, hogy kivált-e valamilyen érzelmet bennünk az, ha néhány dolgot átszerkeszt a Facebook az oldalunkon. A Facebook szerint a tanulmány célja az volt, hogy „javítsák a szolgáltatást és a Facebookon található tartalmat a lehető legrelevánsabbá és lebilincselővé tegyék.” A szkeptikusok úgy gondolják, hogy igazából az volt a tanulmány célja, hogy felmérjék, mekkora pénzben kifejezhető értéke van egy lájknak. Sheryl Sandberg operatív igazgató később elnézést kért, és azt is hozzátette, hogy nem állt szándékukban felmérgesíteni a felhasználókat.
És reklámokat zúdít rád
Egyszer venni akartál valamit, rákerestél arra a dologra, hat hónappal később pedig a Facebook még mindig arra emlékeztet, hogy gondolkodj a dolog megvásárlásán, akkor is, ha már megvetted. Igen, hála a „sütiknek*”, a legtöbb oldal ezt teszi, azonban a Facebook az egyetlen, amely szüntelen küldi ezeket a reklámokat az idővonaladra, kellő rendszerességgel ahhoz, hogy csak arra gondolhatsz, hogy a barátod a legújabb Norelco borotva rabja.
*Sütik: A HTTP-süti (általában egyszerűen süti, illetve angolul cookie) egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. Bővebben erről a Wikipédián itt lehet olvasni.
Káros az egészségedre
A Facebook nemcsak veszélytelen weboldal, mely arra kötelezte el magát, hogy katalogizálja a nyaralásaidat, rosszul kiválasztott ruháidat és a sporteseményekről felmerülő rövidlátó gondolataidat (melyek meghatározhatnak és tönkre is tehetnek kapcsolatokat), hanem tényleg káros lehet számodra. Tanulmányok figyelmeztetnek arra, hogy hatással lehet az immunrendszeredre, gátolhatja a növekedési hormon termelését, ronthatja az emésztést és a látást, korlátozhatja a gondolkodást, lerombolhatja a kreativitást, és hatással van az alvási szokásokra és a boldogságra. (Ilyen tanulmányokról nincs tudomásunk magyar nyelven, olvasóink ajánlását köszönettel fogadjuk. A kiegyensúlyozatlan számítógép-használat, a mozgáshiány és a beszűkült tevékenység, a kóros függőség okozhatja a fenti testi tüneteket, de az nem a Facebook-hatása. A szerk. )
„Amúgy kik ezek az emberek?”
Egy átlagos felnőttnek 338 ismerőse van a Facebookon/, és valószínűleg 10%-nál többet már nem is ismer közülük. De lehet hogy egyáltalán nem ismeri őket. Többnek közülük már más élete van, némelyeknek új a vezetékneve, a hobbija, az arcszőrzete, és új emberek életben tartásáért (értsd: kisbabák) felelősek. Ezek nem azok az ismerősök, akiket ismertél, és félig-meddig időpocsékolás véletlenül kapcsolatot tartani velük, és ezt az időt jobban is el lehetne tölteni új, igazi barátokkal. Vagy a Twitteren.
(Önnek hány ismerőse van? És hány olyan, akit csak online ismer? A Facebook- algoritmusa szerint láthatjuk egyesek posztjait, míg másokét nem, az algoritmus folyamatosan változik, de az egymás posztjainak lájkolása, kommentelése, a közös ismerősök, megosztások, chat-beszélgetések is közrejátszanak, kik lehetnek az üzenőfalunkon, és kik nem- a Facebook- szerint. Érdemes figyelni, és a Nyelv és Tudomány 2016. márciusi cikkét ajánljuk a témáról, a dicsekvő illetve sokat panaszkodó ismerősök kezeléséről.
„De engem nem érdekel a magánélet”
Jogos. Jogodban áll. Csak az a probléma, hogy a jövő számára teremtünk precedenst, anélkül, hogy már értenénk, hogy milyen hatása van a szabad és nyílt webnek, és ugyanakkor olyan internetet hozunk létre, amely arra támaszkodik, hogy van Facebook oldalad, és ezzel akar elérni olyan oldalakat, amelyek még nincsenek a Facebookon. Nem attól kell elsősorban félni, hogy az elérhető 1,2 milliárd felhasználói oldal közül a családod valamelyik haragosa éppen a te oldaladat fogja feltörni. A feltöltött, könnyen elérhető információknak azonban akár most, akár évtizedekkel később lehetnek következményei.
(A Facebook- oldal- profil feltörés elleni védelmének része pl. az erős jelszóhasználat, a jelszó bizalmas kezelése, a bejelentkezési helyek ellenőrzése, stb. Korábban Farkas Bertalan írt erről egy hasznos cikket a moderniskola.hu online szakértői órájának beszámolójában.)
Akármit is posztolsz, nem számít
Nagyon kevés ember törődik azzal, hogy mit csinálsz, kivel vagy, hol eszel, vagy mit vettél éppen, és azok, akiket érdekel, valószínűleg veled voltak ezeknél az eseményeknél. Mindannyian láttuk azt a vicces IceBucketChallenge videót, („jeges vödör kihívás) és ha nem láttuk, úgy is jó. Mindenkinek jó. Jól fogsz aludni, ha nem tudod, hogy melyik gyermekkori játékod ér ma egy vagyont, és „teljesen el fogod hinni, hogy mi történt később” az Upworthyn, mert valaki nem sajnálta az időt, hogy megírja. Ezek a cikkek csak azért léteznek, mert megosztod őket a Facebookon, és csak azért osztod meg őket, mert léteznek.
Ehelyett tehát inkább hívd át valamelyik barátodat, és beszéljétek meg, hogy mennyire tetszett a Saved by the Bell. (Ez egy nagyon népszerű szappanopera az szerző hazájában, az általa ajánlott videót pl. több, mint 33 millióan nézték meg.
Természetesen lehet akár téma az e sorok írásakor zajló Football EB vagy bármely más, offline témakör- a szerk. )
Az internet csak nosztalgiát jelent!
Ha komolyan gondolod, hogy még ma törölni szeretnéd a Facebookodat, azonnal megteheted.”
(A Facebook- profil törlése és ún. deactiválása külön akció, érdemes a részletekről és a visszaállíthatóságról is meggyőződni, és a végleges döntés előtt saját szokásainkat és tudatosságunkat felülvizsgálni, majd erre tanítani a ránk bízottakat is. – a szerk. )
*****
Hozzászólásaikat várjuk kommentben vagy az info@moderniskola.hu címen!
A cikk forrása:
A Men’s Journal egy 1991-ben alapított, havonta megjelenő életmód magazin, melynek írásai elsősorban a szabadban folytatható rekreációs tevékenységekkel, környezetvédelmi témákkal, egészséggel és fitnesszel, valamint a divattal foglalkoznak.
A cikk szerzője, Matthew Kitchen a Men’s Journal című, férfiaknak szóló internetes folyóirat egyik szerkesztője. Számos cikke jelent meg a sport, divat, testápolás, egészség témájában.
A fordító bemutatkozása:
Tóth Katalin, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola angoltanára. Angoltanár és szakfordító vagyok. 32 éve tanítok az alap-, közép- és felsőoktatásban, számos nemzetközi közoktatási projektet vezettem. Jelenleg az egyénre szabott, de csoportos oktatásban alkalmazható módszerek területén igyekszem előrelépni.
