Kezdőlap vezetés

Mentse el! EMMI: Tanévkezdést támogató szakmai anyag a 2016/2017. tanévre

Megjelent és letölthető a "Tanévkezdő segédlet" című dokumentum az EMMI honlapjáról. Ezt vettük át mi is és osztjuk meg olvasóinkkal, a "Örömteli új tanévet" kívánságunkkal együtt. Az EMMI honlapján ez áll a segédlet előtt: "Annak érdekében, hogy az intézményi szakmai irányítást megkönnyítse a szakterület, a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai az értelmezéssel és a jogalkotói szándék pontosításával idén is a „Tanévkezdő segédlet” kiadványban adnak képet a tanévet érintő szakmai feladatokkal kapcsolatos információkról."

 

forrás: pixabay.com
forrás: pixabay.com

A tanévkezdési segédlet az Emberi Erőforrások Minisztériuma  Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkája, ami az oktatási intézményvezetők és pedagógusok számára lehet kiemelten hasznos. A 2016. szeptember 1-én megjelent dokumentum  58 oldalas, 15 fejezetből álló dokumentum az alábbiakban olvasható és .doc formában az EMMI honlapjáról letölthető.

forrás: kormany.hu
forrás: kormany.hu
Hirdetés

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Oktatásért FelelősÁllamtitkárságának

tanévkezdést támogató szakmai anyaga

a 2016/2017. tanévre

 

Bevezető

 

Tisztelt Igazgató Hölgyek és Urak, kedves Kollégák!

 

Köszöntjük Önöket az új tanév kezdetén. A tanév tervezéséhez, sikeres megvalósításához ismét szeretnénk hozzájárulni tanévkezdő kiadványunkkal.

A hazai nevelés-oktatás fejlesztése érdekében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a kapcsolódó rendeletei mind a szorosan vett köznevelési ágazatot, mind több ágazatot, így a szakképzést érintően is módosultak. Annak érdekében, hogy az intézményi szakmai irányítást megkönnyítsük, a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai az értelmezéssel és a jogalkotói szándék pontosításával idén is a „Tanévkezdő segédlet” kiadványban adnak képet a tanévet érintő szakmai feladatokkal kapcsolatos információkról.

Kérjük Önöket, hogy az évi szakmai feladataik tervezésekor, szabályzataik, dokumentumaik alakításakor – az intézményi működés azon területein, ahol változások történtek – minden esetben a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel járjanak el.

Kiadványunk célja, hogy segítséget adjunk Önöknek a jogszabályok áttekintéséhez, értelmezéséhez, ezzel is támogatva a köznevelés szakszerű, jogszerű működését, megkönnyítve a nevelő-oktató munkájuk során felmerülő problémák megoldását.

Fontos, hogy a pedagógusok, a diákok, a szülők is értesüljenek az őket érintő változásokról és tennivalókról, ezért tisztelettel kérjük Önöket, hogy környezetükben a megszokott fórumokon juttassák el az itt olvasható információkat az érintettekhez.

 

A köznevelés valamennyi szereplőjének eredményes és sikerekben gazdag tanévet kívánunk.

 

Budapest, 2016. augusztus 25.

 

Üdvözlettel:

Oktatásért Felelős Államtitkárság

 

Tartalom

  1. A 2016/2017. tanév fontosabb időpontjai, feladatai 5

I.1. A tanítási év. 5

I.2. A tanítási napok száma. 5

I.3. Az első félév. 5

I.4. A tanítási szünetek. 5

I.5. A témahetek megszervezése. 6

I.6. Országos mérések, értékelések. 6

I.6.1. Országos kompetenciamérés. 6

I.6.2. Célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató iskolákban. 6

I.6.3. Angol, német idegen nyelvi mérés az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamain. 7

I.6.4. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásával történő mérés. 7

I.6.5. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata. 7

I.7. Szakmai ellenőrzések az új tanévben. 7

I.8. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok. 7

I.9. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok. 7

  1. A 2016 szeptemberében életbelépő a tanulói terheket csökkentő intézkedések. 8
  2. 1. A kerettantervek helyi alkalmazásának kiszélesítése. 8

II.2. Tanóra felépítése az 1-2. évfolyamon. 9

III. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása. 10

III. 1. Készségfejlesztő speciális szakiskola – készségfejlesztő iskola. 10

III. 2. Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok. 11

III. 3. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint a fejlesztő nevelés összevonása. 12

III. 4. Kivétel a minimális osztály- és csoportlétszámra vonatkozó előírások alól 12

III. 5. Változások az állami intézményfenntartásban. 13

III. 6. Az illetmény differenciált megállapítása köznevelési intézményekben. 13

III. 7. A pedagógus előmeneteli rendszer újabb kiterjesztése. 14

III. 8. A minősítő és tanfelügyeleti szakértők, szaktanácsadók esetleges baleseteinek üzemi balesetté nyilvánítása  14

III. 9. Működtetői funkció megszűnése – fenntartás ismét egy kézben. 15

III. 10. Fenntartóváltás jelzése – február végéig. 15

III. 11. Fenntartóváltás munkajogi következményeinek szabályozása. 15

III. 12. Egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy nevelő-oktató tevékenysége. 16

  1. Köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosítása. 18
  2. 1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) módosítása (5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet) 18
  3. 2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása. 18

IV.3. Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 19

  1. Köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosítása. 22
  2. 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása. 22
  3. 2. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása 24
  4. Újdonságok a szakképzésben – a szakképzést érintő jogszabályok 2016. évi módosítása alapján várható legfontosabb változások. 25

VII. A pedagógus-előmeneteli rendszer változásai 26

VII. 1. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokba történő átsorolással kapcsolatos fontos, új szabályok  26

VII. 2. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők minősítése  30

VII. 3. A Köznevelési Kerekasztal tárgyalások alapján elfogadott kedvezmények, béremelések  32

VIII. Az óvodai neveléssel kapcsolatos változások – az óvodai nevelés finanszírozott időkerete. 34

  1. Esélyteremtést szolgáló köznevelési vonatkozású támogatások, intézkedések. 35
  2. 1. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 35
  3. 1. 2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elemei: 36
  4. 1. 3. A gyermekétkeztetés biztosításának kötelezettsége. 39
  5. 1. 4. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése. 40
  6. 2. Esélyteremtést támogató célzott programok. 41

Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramok. 41

  1. 2. 1. Út a középiskolába alprogram.. 41
  2. 2. 2. Út az érettségihez alprogram.. 41
  3. 2. 3. Út a szakmához alprogram.. 42
  4. 2. 4. Út a diplomához alprogram.. 42
  5. 2. 5. Út a tudományhoz alprogram.. 42
  6. 3. Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program és Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program.. 43
  7. 4. A lemorzsolódás megakadályozását szolgáló intézkedések. 43

IX.4.1. Az igazolatlan mulasztás, magántanulóvá nyilvánítás megelőzése. 43

IX.4.2.  A korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer 44

IX.4.3. A roma lányok iskolaelhagyásának megelőzését szolgáló program.. 44

  1. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás. 46
  2. A Nemzeti Tehetség Program.. 48

XII. Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztések. 49

XII. 1. Kiemelt projektek. 49

XII. 2. Pályázatok. 51

XII.3. Tanoda program.. 52

XIII. Diákolimpia®.. 53

XIV. Diákparlament 54

  1. Az egyházi és nem állami fenntartókat érintő egyes jogszabály-módosítások és a költségvetési finanszírozás 55

 


 

I. A 2016/2017. tanév fontosabb időpontjai, feladatai

 

A Magyar Közlöny 2016. évi 92. számában került kihirdetésre a 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet.

I.1. A tanítási év

 

A 2016/2017. tanévben a tanítási év

  • első tanítási napja: 2016. szeptember 1. (csütörtök)
  • utolsó tanítási napja: 2017. június 15. (csütörtök).

 

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap középfokú iskolákban 2017. május 4. Az ettől eltérő utolsó tanítási napot a rendelet 2. § (3) bekezdése határozza meg.

I.2. A tanítási napok száma

 

A tanítási napok száma az általános iskolákban száznyolcvankettő nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban száznyolcvan, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvanegy nap.

 

A munkaszüneti napok körüli munkarend 

 

A tanév rendjéről szóló rendelet 6. § (7) bekezdése alapján az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. Ebből következően a vonatkozó NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok az iskolák számára is hivatalos tanítási napnak minősülnek, ez alól sem az ágazati, sem a foglalkoztatási jogszabályok nem adnak felmentést. Természetesen helyi döntés alapján lehetőség van e napokon tanítás nélküli munkanap tartására, illetve tanítási szünet elrendelésére, de utóbbi esetben csak a törvényben megszabott garanciák megtartása mellett.

I.3. Az első félév

 

A tanítási év első féléve 2017. január 20-ig tart.

I.4. A tanítási szünetek

 

  • Az őszi szünet 2016. november 2-ától 2016. november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. november 7. (hétfő).
  • A téli szünet 2016. december 22-től 2017. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. január 3. (kedd).
  • A tavaszi szünet 2017. április 13-tól 2017. április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. (szerda).

 

I.5. A témahetek megszervezése

 

A témaheteket a minisztérium a tanév rendjében az alábbi időpontok szerint hirdette meg:

  • pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete 2017. március 6. és 2017. március 10. között,
  • digitális témahét 2017. április 3. és 2017. április 7. között,
  • fenntarthatóság-környezettudatosság témahete 2017. április 24. és 2017. április 28. között.

A nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez kapcsolódó programokon, a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat a témahét keretében megszervezheti.

A témahetek általános célja a XXI. század köznevelési elvárásainak megfelelő gyakorlati, mindennapokban használható ismeretek élményszerű, játékos módon történő átadása, szemléletformálás, egyúttal új pedagógiai módszerek kipróbálására való ösztönzés. Az iskolák – amennyiben erre igényük van – a programok megtartásához önkéntesek (pl. pénzügyi, illetve infokommunikációs szakemberek) közreműködését is kérhetik, nyitottabbá téve ezzel az iskolák világát.

 

További információ:

www.penz7.hu

www.digitalistemahet.hu

www.fenntarthatosagi.temahet.hu

 

 

 

 

I.6. Országos mérések, értékelések

I.6.1. Országos kompetenciamérés

 

A 2016/2017. tanévben országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérést, értékelést az Oktatási Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2017. május 24-én.

I.6.2. Célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató iskolákban

 

A két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolában az Oktatási Hivatal 2017. május 31-én szervezi meg azt a célnyelvi mérést, amely a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintű, a nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintű nyelvtudást méri.

 

I.6.3. Angol, német idegen nyelvi mérés az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamain

 

Az előző pontban jelzett iskolák célnyelvi mérésben részt vevő tanulóinak kivételével az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni az Oktatási Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a vizsgálatot az iskola pedagógusai 2017. május 17-én végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával.

I.6.4. Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásával történő mérés

 

A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2016. október 10-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.

I.6.5. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

 

A 2016/2017. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak – az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2017. január 9. és 2017. április 30. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2017. június 1-jéig töltik fel a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt informatikai rendszerbe (NETFIT®).

I.7. Szakmai ellenőrzések az új tanévben

 

Az Oktatási Hivatal 2017. január 2. és 2017. március 31. között szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja meg a közösségi szolgálat teljesítését és dokumentálását az iskolákban.

I.8. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok

 

A 2016/2017. tanévhez kapcsolódó érettségi vizsgaidőszakokat, vizsganapokat a rendelet 1. melléklet I. része tartalmazza.

I.9. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok

 

A 2016/2017. tanévhez kapcsolódó szakmai vizsgaidőszakokat, vizsganapokat a rendelet 1. melléklet II. része tartalmazza.

 

 

II. A 2016 szeptemberében életbelépő a tanulói terheket csökkentő intézkedések

A Köznevelési Kerekasztallal együttműködve a minisztérium megvizsgálta annak lehetőségét, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói terhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek.

A javasolt változások nem érintik az iskolák helyi tanterveit, az ebben kialakított tantárgyi rendszert, így minden évfolyamon bevezethetők 2016 szeptemberében. A fenti célok megvalósításához igazodik a kerettantervi rendelet megjelenés előtt álló módosítása.

 

II. 1. A kerettantervek helyi alkalmazásának kiszélesítése

 

A 2016/2017. tanévben sem a Nemzeti alaptanterv, sem a tantárgyi kerettantervek, illetve az erre épülő helyi tantervek sem változnak.

A kerettantervi szabályozás módosul úgy, hogy a jelenlegi tantárgyi rendszer és óraszámok mellett a pedagógusok szélesebb jogkört kapnak ahhoz, hogy helyi szinten alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez és tanulási tempójához, így biztosíthatják jobban a tanulás végső eredményességét.

Ezt biztosítja kerettantervi rendelet módosítása úgy, hogy a pedagógusok a tanmenetek elkészítésekor a kerettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és a témaegységekben szereplő témák egy részét (max. 20-30%-át) differenciálhatják vagy elhagyhatják a Nemzeti alaptantervben foglaltak figyelembevételével. A felszabaduló órakeret felhasználásáról a szaktanár dönt az adott tanulócsoport egyedi szükségletei szerint.

 

Az iskolai tanítás tartalmát a fent említett tartalomszabályozó dokumentumokon és a tankönyveken kívül azonban más szakmai anyag is segíti. A tantárgyi tanmeneteket a pedagógiai tervezési folyamat részeként készítik a tanárok. Ez év augusztusában szeptember 1-jéig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) a korábbiak szerint készíti el és a tanévkezdésig teszi közzé a hagyományos tanmeneteket, de emellett újdonságként évfolyamonként és tantárgyanként úgynevezett rugalmas tanmeneteket is készít. A rugalmas tanmenetekben is a pedagógiai tevékenység megtervezésére ad javaslatot az OFI azzal az eltéréssel, hogy a tanmenetekben megjelölésre kerülnek azok a kerettantervi tartalmak, amelyek a hagyományostól kevesebb óraszámban is tárgyalhatók. A rugalmas tanmenet tehát javaslat arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges a tankönyvekben foglaltaktól kissé eltérően megtervezni az egész éves pedagógiai folyamatot, s ezzel miként nyílik meg a lehetőség arra, hogy a tanárok a saját tanulócsoportjuk igényeihez mérten tervezzék meg a gyakorlás, az értelmezés, a tapasztalatszerzés, s az új ismeretek bővítésének komplex folyamatát. A rugalmas tanmenetek tehát a tankönyvekben foglalt ismeretek megtanításán kívül kiemelik azokat a központi tartalmakat, megalapozzák az elsajátítandó ismeretek közötti hangsúlyozási lehetőségeket, azzal együtt, hogy a kimeneti követelmények elsajátítása nem sérül.

 

Az OFI szeptember 1-ig közel 350 tanmenetet (normál és rugalmas tanmenetet egyaránt) tesz elérhetővé a Nemzeti Köznevelési Portálon (https://portal.nkp.hu/)és a http://tankonyvkatalogus.hu/ honlapon (utóbbi esetén közvetlenül a tankönyvekhez kapcsolva). Ezek több mint a fele (valamivel többmint 200 darab) már most is elérhető – és ezek között fele-fele arányban találhatóak normál és rugalmas tanmenetek.

 

II.2. Tanóra felépítése az 1-2. évfolyamon

 

A tartalomcsökkentésre vonatkozó célkitűzéseknek megfelelően az általános iskola 1. és 2. évfolyamaiban az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a 45 perces tanórai időtartam 2/3 részében, tehát 30 perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó időt pedig játékos módon lehet felhasználni. Ez a módosítás a szakmai gyakorlatban eddig is létező módszertant megerősítését, kommunikációját szolgálja. A tanórából fennmaradó 15 percnyi időtartamot a pedagógus módszertani szabadságát figyelembe véve és el nem vitatva a gyermekek érdeklődéséhez, fáradtságához, igazodva töltsék szabad játékkal, aktív tevékenységgel.

A 45 perces óra beosztása kizárólag a pedagógus döntése. A jogszabály által megfogalmazni kívánt cél a tanóra időbeli felosztásának pedagógiai szabadságát fogalmazza meg annak érdekében, hogy az 1-2. évfolyamon a tanulók terhelhetőségéhez alkalmazkodóan szervezhesse meg a pedagógus a tevékenységét  30-15 perc felosztásának figyelembevételével. Kiemelendő, hogy az alsó tagozaton tanító pedagógusok többsége eddig is élt azzal a lehetőséggel, hogy az adott tanulócsoport aznapi teljesítőképessége figyelembevételével, módszertanilag differenciáltan szervezze meg a tanórai foglalkozásokat.

 

 

III. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) legutóbb az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2016. évi LXXX. törvénnyel módosult, amely több érdemi változást is hozott. A módosítás elemei három csoportba sorolhatók:

  1. Az Nkt. módosításának fő mozgatórugója az ez év februárban létrehozott Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai során megfogalmazottak és a Kormány által is elfogadott, a köznevelési rendszer jobbá tételét célzó intézkedések törvénymódosítást igénylő elemeinek a megalkotása volt. A Köznevelési Kerekasztalnak még az alakuló ülésén, 2016. február 9-én rangsorolásra kerültek a korábban országjáró konzultációk és kérdőíves felmérések során beazonosított megoldandó feladatok, szükséges változtatások a köznevelés rendszerében. Ezek között is az első prioritás csoportba kerültek az állami intézményfenntartó működőképességének javítását, a fenntartás és a működtetés kettősségéből adódó problémák megoldását célzó kérdések.

A mostani törvénymódosítás az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást igénylő elemeket tartalmazza.

  1. A törvénymódosítás másik nagy eleme a gyógypedagógiai neveléssel-oktatással összefüggő, egyes hiányt pótló, illetve jogalkalmazást könnyítő rendelkezések.
  2. A fenti, stratégiainak nevezhető módosításokon kívül számos, kisebb-nagyobb jelentőségű, az elmúlt időszakban felmerült, illetve szükségessé vált törvénymódosításra került sor.

 

A módosítások nem fontossági, hanem a §-ok sorrendjében kerülnek ismertetésre.

 

III. 1. Készségfejlesztő speciális szakiskola – készségfejlesztő iskola

 

A készségfejlesztő speciális szakiskola a középfokú iskolák közé tartozik és a középsúlyos értelmi fogyatékos (IQ 50-30) tanulóknak ad gyakorlati jellegű jártasságot, életviteli ismereteket. A készségfejlesztő speciális szakiskolákban tanulók száma kb. 1 400 fő. Tekintettel a tavalyi évben elfogadott szakképzési koncepcióban foglaltakra, és arra, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskolában folyó képzés nem szakképzés, mert szakképesítést nem nyújt, az intézménytípus elnevezése megváltozott, illetve tevékenysége bővül a szakképzésből kiszorult, de diagnosztikailag még az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozó tanulók gyakorlati jellegű oktatásával. Az intézménytípus így teljes egészében a köznevelés rendszeréhez tartozik, tehát logikus volt, hogy a „szakiskola” szó kikerüljön az elnevezéséből. A készségfejlesztő iskolával kapcsolatos változást a törvény egészén át kellett vezetni, mindenhol, ahol az intézménytípus megjelenik. Így a köznevelési intézménytípusokat felsoroló 7. §-ban, a középfokú végzettség megszerzésének lehetőségeit taglaló 9. § (6) bekezdésben, a felnőttoktatásra vonatkozó szabályozásban (60. §). Ezen kívül természetesen egy új alcím foglalkozik magával az intézménytípussal, az ott folyó neveléssel-oktatással. Az új 13/B. § szerint

 

„13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

(2) A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből

  1. a) kettő közismereti képzést folytató évfolyam,
  2. b) kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban: gyakorlati évfolyam).

(3) A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott.

(4) A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai eltérő készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.”

 

A készségfejlesztő speciális szakiskolát fenntartóknak és maguknak az intézményeknek a változásokra történő felkészülésre elegendő idő áll rendelkezésre, ugyanis az ismertetett módosítás bevezetése felmenő rendszerben, 2016. szeptember 1. napjától még lehetőségként, és csak 2017. szeptember 1. napjától kötelezően történik meg. Ezt egy átmeneti szabály rögzíti a törvény végén, 99/F. §-ban, amely szerint a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás 13/B. § szerinti ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező. A készségfejlesztő iskolában a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.

A törvény rögzíti azt is, hogy „2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-ig a működési engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.” (Nkt. 99/F. §)

 

III. 2. Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok

 

Az Nkt. módosítás következő eleme az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok hiányzó törvényi szabályainak a megalkotása. Ezzel a kérdéssel külön munkacsoport foglalkozott a minisztériumban, és ennek eredményeire tekintettel különösen az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok rendszertani helye, a munkakör megnevezése, az intézményvezető óraszáma indokol törvénymódosítást. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat – mint ismeretes – a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelését-oktatását segíti. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséhez, neveléséhez-oktatásához ugyanis az Nkt.-ban meghatározott feltételek szükségesek, többek közt – az Nkt.-ban meghatározott ellátási formáknál és tanóráknál – gyógypedagógus, konduktor biztosítása. A szükséges gyógypedagógus, konduktor biztosítása megtörténhet úgy is, hogy maga az adott nevelési-oktatási intézmény foglalkoztatja, vagy úgy is, hogy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat szakemberei révén biztosítják. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok túlnyomórészt az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények szervezeti keretein (EGYMI) belül működnek, és főképp az állami intézményfenntartó központ fenntartásában. A törvényben az is kimondásra kerül, hogy az állami intézményfenntartó központ az „utazó hálózattal” kapcsolatos feladatokra állami felsőoktatási intézmény, továbbá egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot is felkérhet. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat, mint az EGYMI intézményegysége vezetőjének óraszáma az Nkt. 5. mellékletébe került:

 

„Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)

   A  B  C  D  E
 1  Intézménytípus  legalább 450 fő
gyermek-, tanulólétszám
 200-449 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
 50-199 fő
közötti
gyermek-,
tanulólétszám
 50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
 12  Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat  4  6  8  10”

 

III. 3. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint a fejlesztő nevelés összevonása

 

Az Nkt. módosítás következő eleme két szakszolgálati feladat

 

  • a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
  • továbbá a fejlesztő nevelés

összevonása.

Mint ismert, a korai fejlesztés, oktatás és gondozás 0-tól 5 éves korig foglalkozik a gyermekekkel, míg a fejlesztő nevelés 5 éves kortól a tankötelezettség eléréséig, tehát valójában egy évig. E két szakszolgálati feladat csupán a célcsoport életkorában tér el, a módszerek, a célcsoport problémája ugyanaz, emiatt két külön szakszolgálatként való fenntartásuk nem indokolt.

A jövőben gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás néven kapják meg a 0-6 éves (illetve a tankötelezettségét még meg kezdő) korosztályba tartozó gyermekek ugyanazt az ellátást, amit korábbiakban a két szakszolgálat nyújtott.

A módosítás nem lényegi, az ellátásban a gyakorlatban semmilyen változást nem eredményez. A kellő felkészülési idő érdekében 2017. szeptember 1-jétől hatályos.

 

III. 4. Kivétel a minimális osztály- és csoportlétszámra vonatkozó előírások alól

 

Módosul az Nkt. 25. § (7) bekezdésében a minimális osztály- és csoport létszámokkal kapcsolatos szabályozás. A módosítás kizárólag a szakképző iskolákat érinti, és azt célozza, hogy a hiányszakképesítések megszerzésére felkészítő szakképző iskolai osztályokat el tudják indítani, le tudják folytatni. Ezen szakmák esetében jellemző ugyanis, hogy nincs elég jelentkező, és nem tudnak a minimális létszámnak megfelelő osztályokat, csoportokat kialakítani. A módosítás értelmében a szakképző iskolában a gyakorlati képzésre megállapított minimális létszámtól el lehet térni akkor is, ha az osztályban a szakképzésről szóló törvény szerinti hiányszakképesítés megszerzésére irányuló nevelés-oktatás, képzés folyik.

 

III. 5. Változások az állami intézményfenntartásban

 

Az Nkt. módosítás lényegi eleme az új állami intézményfenntartó létrehozásával kapcsolatos törvényi szintű szabályok megalkotása. A törvényi szabályozás szintjén az állami fenntartó átalakulása úgy jelenik meg, hogy az állami intézményfenntartó központ helyére a tankerületi központ, illetve egyes esetekben az oktatási központ kifejezés lép. Ez a két új fogalom jelzi, hogy az egész országra kiterjedő illetékességű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe ún. tankerületi központok lépnek, tehát csökken a centralizáció, a döntések meghozatala közelebb kerül az érintettekhez. Már megjelent az új állami intézményfenntartó szervezetre vonatkozó Korm. rendeleti szabályozás is, amelyről részletesen az V. 3. alcím alatt olvashatnak.

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetői többletjogosítványokat kapnak jelenlegi jogaikhoz képest. Az egyik ilyen a „keretgazdálkodási” jogosítvány, amelyről az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet rendelkezik.

A keretgazdálkodási jogosítványon kívül fontos a munkáltatói jogok bővülése is, amely már nem a Korm. rendeletben, hanem a törvényben jelenik meg. Főszabály szerint a tankerületi központban foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat a tankerületi igazgató gyakorolja. Ez alól tesz kivételt a törvény. Az Nkt. 61. § (6) bekezdése értelmében ugyanis:

„A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt.”

Tehát a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője bizonyos jogok kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az általa vezetett köznevelési intézmény alkalmazottai tekintetében. Egyes, általa nem gyakorolt munkáltatói jogok vonatkozásában viszont javaslattételi joga van, amely egy erős jogosítvány, mert azt jelenti, hogy csak az ő javaslatára nevezhető ki vagy menthető fel abban az intézményben valaki, amelyet vezet.

 

III. 6. Az illetmény differenciált megállapítása köznevelési intézményekben

 

A Köznevelési Kerekasztal munkáját ismertető részben szintén szó volt arról a jogos követelésről, hogy a pedagógus előmeneteli rendszert meg kell változtatni abban az irányban, hogy lehetőséget biztosítson a pedagógusok aktuális többletteljesítményének elismerésére. Ennek nyomán az EMMI kezdeményezte, hogy az intézmények maguk dönthessék el, hogy a 2017. szeptember 1-jei béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják a pedagógusaik között vagy egyenlő mértékben osztják el az összeget. Mindennek törvényi szinten kellett megjelennie és jelen törvénymódosítással került elfogadásra. A módosítás lényege, hogy a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógus illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak 2017. szeptember 1-jét követően. Az illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása egy kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján történik majd. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Mindez az Nkt. 65. § (1a) bekezdéséből olvasható ki, amely szerint a besorolás szerinti – garantált – illetménytől el lehet térni (akár felfelé, akár lefelé), de az illetmény nem lehet kevesebb, mint a 2016. szeptember 1-jei, tehát a következő esedékes béremelés szerinti illetményalappal számolt illetmény. Az Nkt. 65. § (1a) bekezdés ugyanis átemeli a 2016. szeptember 1-jétől hatályos, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdése szerinti illetményalapokat, és azt mondja ki, hogy az ezzel számolt összegnél nem lehet kevesebb az illetménye, munkabére senkinek. Hatályba lép ugyanakkor 2017. szeptember 1-jén, az az illetményalap a törvényben, amely eredetileg 2011-ben lett elfogadva és 2013-ban 4 év alatti bevezetését irányozták elő, ami eddig ütemezetten meg is történt. A 2017. szeptember 1-jei béremelés szabályozása változatlan marad a törvényben (2017. szeptember 1-jén hatályba lép az Nkt. 65. § (2) bek.), a fedezete is be van tervezve a 2017. évi központi költségvetésbe, de az intézményvezetőn múlik, hogy ezt az összeget mindenkinek 100 %-ban vagy teljesítményalapon differenciáltan juttatja a pedagógusoknak.

 

III. 7. A pedagógus előmeneteli rendszer újabb kiterjesztése

 

Az Nkt. módosítás következő rendelkezése a 65. § (9) bekezdés módosítása szerint 2017. január 1-jétől a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra is, akik pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek.

 

III. 8. A minősítő és tanfelügyeleti szakértők, szaktanácsadók esetleges baleseteinek üzemi balesetté nyilvánítása

 

Az Nkt. módosítás kezeli azt a helyzetet, hogyha a pedagógusok minősítési eljárásában, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben („tanfelügyelet”) résztvevő szakértők és a szaktanácsadók ezen tevékenységük ideje alatt esetlegesen balesetet szenvednek. Tekintettel ugyanis arra, hogy a felsorolt feladatokat ellátó köznevelési szakértők, szaktanácsadók a „főállású” munkaviszonyukban meghatározott munkaidőben látják el a szakértői, szaktanácsadói feladatokat, de annak egy olyan részében, amikor a munkavégzés alól mentesítve vannak, nem egyértelmű az ezen munkavégzés során történő balesetek üzemi balesetnek/munkahelyi balesetnek minősülése. A szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásának ideje alatt ugyanis a munkaviszony alanyai, a munkáltató (köznevelési intézmény vezetője vagy a fenntartó), továbbá a munkavállaló (pedagógus) jogai és kötelezettségei szünetelnek. Mindezek miatt nem egyértelmű, hogy amennyiben a pedagógussal ezen szakértői, szaktanácsadói tevékenysége ellátásának ideje alatt történik baleset, azt minek kell minősíteni. Emiatt volt szükséges az Nkt.-ban az ilyen eseteket üzemi balesetnek minősíteni, mivel törvény szabályozza az üzemi baleset fogalmát, ezért ettől eltérni, speciális szabályt meghatározni, szintén csak törvényi szinten lehet.

 

III. 9. Működtetői funkció megszűnése – fenntartás ismét egy kézben

 

Az Nkt. módosítással bevezetésre kerülő egyik legnagyobb változtatás, amely 2017. január 1-jén lép életbe, hogy újra egységes lesz a fenntartói irányítás az állami intézményfenntartó által fenntartott intézmények vonatkozásában is. A fenntartói feladatok fenntartói és működtetői funkciókra történő bontása előzmények nélkülinek mondható volt 2013-ban, azt megelőzően ugyanis évtizedekig egy kézben összpontosult minden fenntartói feladat, a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel megteremtése. 2013-ban a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények állami fenntartásba történő átvételekor a települési önkormányzatok határozott kérésére született meg a működtetői szerepkör, hogy azok a települési önkormányzatok, amelyek képesek erre és szeretnék, továbbra is segíthessék a korábban általuk fenntartott köznevelési intézmény működését. A két funkció megbontása azonban számos esetben vitákat eredményezett, a szabályozást csak elvek mentén lehetett kialakítani, hiszen egy köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes tárgyi, anyagi és egyéb feltétel taxatív felsorolása mondhatni lehetetlen, de mindenképp kazuisztikus, a változásokra nehezen reagáló, életszerűtlen szabályozást eredményezett volna, elvek alapján pedig nem mindig értelmezték egységesen a működtető és a fenntartó feladatainak határait. Többféle lehetséges megoldás közül a működtetői funkció megszüntetését látta célravezetőnek a jogalkotó, amely a felelősségi kérdéseket nyilvánvalóan tisztázza, a települési önkormányzatok igényeit és elvárásait azonban nem tudja maradéktalanul figyelembe venni.Egyértelmű viszonyok születnek ugyanakkor, a köznevelési intézmények a biztonságos, szakszerű és megfelelő minőségű működése érdekében kizárólag fenntartójukhoz, a tankerületi központokhoz fordulhatnak. A települési önkormányzatok köznevelési célokat szolgáló ingatlanainak használatával kapcsolatban, pontosan az önkormányzatok jogos igényeinek eleget téve garanciális szabályok is vannak a törvényben:

„76. § A tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása mellett külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van az érintett köznevelési intézmény vezetőjének előzetes véleményére.”

 

III. 10. Fenntartóváltás jelzése – február végéig

 

Korábbi évek tapasztalatainak figyelembevétele alapján, hogy a következő tanév biztonságos indítása és a május végi döntési határidő se sérüljön, szükséges volt egy újabb határidő beiktatása a köznevelési intézmény fenntartásában bekövetkező lényegi változások előtt. Az új szabály értelmében:

„(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés tervezett végrehajtása éve februárjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.” (Nkt. 84. § (8) bek.)

 

III. 11. Fenntartóváltás munkajogi következményeinek szabályozása

 

Terjedelmes új szabályozás a törvényben (86/A. §), amely egy speciális helyzetre reagál, az olyan fenntartóváltás munkajogi jellegű szabályainak megalkotása, amikor a köznevelési intézmény korábbi és új fenntartója okán, az intézmény dolgozói más jogállási törvény hatálya alá kerülnek. Klasszikusan, amikor a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alól a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerülnek a dolgozók. Ez akkor fordul elő, ha például egy alapítvány felhagy a köznevelési intézmény fenntartásával és az intézmény fenntartását az állam veszi át. Korábban ezekre az esetekre nem volt külön szabályozás, mivel az új munka törvénykönyve ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, illetve egyszerűen a munkaviszony megszűnésének a jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni akkor, ha a munkáltató megszűnik. Azt nem vizsgálja, hogy adott esetben állami, vagy önkormányzati irányítás alatt tovább működik az adott szervezet, a munkaviszony helyébe közalkalmazotti jogviszony lép.

Az új szabályozás lényeges eleme, hogy az új fenntartó, „az átvevő költségvetési szerv a fenntartói jog átszállásáról és ennek munkaviszonyukat érintő következményeiről a munkavállalókat a fenntartói jog átszállásának időpontját megelőző legalább tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha az átvevő költségvetési szerv megalapítására ezen időpontig nem kerül sor, a tájékoztatási kötelezettség az átvevő költségvetési szerv fenntartóját terheli.

(5) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés következő tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot:

  1. a) az átvevő költségvetési szerv személye,
  2. b) a munkavégzés helye,
  3. c) a besorolás és illetmény összege.

(6) A munkavállaló a tájékoztatás alapján a fenntartói jog átszállásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy további foglalkoztatásához hozzájárul, vagy azt elutasítja.”

Ugyancsak fontos rendelkezés, hogy:

„(12) A munkavállaló a fenntartói jog átszállásával közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult korábbi munkaviszonyát – a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása kivételével – az átvevő költségvetési szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként elismerni.”

 

III. 12. Egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy nevelő-oktató tevékenysége

 

Egyházi fenntartók részéről már több ízben felmerült az egyházi köznevelési intézményekben tanító egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek jogállásának tisztázása. Az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek ugyanis sem a munka törvénykönyve, sem a közalkalmazotti törvény hatálya alá nem tartoznak, ugyanakkor a törvény a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatást alapvetően csak ezen jogviszonyokhoz köti, az óraadó tanárok kivételével. A hiányt pótló szabályozás már az elmúlt években megtörtént, amikor a 2014. évi CV. törvénnyel az Nkt. 61. § (1) bekezdésébe bekerült kivételként az egyházi szolgálati viszonyban történő foglalkoztatás lehetősége, ám ezt a törvény többi részén is át kellett vezetni, ami most következett be:

Egyrészt az értelmező rendelkezéseknél a nevelőtestület tagjainak szabályozásában:

„20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,” (Nkt. 4. §)

másrészt pedig a köznevelési intézmény létesítésének és működésének személyi feltételei körében:

„(…)Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban közalkalmazotti vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni.” (Nkt. 22. § (2) bek.)

 

 

IV. Köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosítása

 

IV. 1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) módosítása (5/2016. (I. 22.) Korm. rendelet)

 

Alapvetően az alábbi okok indokolták a Vizsgaszabályzat módosítását:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Nkt.), valamint szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról szóló 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozat alapján történt módosításával való összhang megteremtése érdekében került módosításra a Vizsgaszabályzat.

Az Szt. – 2015. június 12-étől hatályos – 4/B. § (1) bekezdése értelmében a felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre”. A Vizsgaszabályzat módosítása kezeli tehát ezen szakképzési centrumok létrejöttének helyzetét is, hiszen a megjelenésükkel érettségi vizsgát szervező és lebonyolító intézményekké váltak.

Ahogy az már régebb óta ismert a 2016. szeptember 1-jétől szakgimnáziummá átalakuló szakközépiskolában vizsgázóknak a 2016/2017. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában kell első ízben kötelezően választandó ötödik vizsgatárgyként szakmai vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenniük. A kötelezően választandó érettségi vizsgatárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz. Ennek eredményeként 2017. január 1-jétől a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak helyébe 38 ágazati és 8 ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy lép, amely vizsgatárgyak általános vizsgakövetelményei is megjelentetésre kerültek a Vizsgaszabályzatban.

Ezen módosítások mellett további, a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges volt még az érettségi lebonyolítását könnyítő, kisebb pontosítások átvezetése is a Vizsgaszabályzatban.

 

 

IV. 2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

 

A költségvetési támogatás igénylése, elszámolása, ellenőrzése rendjét a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III/A. fejezete határozza meg. A Korm. rendelet módosítására a 102/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel került sor, amely 2016. május 13-án került kihirdetésre. A módosítással érintett, a finanszírozási, ellenőrzési szabályokat érintő változások:

  • Amennyiben az egyházi vagy más nem állami fenntartó által működtetett intézmény kormányhivatali törlésére kerül sor az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglaltak szerint, akkor az intézménykijelölés alapján a tanulókat kötelezően átvevő intézmény fenntartója pótlólagos támogatásra válik jogosulttá (102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 3. §).
  • Az új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely után igénybe vehető költségvetési támogatás szabályaiban szövegpontosításra került sor (102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 4. §).Új köznevelési intézmény év közben történő alapítása esetén költségvetési támogatási igény benyújtására a költségvetési támogatási igény éve augusztus 31-ig van lehetősége a Fenntartónak. A szabályozás részleteit a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/D. § (1) bekezdése, valamint a XV. fejezetben található táblázat tartalmazza.
  • A köznevelési intézményévközbeni megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás szabályainak pontosítására is sor került (102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 5. §). Az elszámolást a Fenntartó tárgyévben történő megszűnése, a fenntartói jog átadása esetén a megszűnés, a fenntartói jog átadása napjától számított 8 napon belül szükséges elkészíteni. A szabályozás részleteit a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet Korm. rendelet 37/I. § (2) bek. határozza meg.
  • A Magyar Államkincstár területi Igazgatóságai által hozott elsőfokú döntések ellen 2016. június 30-át követően benyújtott fellebbezéseket a Magyar Államkincstár Központi szerve bírálja el (102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 6. §).

 

Nem közvetlen finanszírozási szabály, amely a korábbi két hét helyett egy hónapnyi időtartamban biztosít lehetőséget a köznevelési statisztika módosítására:

  • Az adott tanévi lezárt statisztikájának módosítását a köznevelési intézmény képviselője – fenntartójának egyidejű értesítése mellett – október 15. és november 15. között egy alkalommal kérheti a minisztertől (102/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 7. §).

 

IV.3. Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet

 

Ahogy a korábbiakban arról már szó volt,ezen rendelet alapján jön létre az 58 tankerületi központ, jellemzően 3-4 korábbi tankerület, illetve járás összevonásával. A tankerületi központok csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények fenntartását veszik át.

A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv (Korm. rendelet 9. § (1) bek.). A tankerületi központok fenntartója, irányítója az oktatásért felelős miniszter, mivel az államháztartásról szóló törvény értelmében központi költségvetési szervet csak az Országgyűlés, a Kormány, vagy miniszter alapíthat és tarthat fenn. A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításnak indokolása szerint egyrészt a köznevelési szervezet méretéből, vagyis a fenntartott intézmények magas számából következően, másrészt az országosan egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fenntartása a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények és az oktatásért felelős miniszter között. Emiatt létrejön egy középirányító szervezet, amelyet a törvény, általános elnevezéssel oktatási központként nevesít. A Korm. rendelet nevezi meg konkrétan, hogy ez a középirányító szerv a Klebelsberg Központ. A Klebelsberg Központ számos koordinációs, összehangoló, egységes működést biztosító tevékenységet végez a tankerületi központok és az általuk fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában, például:

– felterjeszti a tankerületi központok éves költségvetési javaslatát az oktatásért felelős miniszternek,

– meghatározza a tankerületi központok gazdálkodásának keretszabályait, valamint szervezi, irányítja és ellenőrzi a tankerületi központok gazdálkodását,

– folyamatos nyilvántartást vezet a tankerületi központok gazdálkodásáról, így különösen az előirányzatokkal és létszámmal való gazdálkodásról, valamint összegyűjti és ellenőrzi a kötelező, rendszeres és eseti jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat az irányító szerv felé,

– gondoskodik az irányadó jogszabályok betartásáról, illetve betartatásáról, a jogszerű működés követelményeinek betartatásáról, feltételeinek biztosításáról,

– jóváhagyja a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzatát, illetve – a köznevelési intézményeknek a jogszabályban előírt belső szabályzatait ide nem értve – a kötelező belső szakmai szabályzatát, továbbá a fenntartói tevékenységére vonatkozó éves munkatervét,

– az oktatásért felelős miniszter részére felterjeszti a tankerületi központ alapító okiratát, annak módosító vagy megszüntető okiratát,

– szakmai iránymutatást ad a tankerületi központok fenntartói feladatainak egységes ellátásához szükséges továbbképzési tervek elkészítéséhez,

– gyűjti a tankerületi központok által alkalmazott jó gyakorlatokat, és ezek alapján a tankerületi központok részére ajánlásokat fogalmaz meg (Korm. rendelet 5. § (2) bek.).

 

„A Klebelsberg Központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, tankerületi központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében

  1. a) ellátja az Nkt. 83. § (2b) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat,
  2. b) az oktatásért felelős miniszter számára a tankerületi központ kezdeményezése alapján javaslatot tesz a tankerületi központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény
  3. ba) létesítésére, az Nkt. 21. § (3) bekezdés c)-e) pontjában felsoroltak módosulásával járó átszervezésére, megszüntetésére, alapfeladatának módosítására, nevének megállapítására irányuló döntés meghozatalára,
  4. bb) vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására, továbbá a vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait javaslatával együtt felterjeszti az oktatásért felelős miniszter részére,
  5. c) országos szinten közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatározásában,
  6. d) ellátja a támogatási forrásokból megvalósuló fejlesztések, európai uniós programok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tankerületi központok pályázati és projekttevékenységének összehangolásáról, a tankerületi központok részvételével megvalósuló kiemelt projektek végrehajtását konzorciumvezetőként irányítja,
  7. e) ellátja a tankerületi központ és a fenntartásában lévő köznevelési intézmények vonatkozásában az informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat,
  8. f) az 5. § (2) bekezdés 20. pontjának megfelelően biztosítja a tanügyi információs rendszer működését,
  9. g) gondoskodik a tankerületi központok fenntartói tevékenységének szakmai, stratégiai összehangolásáról,
  10. h) biztosítja a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények fejlesztéseinek országos és térségi szinten összehangolt megvalósítását,
  11. i) szakmai támogatást biztosít a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények fejlesztési terveinek kidolgozásához és megvalósításához,
  12. j) európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztést valósít meg a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények együttműködésével,
  13. k) jóváhagyja a tankerületi központok által elkészített fejlesztési terveket.” (Korm. rendelet (8. §)

 

Az egyes köznevelési intézmények, amelyeket a tankerületi központok tartanak fenn, a tankerületi központok részeként, jogi személyiségű szervezeti egységként működnek tovább, hasonlóan, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ esetében. Egyértelmű pluszjogosítványuk azonban, amelyet ez a Korm. rendelet szabályoz, hogy egy bizonyos összegű előirányzat felett rendelkezhetnek az intézményvezetők, amely„keretgazdálkodásként” került említésre. A „keretgazdálkodás” konkrét, jogszabályi megjelenése a következő:

„A KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézmény a KLIK belső szabályzatában meghatározott összeg erejéig és kiadási jogcímen átruházott hatáskörben a KLIK költségvetése terhére kötelezettséget vállalhat és kiadás teljesítését kezdeményezheti.” (Korm. rendelet 19. § (4) bek.)

A fenti rendelkezés már 2016. szeptember 1-jén hatályba lép, ezért tartalmazza még a „KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézmény” kitételt. A tankerületi központok ugyanis majd csak 2017. január 1-jével veszik át az összes, jelenleg Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásában lévő köznevelési intézményt a zökkenőmentes átállás biztonságos előkészítése érdekében.

„A tankerületi központot tankerületi igazgató (a továbbiakban: igazgató) vezeti.

Igazgatónak az nevezhető ki, aki

  1. a) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel,
  2. b) legalább ötéves vezetői gyakorlattal, és
  3. c) pedagógus, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával

rendelkezik.

Az igazgatót és a tankerületi központ gazdasági vezetőjét a Klebelsberg Központ elnöke javaslatára az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, menti fel, bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. Az igazgatóval és a tankerületi központ gazdasági vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Klebelsberg Központ elnöke gyakorolja.”(Korm. rendelet 10. §)

 

 

 

V. Köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosítása

 

V. 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

 

2015 júniusában jelent meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény), amelynek középpontjában az ágazati törvénynek az Szt.-vel egyidejű és összehangolt módosítása állt.

2016 júniusának végén – a fentiekben már ismertetett okokból – ismét sor került az Nkt. érdemi módosítására.

A módosuló ágazati törvénnyel való alacsonyabb szintű jogszabályi összhang megteremtése szükségessé tette a végrehajtási előírások, ennek keretében a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) módosítását, amelynek célja a nevelési-oktatási feladatok ellátásában részt vevők számára az egyértelmű, átlátható és hatékony jogalkalmazást elősegítő szabályozás létrehozása volt.

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet aMagyar Közlöny 125. számában jelent meg.

 

 

A módosítás főbb elemei:

 

A módosító törvény 2016. szeptember 1-jei hatállyal az Szt.-vel összehangolt módon új köznevelési intézménytípusokat vezet be (szakgimnázium, új típusú szakközépiskola), megváltoztatja a pedagógiai munka szakaszait, változtat a Hídprogramok jellegén, működésén stb.. A miniszteri rendelet módosítása az e szakképzési változásokhoz, valamint az ágazati törvény 2016. júniusi módosításából eredő terminológiai változásokhoz kapcsolódó végrehajtási előírásokat vezeti át a jogszabályon, különös tekintettel a névhasználati rendelkezésekre. Felhívjuk a figyelmet azon átmeneti rendelkezésekre, miszerint az új jogszabályi megnevezéseket, az alapfeladatokat, továbbá az intézménytípusokat az érintett nevelési-oktatási intézmények tekintetében a fenntartó 2016. szeptember 30-ig köteles átvezetni az intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában.

 

A módosítás nyomán a tanév helyi rendjében kell meghatározni az iskolai kórus foglalkozásának időpontjait, amelynek ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység a kórus tagok számára nem folytatható.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2015. évi módosítása alkalmával a jogszabály kiegészült a titkos menedékházzal, mint a kapcsolati erőszak áldozatainak segítséget nyújtó ellátórendszer speciális tagjával. E változtatás indokolttá tette a miniszteri rendelet ez irányú kiegészítését az ideiglenes óvodai elhelyezés szabályozásával.

 

A jogalkalmazási gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján került pontosításra a közösségi szolgálat napi időtartama, adminisztrációja. Az új előírások szerint a közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.

 

Új elem a miniszteri rendeletben a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskolai nevelés-oktatás szabályainak egyszerűsítése. Előbbinek lényege, hogy a jövőben két tanítási nyelvű nevelés-oktatás adott célnyelvből abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett gimnáziumi tanulók kilencven százaléka, a szakgimnáziumi tanulók nyolcvan százaléka a célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.

 

A módosult rendelkezések szerint nyelvi előkészítő évfolyam abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható a jövőben, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és a kilencedik évfolyamot megkezdő, továbbá érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók hetvenöt százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.

 

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések tapasztalatai alapján egyszerűsödnek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályai, ennek nyomán az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját és ötévente kerül sor az intézmény pedagógusainak az értékelésére. Változás, hogy a pedagógus ellenőrzésére a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban való részvételét követő három évig nem kerül sor. 

 

A fenntartói jog átadásával kapcsolatos jogalkalmazási problémákra és az új közigazgatási hatósági eljárási szabályokra tekintettel módosul a működési engedély iránti kérelem benyújtási határideje. Az új előírások szerint új iskola indítása esetén, valamint – a fenntartói jog átadása kivételével – a köznevelésről szóló törvény 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-ig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.

 

Továbbra is a miniszteri rendeletben kapnak helyet a Köznevelési Hídprogram előírásai (a Szakképzési Hídprogramra vonatkozó szabályokat a szakképzési jogszabályok rendezik). A köznevelési rendelkezések szerint az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Köznevelési Hídprogramban folytatja. Ennek időtartama egy évfolyam. A Köznevelési Hídprogramban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel.

A Köznevelési Hídprogram keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Köznevelési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

 

V. 2. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása

 

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: Részletes követelmények)módosításáról rendelkező19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet a Magyar Közlöny 123. számában jelent meg.

A módosítás azon érettségi vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza, amelyek általános vizsgakövetelményei a Vizsgaszabályzat módosításáról szóló 5/2016. (I. 22.) Korm. rendelettel módosításra kerültek. A módosítás fő oka – a Vizsgaszabályzat módosításához hasonlóan –, hogy a szakgimnáziumokban kötelezően választandó szakmai érettségi vizsgatárgyak általános követelményeinek kihirdetését követően elengedhetetlen a 38 ágazati és 8 ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy részletes követelményeinek szabályozása is.

Tekintettel arra, hogy az Szt. alábbi két szakaszának módosítása értelmében a 2016/2017. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában kötelező szakmai érettségi vizsga már nem kizárólag emelt szinten tehető, ezáltal az emelt szint mellett a középszintű szakmai érettségi vizsgatárgyak általános és részletes követelményeinek beillesztése is megtörténik.

  1. Az Szt. jelenleg hatályos 2. § 40. pontja rendelkezik a szakmai érettségi végzettség fogalmáról, amelynek utolsó mondata értelmében „az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül”, azonban az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) 2. §-a ezt az utolsó mondatot 2016. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezi.
  2. Továbbá az Szt. 92. § (37) bekezdése rendelkezik arról is, hogy „a 2013/2014-es, a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben szakközépiskolába beiskolázott tanuló által a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból letett érettségi vizsga emelt szintű érettségi vizsgának minősül.” A Módosító törvény 17. § a) pontja értelmében ez a rendelkezés is hatályát veszti 2016. szeptember 1-jétől.

 


 

VI. Újdonságok a szakképzésben – a szakképzést érintő jogszabályok 2016. évi módosítása alapján várható legfontosabb változások

 

A szakképzési rendszer 2015-ben megkezdett reformjának kiteljesedését elősegítő intézkedésekre a 2016-os évben is szükség volt, így került sor a szakképzési törvény, valamint a szakképzéssel kapcsolatos további jogszabályok – a köznevelési törvény módosításával összhangban történő – további módosítására.

Elsőként érdemes ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy 2016 szeptemberétől immár az új struktúrával (szakközépiskola, szakgimnázium) kezdődik meg a szakképző iskolákban az oktatás, melyhez kapcsolódóan az elmúlt tanév során lezajlott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) felülvizsgálata, illetve módosítása is. Az OKJ-módosítással összefüggésben az egyes szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai dokumentumok (szakmai követelménymodulok, szakmai és vizsgakövetelmények, szakképzési kerettantervek) is korszerűsítésre kerültek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a szakképesítésekért felelős minisztériumok, valamint a felkért szakértők közös munkájával. Kialakításra kerültek a szakgimnáziumi óratervek, a szakgimnáziumban az érettségivel megszerezhető szakképesítések tanügyi dokumentumai. A dokumentumok a www.nive.hu honlapról letölthetők.

 

2015 májusában az Országgyűlés elfogadta a szakképzésről és a köznevelésről szóló törvénymódosításokat, amelynek eredményeként ingyenessé vált a második szakképesítés megszerzése is.

A módosítások eredményeként a 2016 szeptemberétől induló szakközépiskolák szakképző évfolyamain tanító, valamint a szakgimnáziumokban szakmai elméleti tárgyakat oktató szakemberek egyetemi végzettség nélkül is végezhetik a tevékenységüket. Ezekben az iskolákban ugyanis jelenleg is nagy számban dolgoznak főiskolai végzettségű szakemberek.

 

A szakmaszerkezeti döntésre vonatkozó szabályozás is kiegészítésre került, a 2017/2018-as tanévtől kezdődően a szakmaszerkezeti döntés Korm. rendelete külön kezeli a nappali rendszerű oktatásra, és a felnőttoktatásra vonatkozó beiskolázási kereteket, valamint a 2017/2018-as tanévtől kezdve keretszámok kerülnek meghatározásra az új típusú 3+2 évfolyamosszakközépiskolában a szakképző évfolyamokat követő, érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamra vonatkozóan.

 

A további részletes tájékoztatás érdekében javasoljuk felkeresni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapját (www.nive.hu), ahonnan az NGM országos szakképzési tanévnyitó kiadványa elektronikusan letölthető.

 

 

VII. A pedagógus-előmeneteli rendszer változásai

 

  1. július 29-én jelent meg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ép.r.) módosítása, amelyre eredetileg a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba történő besorolás tavalyi évben történt változásaira tekintettel volt szükség, mivel a hiányzó részletszabályokat meg kellett alkotni.

 

VII. 1. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokba történő átsorolással kapcsolatos fontos, új szabályok

 

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokhoz eltérő minősítési szabályokra van szükség, hiszen a pálya „csúcsát” jelentő két fokozat eléréséhez mást és másképpen kell vizsgálni, mint akár egy Gyakornoknál, akár egy már több éves szakmai tapasztalattal rendelkező, de a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokon túl további feladatokat nem vállaló személy esetében. Mindezek miatt a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok elnyerésére irányuló minősítési eljárások tartalmára számos eltérő szabály vonatkozik azzal, hogy a végrehajtási, technikai szabályok (pl.: minősítési keretszám, jelentkezési határidő, tanúsítvány kiállítása, panaszeljárás stb.) természetesen azonosak minden fokozatban. Ahol az eltérés elsősorban megjelenik, az a minősítési eljárás tartalma. Ezt már a tavaly szeptemberben hatályba lépett, átfogó Ép. r. módosítás is tartalmazta, de néhány részletszabály hiányzott. Már tavaly óta tudható tehát, hogy a

„8. § (1) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

  1. a) a portfólió feltöltése,
  2. b) a portfólió előzetes vizsgálata,
  3. c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását – a foglalkozás, vagy az óra látogatása,
  4. d) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább hét nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint
  5. e) a portfólióvédés.

(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

  1. a) a felkészülési terv elkészítése,
  2. b) a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése,
  3. c) a Mesterpedagógusi pályázat bemutatása és védése.

(3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

  1. a) a Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint
  2. b) a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése.”(Ép. r. 8. § (1)-(2) bekezdés)

A fenti rendelkezések csak annyiban változtak, hogy a Kutatótanári pályázatnál nem védésre, hanem bírálatra kerül sor, tehát a b) pont helyébe a következő rendelkezés lépett:„a Kutatótanári pályázat benyújtása és bírálata.”

Ismert tény, hogy a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozat megszerzéséhez különböző, a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokat meghaladó feladatok ellátását kell vállalni. Ismert továbbá az is, hogy ha a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot elérni szándékozó pedagógus nem minősítési szakértői, vagy „tanfelügyeleti” szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, akkor a fokozat megszerzése csak öt évre szól és az öt év lejártával meg kell újítania pályázatát, hogy újra besorolják ezekbe a fokozatokba. Minderről a rendelet így szól:

„(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak – kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust – a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított ötödik naptári évben – az adott fokozatba sorolás megtartása érdekében – a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, továbbá az előző Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolás megszűnését követő időszakra szóló öt év Mester- vagy Kutatóprogramját bemutatnia.

(6) Ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.” (Ép. r. 8. § (5)-(6)bek.)

 

A Mesterpedagógus a következő „vállalásokat” teheti, vagyis a következő tevékenységfajták valamelyikét kell ellátnia:

  • a pedagógusok országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésében, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, illetve egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatban vesz részt,
  • „fejlesztő támogató tevékenységet végez, melynek keretében
    • ellátja a pedagógus szakmai segítését,
    • ellátja a gyakornok mentorálását,
    • képzések lebonyolításában vesz részt,
  • fejlesztő innovátori tevékenységet lát el, melynek keretében:
    • részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,
    • részt vesz – a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével – a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében, vagy
  • intézményvezetői tevékenységként köznevelési, vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokat és fejlesztéseket végez.”(Ép. r. 17/A. §)

A Kutatótanár pluszfeladatként a Kutatóprogramjában foglaltaknak tesz eleget, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltakat teljesíti. (Ép. r. 17/A. § (10) bek.)

Az öt évre szóló besorolások esetében, illetve általában a nem szakértői, szaktanácsadói feladatokat vállaló Mesterpedagógusokra vonatkozó előírások miatt további részletszabályok megalkotása vált szükségessé. Pl. mi történik, ha a besorolás elnyerésekor vállaltakat nem teljesíti a pedagógus, önhibájából vagy azon kívül?

Ezeket a gyakorlatban előforduló élethelyzeteket számba kellett venni és válaszokat kellett adni az ezek kapcsán felmerülő kérdésekre:

 

  1. Mi történik, hogyha a pedagógus vállalt kötelezettségének teljesítése valamilyen – előre nem látható – akadályba ütközik? Pl. gyakornokok mentorálására vállalkozott, de az intézményben a besorolás öt éve alatt nem mindig van pályakezdő pedagógus. Ilyen esetekre szolgál a módosítás lehetősége (Ép. r. 14. §), melynek szabályai a következők:
  2. a) az öt év alatt maximum kétszer lehet módosítani,
  3. b) a módosítási kérelmet az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított harminc napon belül,
  4. c) első ízben nem kell indokolni a módosítást, viszont fizetni kell érte, annyit mint más esetben a díjköteles minősítő vizsgákért, minősítési eljárásokért,
  5. d) a második módosításra csak előre nem látható elháríthatatlan okból kerülhet sor,
  6. e) a módosításhoz be kell nyújtani bizonyos dokumentumokat,
  7. f) a módosítást az OH szakértő bevonásával bírálja el.

 

  1. Választ kellett adni arra a kérdésre is, hogy mi történik, ha a Mesterpedagógus, Kutatótanár az öt év alatt a vállalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelő színvonalon teljesíti, vagy esetleg nem újítja meg a pályázatát vagy a besorolás valamely feltételének meg felel meg:

„14/A. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell visszasorolni, ha

  1. a) a pályázatát nem újítja meg,
  2. b) a megújítás érdekében lefolytatott minősítési eljárás sikertelen volt,
  3. c) kérelmét az OH a 14. § (4) bekezdése alapján elutasította,
  4. d) a (3) bekezdésben szereplő eljárás alapján megállapítást nyert, hogy Mester- vagy Kutatóprogramját nem valósítja meg,
  5. e) intézményvezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb vezetői megbízása megszűnik, és a programja módosítását az ettől számított harminc napon belül nem kezdeményezte,
  6. f) a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvételre kötelezett Mesterpedagógust az OH az Nkt. 82. § (9) bekezdése alapján törli az Országos szakértői névjegyzékből, vagy a szaktanácsadói névjegyzékből vagy
  7. g) a 17/A. § (11) bekezdésében[1] szereplő körülmény áll fenn.

 

  1. Hogyan néz ki a Mester-, illetve a Kutatóprogram ellenőrzése?

Az ellenőrzést alapvetően a munkáltató (vagyis az intézményvezető vagy a fenntartó) végzi, és ha szükségét látja, az OH-nak jelzi, hogy véleménye szerint a pedagógus nem tett eleget a programban vállaltaknak. Ezt követően az OH szakértőt von be ennek alátámasztására, és ha bebizonyosodik, hogy a programban foglaltakat a pedagógus nem teljesítette, vissza kell őt sorolni. (Ép. r. 14/A. § (2)-(3) bek.)

 

  1. Ugyancsak szabályozandó volt, hogy aki vezetői tevékenysége alapján kívánja az öt évre szóló Mesterpedagógus fokozatot elérni, annak – értelemszerűen – az eljárás teljes ideje alatt és nyilván a fokozatba történő besorolás időtartama alatt magasabb vezetői, vezetői megbízással kell rendelkeznie. Az erre vonatkozó szabályok a következők:

„(…) a vezetői vagy magasabb vezetői feladatok ellátásához kapcsolódó Mesterprogramot megvalósítani kívánó pedagógus esetében a minősítési eljárásra való jelentkezésnek és az eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy a pedagógus a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői vagy magasabb vezetői megbízással, vagy – munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógus esetén – ennek megfelelő vezetői munkakörrel.”(Ép. r. 4. § (1b) bek.)

„14/A. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell visszasorolni, ha

(…)

  1. e) intézményvezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb vezetői megbízása megszűnik, és a programja módosítását az ettőlszámított harminc napon belül nem kezdeményezte,” (Ép. r. 14/A. § (1) bek. e) pont)

Érdemes kiemelni, hogy a vezetői tevékenységek kapcsán feladatokat vállaló Mesterpedagógus bármilyen vezető beosztást betölthet, hiszen a jogszabály úgy fogalmaz, hogy „magasabb vezetői, vezetői megbízás”, ez pedig az összes vezetői szintet lefedi (tehát pl. igazgató-helyettes, tagintézmény-vezető is jelentkezhet úgy a Mesterpedagógus fokozatra irányuló minősítési eljárásra, hogy pluszfeladatként vezetői tevékenységfajtát választ).

 

  1. Az idei évben Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok elérésére irányuló minősítési eljárásokkal kapcsolatos fontos átmeneti szabály alapján a portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférés 2016. augusztus 15-én megnyílt. A feltöltésre pedig legalább negyvenöt nap áll a jelentkező rendelkezésére. (Ép. r. 39/I. §)

 

  1. Újdonság még, hogy a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetén más összetételű bizottság jár el, mint a többi minősítésnél. Eleve nem is minősítő, hanem bíráló bizottságról rendelkezik a jogszabály:

„(2) A Kutatótanár pályázatot háromfős bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Nemzeti Pedagógus Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.

(3) A bíráló bizottság

  1. a) értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint
  2. b) szakmai szempontból elbírálja az OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat.

(4) A bíráló bizottság tagjaira alkalmazni kell a minősítő bizottság tagjainakösszeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.” (Ép. r. 10/G. § (2)-(4) bek.)

Már nem az öt évre szóló besorolásokkal kapcsolatos, de fontos hiányt pótló szabályok is bekerültek a rendeletbe. Ilyen például, hogy a pedagógusok országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként résztvevő pedagógusnak az ehhez szükséges továbbképzést meddig kell elvégeznie, illetve felkerülnie a szakértői névjegyzékbe. Ennek megfelelően a módosítás meghatározza, hogy

„(…)a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére történő jelentkezésekor tett nyilatkozata szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt venni, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátni szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy az ezzel kapcsolatos, a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] meghatározottak szerinti pedagógus továbbképzésben vegyen részt és azt legkésőbb a pályázat feltöltésihatáridejének időpontjáig sikeresen befejezze.” (Ép. r. 4. § (1a) bek.)

„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Mesterpedagógus fokozatba való besorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka

  1. a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételre irányul, akkor a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet szerinti országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen,
  2. b) a szaktanácsadói feladatok ellátására irányul, akkor a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzéken

szerepeljen.”(Ép. r. 4. § (4) bek.)

 

VII. 2. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők minősítése

 

A rendelet módosításának másik eredeti indoka a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők minősítésével kapcsolatos részletszabályok megalkotása. Mint ismeretes, 2015. szeptember 1-jén kerültek a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, akik pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek. A kezdetektől fogva dilemmát okozott, hogy hogyan lehet alkalmazni – elsősorban a minősítő vizsgával, minősítési eljárással kapcsolatos – pedagógus előmeneteli szabályokat olyan munkakörökben foglalkoztatottakra, amely munkakörökben a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokhoz képest merőben más feladatokat kell ellátni. A pedagógus előmeneteli rendszer eredetileg a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra került megalkotásra. A fogalmak, az eljárási szabályok számos esetben annyira speciálisan a pedagógusokra érvényesek, hogy a segítő munkatársakra részben vagy egészben szinte alkalmazhatatlanok. Pl. a minősítő vizsga vagy a Pedagógus II. fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás egyik központi elemét jelentő óralátogatás a segítő munkatársaknál értelmezhetetlen vagy csak nagy nehézségek árán lenne kivitelezhető, ráadásul aránytalanul terhes a segítő kollégára nézve, aki munkakörébe tartozóan nem tart órát, hogy a minősítés során egy bemutató órát vagy foglalkozást tartson.

Fentiek alapján speciális minősítési szabályok kerültek kidolgozásra a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre, amelyek végső soron a pedagógus pályához való kötődésüket, az oda való visszatérést is támogatják.

 

  1. A segítő gyakornoknak órát kell látogatnia és erről hospitálási naplót kell vezetnie (Ép. r. 8. § (1a) bek.).

Ehhez kapcsolódóan a rendelet szabályozza azt az esetet is, ha a segítő munkatárs pedagógus szakképzettségének megfelelő munkakör nincs az adott intézményben:

„(3) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt – az intézményvezető kezdeményezésére – az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb – az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén – található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.” (Ép. r. 9/A. § (3) bek.)

 

  1. A Pedagógus I. fokozat eléréséhez szükséges minősítő vizsga a segítők esetében külön minősítő bizottság nélkül történik, az intézményvezető végzi el.

„(1b) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – magában foglalja

  1. a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
  2. b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.” (Ép. r. 8. § (b) bek.)

 

  1. Helyi értékelési szabályzatot kell készíteni, amelynek minimálisan tartalmaznia kell:
  2. a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert,
  3. b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját,
  4. c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

Segítségképpen a rendelet mintaszabályzatot is tartalmaz (5. melléklet).

A helyi értékelési szabályzat természetesen kiegészíthető a köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó feladatok és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával. (Ép. r. 9. § (2)-(3) bek.)

„(4) A helyi értékelési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.” (Ép. r. 9. § (4) bek.)

A kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a rendelet átmeneti szabályt tartalmaz a helyi értékelési szabályzat elkészítésére. Eszerint a helyi értékelési szabályzatról rendelkező módosító rendelet hatálybalépésétől – ami 2016. július 30-a – számított harmadik hónap első napjával egyidejűleg kell hatályba lépnie a helyi értékelési szabályzatnak (Ép. r. 39/L. § (2) bek.)

 

  1. Az intézményvezető feladata a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak minősítő vizsgájával kapcsolatban:

– hogy annak eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzítse az informatikai rendszerben,

– az azzal összefüggő iratokat – közalkalmazott esetén a közalkalmazotti alapnyilvántartás részeként  megőrizze,

– lássa el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat,

– a minősítési követelményeknek való megfelelésről szóló véleményét írásban indokolja.

 

  1. A rendelet szabályozza azt az esetet is, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget. Ekkor őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető. (Ép. r. 13. § (3) bek.)

 

  1. További fontos kiegészítő szabály, hogy a „pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (Ép. r. 15/C. § (2) bek.)

Ugyancsak lényeges, hogy az a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítő dolgozó, aki az Ép. r. 6. § (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, mentesül a gyakornokság alól és egyből Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. (Ép. r. 6. § (4a) bek.) Vagyis például ha valaki tanított már két évet nevelési-oktatási intézményben, majd nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőként helyezkedik el, akkor Pedagógus I. fokozatba kell sorolni még akkor is, ha korábban nem tett minősítő vizsgát. Természetesen, ha már magasabb fokozatot szerzett korábban, azt a fokozatot segítőként is meg kell kapnia.

 

VII. 3. A Köznevelési Kerekasztal tárgyalások alapján elfogadott kedvezmények, béremelések

 

A rendeletmódosítás a fentieken kívül számos pozitív változást hoz a pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők anyagi elismerése tekintetében, amelyeka Köznevelési Kerekasztal tárgyalások eredményeit összefoglaló részben (II. fejezet) már említésre kerültek.

 

Ide tartoznak a következők:

 

  1. A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Nem vonatkozik a kedvezmény azonban azokra, akik korábban – 2016. július 1. előtt – sikertelenül vettek részt minősítési eljárásban. Ezen kör részére ugyanakkor meghosszabbodott az a határidő, ameddig újabb minősítési eljárásban megszerezhetik a végleges Pedagógus II. fokozatot, méghozzá 2019. december 31-ig. (Ép. r. 36. § (4) bek.)

 

  1. Minősítési eljárás nélkül előre kell sorolni Pedagógus II. fokozatba azokat
  2. a) a pedagógusokat, pedagógiai szakértőket, pedagógiai előadókat,
  3. b) pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat és
  4. c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat,

akiknek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak.

Nem vonatkozik e kedvezmény azokra, akik korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Ez a rendelkezés alkalmazandó a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is. (Ép. r. 39/K. §)

 

  1. A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 7+3 %-os illetmény-, illetve munkabér-emelésben részesülnek. (Ép. r. 32/A. § (1)-(2) bek.) 7 %-os emelés kötelező, e felett 3 %-ot az egyes alkalmazottak között differenciáltan adhat oda a munkáltató. Fontos, hogy az emelést fenntartói formától függetlenül kell biztosítani a közalkalmazotti törvény szerint járó illetményt alapul véve, illetve, ha ez alacsonyabb mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum, akkor ez utóbbiakhoz mérten.

 

  1. Az osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői és diákönkormányzat segítői feladatokat ellátó pedagógusoknak 2-2, illetve 1 óra jár ezen feladatok ellátására a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből. Ha több jogcímen is jár a feladat ellátására óra, akkor sem haladhatja meg a 4 órát az összidőtartam. Fontos további kiegészítő szabály, amely a minősítő és tanfelügyeleti szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozattal rendelkező pedagógusokat érinti, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő esetükben sem lehet kevesebb, mint a munkakör szerint irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka. Ez a főszabály szerinti 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő esetében minimum 16,5, vagyis a kerekítés szabályai szerint 17 óra.

 

 

 

 

VIII. Az óvodai neveléssel kapcsolatos változások – az óvodai nevelés finanszírozott időkerete

 

Az óvodai nevelés finanszírozott időkeretével kapcsolatos változásokata Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény vezette be 2016. szeptember 1-jei hatályba lépéssel. A módosítások a Magyar Közlöny 2016. évi 88. számában jelentek meg.

Az óvodai feladatellátás központi költségvetésből történő támogatásának jogi garanciája az óvodai nevelés időkeretéhez kötődik. Ez az időkeret magában foglalja:

  • heti ötven óra időkeretben a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható időt, egyben a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ellátását, továbbá
  • heti tizenegy óra időkeretben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.

Az Nkt. módosításával pontosításra került az óvodai nevelés folyamatában megvalósítandó feladatok államilag támogatott időkerete és összhangba került az Nkt. 8. § (3) bekezdés valamint e törvény 6. mellékélet táblázata 3. sorában rögzített gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete.

A heti ötven óra időkeretben az Óvodai nevelés országos alapprogramja szakmai kereteire kidolgozott és külön eljárásrendben elfogadott óvodai pedagógiai program végrehajtása valósul meg – az előírt személyi éstárgyi feltételek biztosításával –. A heti tizenegy óra időkeretben a szakértői bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő speciális ellátása teljesül olyan módon, hogy

  • a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket az Nkt. 3. melléklet szerint előírt fejlesztőpedagógus,
  • a sajátos nevelési igényű gyermekeket Nkt. 3. melléklet szerint előírt a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon végzett gyógypedagógus

helyben foglalkoztatásával látnak el az óvodában.

Az óvodai időkeret tehát nem az óvodai nyitva tartás idejét, hanem az óvodai nevelés folyamatában szakmai feladatok megvalósításához szükséges időkeretet fejezi ki az állami támogatás jogi garanciájával.

 

A szakmai feladatok ellátásához rendelt időkeret teljesülését értelemszerűen befolyásolja az óvoda nyitvatartási ideje. Erre figyelemmel új szabályként jelenik meg 2016. szeptember 1-jei hatályba lépéssel az az előírás, amely szerint óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra. Ez az időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető, de ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, úgy a fenntartót a költségvetési támogatás teljes összegben nem illeti meg. A támogatás mértékét a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Amennyiben a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, úgy a fenntartáshoz a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető. Az óvoda nyitvatartásával kapcsolatos új előírásokat az Nkt. 8. §-át kiegészítő (6) bekezdése tartalmazza.

 

 

 

IX. Esélyteremtést szolgáló köznevelési vonatkozású támogatások, intézkedések

IX. 1. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

 

A Gyvt. a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások között szabályozza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

  • , az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek (Gyvt. 21/B. §), valamint a Gyvt. 21/C. § szerinti feltételek fennállása esetén a szünidei gyermekétkeztetésnek,
  • az augusztus, illetve november hónapban biztosított természetbeni támogatásnak (gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány),
  • a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatás) igénybevételére.

 

A kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt rászoruló gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a családja képes legyen a gyermek otthon történő ellátására. A kedvezményt olyan gyermek kaphatja, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130% -át (37 050 Ft), bizonyos esetekben (egyedülálló szülő, vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, vagy nagykorúvá vált, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató 23 évesnél fiatalabb, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató25 évesnél fiatalabb gyermek esetén) 140%-át (39 900 Ft), és a törvényben meghatározottnál magasabb értékű vagyona nincs.

 

Nagykorúvá vált gyermek esetén a jövedelmi és vagyoni feltételek mellett a jogosultság megállapításának további feltétele a jogszabály szerinti tanulói/hallgatói jogviszony fennállása, továbbá, hogy a nagykorú jogosult a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válásának napját megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

 

A jogosultság alkalmanként egy év időtartamra kerül megállapításra.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy, speciális jogosulti kör számára nyújtható támogatási eleme a „pénzbeli ellátás”. A pénzbeli ellátásra azok a családbafogadó gyámok jogosultak, akik a gyermek tartására is kötelesek és nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek ellátásában vagy olyan ellátásban részesülnek, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2016-ban: 6 270 Ft). A pénzbeli ellátásra jogosultak részére tárgyév augusztus és november hónapban pótlék kerül folyósításra, amelynek összege alkalmanként és gyermekenként 8 400 Ft.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe tartozik. A jogosultság megállapítása iránti kérelmet elsősorban a szülő, más törvényes képviselő vagy a nagykorú jogosult lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A kérelem ezen felül a kormányablakokban is előterjeszthető.

IX. 1. 2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elemei:

 

  1. Erzsébet-utalvány

A kedvezményre jogosult gyermek részére tárgyév augusztus és november hónapjaiban természetbeni támogatásként ún. „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány kerül biztosításra, amelynek értéke 2016. évben 5.800 Ft/fő/alkalom. Az utalvány élelmiszer, ruházat, tanszer vásárlására is felhasználható.

 

  1. Gyermekétkeztetés kedvezménye

 

  • Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

 

Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság mellett – további jogcímek alapján is megállapítható.A Gyvt. rendelkezései értelmében 2015. szeptember 1-től:

  1. Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani (ingyenes étkezés) [Gyvt. 21/B. § (1)-(2) bekezdés]

a)a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2016-ban: 95.960 Ft-ot), vagy
  • nevelésbe vették;
  1. b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
  • nevelésbe vették;
  1. c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el;
  2. d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha
  • nevelésbe vették, vagy
  • utógondozói ellátásban részesül.

 

  1. Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani (kedvezményes étkezés)
  2. a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
  3. b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy a tanuló – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága alapján – nem részesül ingyenes étkezésben;
  4. c) az 1. pont b) és d) alpontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy az 1. pont b)-d) alpontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben.

 

Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelemnyomtatványon a szülő, törvényes képviselő nyilatkozhat arról, hogy amennyiben a gyermek számára a jogosultság megállapításra kerül, a kedvezmény első alkalommal történő megállapítása esetén a jegyző a határozatot küldje meg a gyermek étkeztetését biztosító intézmény részére.

 

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak szerint kell igazolni.

 

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre való jogosultság megállapításához

 

  • óvodai étkezés esetén[2] a törvényes képviselőnek a Kormányrendeletben rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a kedvezményre jogosító körülményről, és a formanyomtatványt az intézményhez benyújtani
    • Kormányrendelet 6. melléklete – NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez
    • Kormányrendelet 9. melléklete – IGAZOLÁS az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek ingyenes bölcsődei gondozásra és a nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ingyenes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételére való jogosultságához;

 

 

  • iskolai étkezés esetén
  • Kormányrendelet 8. melléklete – NYILATKOZAT a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés b)-d) pontja és a Gyvt. 21/B. § (2) bekezdése szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételéhez, mellyel egyidejűleg:
  • három és többgyermekes családok gyermekeinek gyermekétkeztetés esetén járó normatív kedvezmény igénybevételéhez elégséges a szülő nyilatkozata, arról, hogy hány gyermeket nevel a háztartásában, ennek további igazolását a jogszabály nem írja elő.
  • ha a normatív kedvezményre való jogosultságot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való részesülés alapozza meg, akkor az arról szóló hatósági döntést, vagy annak másolatát kell bemutatni az intézménynek, az étkeztetést biztosítónak,
  • amennyiben a kedvezmény jogalapját tartós betegség, vagy fogyatékosság képezi, akkor e feltétel fennállását a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozattal, illetve a tartós betegség esetén szakorvosi igazolással, fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével (vagy ezek másolatával) kell igazolni a térítési díj fizetésére kötelezett személynek. A jogszabály tehát opcionálisan ad lehetőséget a szülő számára, hogy vagy a szakértői szakvéleménnyel, vagy a szakorvosi igazolással, vagy a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatával igazolja a jogosultság feltételét, attól függően, hogy mi áll rendelkezésére,
  • Kormányrendelet 9. melléklete – IGAZOLÁS az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek ingyenes bölcsődei gondozásra és a nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ingyenes intézményi gyermekétkeztetés igénybevételére való jogosultságához

 

  • Szünidei gyermekétkeztetés

 

A Gyvt. 21/C. §-a szerinti szünidei gyermekétkeztetésre akkor jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, ha a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetének (HH-HHH) fennállása is megállapításra kerül. Ezen felül a szünidei gyermekétkeztetésbe az e feltételeknek meg nem felelő (nem HH-HHH-s), de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek is bevonható, ha az önkormányzat ezt biztosítja.

A szünidei gyermekétkeztetés keretében a lakóhely szerinti települési önkormányzatoknak kötelező feladatként kell biztosítaniuk valamennyi rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek napi egyszeri ingyenes meleg étkezésben részesítését (amennyiben azt a szülő kérelmezi) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, továbbá minden – a tanév rendjéről szóló EMMI rendeletben dátumszerűen meghatározott – iskolai szünet, bölcsődés, óvodás gyermek esetében pedig a bölcsőde, óvoda ennekmegfelelő zárva tartása idejére eső munkanapokon.

Az intézményi jogviszonnyal nem rendelkező (a gyakorlatban elsősorban a bölcsődébe nem járó három év alatti) gyermekek szünidei gyermekétkeztetése a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, továbbá minden, a tanév rendjéről szóló EMMI rendeletben meghatározott iskolai szünet munkanapjain szintén kötelezően ellátandó önkormányzati feladat.

 

A szünidei gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a települési önkormányzat szabadidős programot biztosíthat a gyermekek számára, különösen a nyári szünet időtartama alatt.

 

A települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatja azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, akinek gyermeke tekintetében a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet az adott év

  1. szeptember 1-jén fennáll, az évközi szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, valamint a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról, helyszínéről és módjáról minden év szeptember 15-éig,
  2. május 1-jén fennáll, a nyári szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, valamint a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról, helyszínéről és módjáról minden év május 15-éig.

A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatással egyidejűleg megküldi a jogosultnak a szünidei gyermekétkeztetés igényléséhez szükséges, a Kormányrendelet 7. melléklete szerinti nyilatkozatot. Ha a jogosult több hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel, a gyermekek számának megfelelő számú nyilatkozatot kell számára megküldeni.

A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztató kiküldésével egyidejűleg a tájékoztató címzettjeiről értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely az értesítés alapján felkeresi a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, és segítséget nyújt a jogosultnak a 7. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltéséhez és benyújtásához. A 7. melléklet szerinti nyilatkozat – az évközi szünet időtartama kivételével – a nevelési év, tanév során bármikor benyújtható, illetve módosítható.

A települési önkormányzat jegyzője minden egyes szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt a helyben szokásos módon, valamint az intézményi gyermekétkeztetést biztosító intézményeken keresztül felhívja a jogosultak figyelmét a szünidei gyermekétkeztetésre, annak időtartamára és helyszínére.

 

  1. Külön jogszabályokban biztosított egyéb kedvezmények

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsághoz kapcsolódó, külön jogszabályokban biztosított egyéb kedvezmények közül – a köznevelés tárgyát érintően – széles körben a tankönyvtámogatás kerül igénybe vételre. A tankönyvtámogatással kapcsolatos részletes információkat a tájékoztató XI. fejezete tartalmazza.

IX. 1. 3. A gyermekétkeztetés biztosításának kötelezettsége

 

A szabályozás[3] pontosan meghatározza, hogy a különböző típusú fenntartók milyen módon kötelesek biztosítani a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermek számára az étkeztetést:

  • a nem állami fenntartó (civil és egyházi)az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,
  • a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben,
  • a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára

az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és a két további étkezést.

 

Ha a gyermek, tanuló bentlakásos (szociális, gyermekvédelmi vagy nevelési-oktatási) intézményben van elhelyezve, abban az esetben a nevelési, iskolai tanítási napokon kívül, valamint a déli meleg főétkezésen és a két további étkezésen felül a gyermekek, tanulók számára az étkeztetést az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartójának kell biztosítani.

Lényeges hangsúlyozni, hogy fenntartó típusától függetlenül – a szülő eltérő rendelkezése hiányában – a nevelési-oktatási intézménynek napi háromszori étkezést kell biztosítania a gyermekeknek. A szülő jogosult úgy rendelkezni, hogy külön csak az ebédet igényli meg gyermeke számára. A nevelési-oktatási intézmény, a fenntartó azonban nem gyakorolhat nyomást a szülőre olyan módon, hogy a szülő csak az ebédet igényelje meg gyermeke részére. A szülő szabadon rendelkezik arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény a déli meleg főétkezésen kívül a két kisétkezést (jellemzően a tízórait és uzsonnát) is biztosítsa-e a gyermeke számára. A szülő szabad döntését a nevelési-oktatási intézmény semmilyen módon nem befolyásolhatja.

Ezen túlmenően a Gyvt. lehetővé teszi, hogy iskolai étkeztetésben, azaz napi háromszori étkeztetésben részesüljön az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe.

A gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

IX. 1. 4. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése

 

A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.

Az iskola igazgatója köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek adott tanévben a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében 10 órát igazolatlanul mulaszt.

Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire. Amennyiben a gyermek a figyelmeztetés ellenére továbbra is rendszeresen mulaszt, az iskola igazgatója 50 óra igazolatlan mulasztása esetén ismét jelzést küld a gyámhatóságnak, amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A 16 év alatti tanulóknál az iskoláztatási támogatás szüneteltetése mellett a gyámhatóság a gyermeket védelembe is veszi, a hiányzások okainak feltérképezése, az azok megszüntetésében való segítségnyújtás és így a rendszeres iskolába járás elősegítése érdekében. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként köteles felülvizsgálni. Ezen túl a felülvizsgálatot a tanítási év lezárását (június 15-e) követő 15 napon belül is le kell folytatni, kivéve, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap nem telt el. Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését. Ellenkező esetben megállapítja, hogy a szüneteltetés megszüntetésének feltételei nem állnak fenn. Meg kell szüntetni a szüneteltetést abban az esetben is, ha a gyermek a gyermekvédelmi szakellátórendszer által ideiglenes hatályú elhelyezésbe került vagy nevelésbe vették.

 

IX. 2. Esélyteremtést támogató célzott programok

Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramok

 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramjainak átfogó célja a hátrányos és halmozottan hátrányos, kiemelten a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma-, érettségi- és diplomaszerzési esélyeinek javítása. Az Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramjai: az Út a középiskolába, az Út az érettségihez és az Út a szakmához, valamint az Út a diplomához alprogramok.

Az Út a középiskolába, Út az érettségihez és Út a szakmához alprogramokban való részvételre az a tanuló pályázhat, aki

  • halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
  • védelembe vett, vagy
  • családba fogadott, vagy
  • átmeneti nevelésbe vett, vagy
  • ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy
  • utógondozásban, vagy
  • hátrányos helyzetű.

 

IX. 2. 1. Út a középiskolába alprogram

 

AzÚt a középiskolába alprogram célja az adott tanévben 7-8. évfolyamon tanuló hátrányos helyzetű diákok felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Az alprogram keretében a tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban és a pályaválasztásban. Az alprogram keretében a tanuló minimum 7 000 Ft/hó, maximum 14 000 Ft/hó ösztöndíjban részesül az elért tanulmányi eredmény függvényében, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjban részesül. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó felhívás és az ezzel kapcsolatos tájékoztató kisfilm a https://utravalo.tkki.hu oldalon elérhető.

 

IX. 2. 2. Út az érettségihez alprogram

 

AzÚt az érettségihezalprogram célja az adott tanévben érettségit adó képzésben 9-12. évfolyamon, illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában 7-12. évfolyamon vagy két tanítási nyelvű, vagy nyelvi előkészítő osztállyal induló oktatásban 7-13. évfolyamon[4], továbbá a szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítő 12-13. évfolyamain tanuló hátrányos helyzetű diákoktámogatása a középiskola befejezése érdekében. A tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban, és felkészíti a sikeres érettségire. Az alprogram keretében a tanuló minimum 8 000 Ft/hó maximum 15 000 Ft/hó ösztöndíjban részesül az elért tanulmányi eredmény függvényében, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjban részesül. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó felhívás és az ezzel kapcsolatos tájékoztató kisfilm az https://utravalo.tkki.hu oldalon elérhető.

 

IX. 2. 3. Út a szakmához alprogram

 

Az Út a szakmához alprogram célja a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a szakiskolai szakképző 9-11. évfolyamain, vagy a szakiskola valamely szakképző évfolyamán tanuló diákok sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése.A tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban, és felkészíti a szakmaválasztásra, Az alprogram keretében a tanuló minimum 7 000 Ft/hó maximum 13 000 Ft/hó ösztöndíjban részesül az elért tanulmányi eredmény függvényében, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjban részesült. A 2016/2017 tanévre vonatkozó pályázati felhívás megjelent az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő internetes oldalán (www.emet.gov.hu), a pályázat postára adásának határideje 2016. szeptember 23.

IX. 2. 4. Út a diplomához alprogram

 

Az alprogram ösztöndíj- és önköltség-támogatási komponensből áll. Az esélyteremtő program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma/cigány hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, felsőfokú végzettséghez jutásának támogatása. A két komponensből álló program az alábbiak szerint pályázható:

Ösztöndíj támogatási komponens: amelynek keretében 125 000 Ft/félév vissza nem térítendő támogatás igényelhető a 2016/2017. tanév I. vagy I. és II. tanulmányi féléveire vonatkozóan,. Az ösztöndíj támogatás kifizetése félévente utalással történik.

Önköltség-támogatási komponens: keretében önköltség-támogatás igényelhető a 2016/2017. tanév I. vagy I. és II. tanulmányi féléveire vonatkozóan, 2016. szeptember 1. és 2017. június 30. közötti időszakra. A támogatás összege az adott hallgató önköltsége mértékének maximum 95%-a, de nem haladhatja meg a 400.000 Ft/félév összeget. A hallgató önköltségének mértékétől függően a pályázati kiírásban meghatározott maximum értékig a számára megítélhető legmagasabb támogatást kapja.

Újdonság, hogy a program keretében pályázhatnak a felsőoktatási szakképzésben résztvevő, a fenti feltételeknek megfelelő hallgatók. Az Út a diplomához pályázat megjelent a www.emet.gov.huoldalon, a pályázat első beadási határideje 2016. augusztus 31., végső határideje 2016. október 31.

IX. 2. 5. Út a tudományhoz alprogram

 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogramjának célja a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató tanulók tehetséggondozása. Az alprogram a tehetségek szakszerű támogatását vállaló köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok és a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató, legalább 10. évfolyamos középiskolai, szakiskolai tanulók tehetséget mutató diákok együttműködésére épít. Az alprogram támogatásával, egy tanár vezetésével minimum 2, maximum 5 diákból álló kutatócsoportok végezhetnek közös munkát a tanév folyamán. A köznevelési intézmények a kutatócsoportjaik által kezdeményezett programok megvalósítására maximum 750.000 Ft támogatásra nyújthattak be pályázatot, ebből a kutatási program megvalósításához kapcsolódó programok (terepmunka, tanulmányút, stb.) költségei fedezhetők, illetve kisértékű eszközök szerezhetők be. A megítélt támogatási összeg legfeljebb 40%-a, továbbá a kutatásvezető, illetve a tanulók ösztöndíjára fordítható: a pedagógusok maximum 7.000 Ft/hó ösztöndíjat kaphatnak, a diákok pedig minimum 3.000 Ft/hó, maximum 5.000 Ft/hó ösztöndíjban részesülhetnek. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó köznevelési intézménynek kötelező a kutatási programját együttműködési megállapodás alapján egy felsőoktatási intézménnyel vagy egyéb kutatóhellyel együttműködésben megvalósítani.

 

Az alprogram keretében a pályázatot benyújtani szándékozó köznevelési intézmények részére ún. pályázatindító szakmai nap kerül megszervezésre, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a pályázatok mind hatékonyabb elkészítéséhez. A folyamatos szakmai kapcsolattartás, információcsere kialakítása, valamint a kutatási programok s azok eredményeinek széles körű megismertetése érdekében a kutatócsoportok és az együttműködő partnereik (felsőoktatási képzőhelyek, kutató intézetek, szakmai szervezetek) részére internetes portál áll rendelkezésre (http://www.emet.gov.hu/hatter_1/ut_a_tudomanyhoz/).

 

A 2015/2016. tanévben a támogatásra rendelkezésre álló 24 M Ft összegű keretből 35 pályázat nyert támogatást kutatása megvalósítására.

 

A 2016/2017. tanévi pályázat megjelentetése 2016 szeptemberében várható az EMMI és az EMET gondozásában.

 

IX. 3. Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program és Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program

Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program a felsőfokú tanulmányok folytatásához, az érettségi megszerzéséhez, illetve a szakmaszerzéshez nyújtanak komplex – pedagógiai, szociális, egészségügyi, kulturális – támogatást hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, rászoruló tanulók számára (miniszteri rendelet 174-176. §). A programokról azok honlapjai adnak bővebb tájékoztatást: www.ajtp.hu; www.ajkp.hu; www.ajkszp.hu.

A 8. évfolyamos tanulók számára a 2017/2018. tanévre történő jelentkezés pályázati felhívását 2016. szeptember 12-éig jelenteti meg a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság. A felhívás elérhető lesz a Kormányzati portálon, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint a programok honlapján: www.kormany.hu; www.ofi.hu; www.ajtp.hu; www.ajkp.hu; www.ajkszp.hu.

 

IX. 4. A lemorzsolódás megakadályozását szolgáló intézkedések

IX.4.1. Az igazolatlan mulasztás, magántanulóvá nyilvánítás megelőzése

 

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A köznevelési intézmény további jelzéssel él a szülő, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhatóság felé abban az esetben, ha az igazolatlan mulasztás a tíz órát, , illetve az ötven órát eléri. A gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

  1. szeptember 1-jétől, ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Általános szabálysértési hatóság értesítése szükséges amennyiben:

– a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, ha pedig eléri a húsz nevelési napot, úgy értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot

– a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, kivéve a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén. (miniszteri rendelet 51. §).

 

Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet-e eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. (Nkt. 45. § (6) bek.)

Fizetési hátralék miatt a nem tanköteles, hátrányos helyzetű tanuló jogviszonya nem szüntethető meg. (Nkt. 53. § (3) bek.)

 

2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör (választható munkakörként) is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé (2015 tavaszán történt rendelet-módosítás – 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – alapján). A hátrányos helyzetű tanulói arány figyelembe vételével 2016 januárjától az intézményeknek lehetőségük nyílik ezen szakemberek foglalkoztatására.

 

  1. január 1-étől a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai-szakszolgálatban pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki olyan köznevelési intézményben vagy a köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.

IX.4.2.  A korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer

 

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló beavatkozások támogatása érdekében korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer felállításáravonatkozó felhatalmazással egészült ki a köznevelési törvény, mely 2015. január 1-jén lépett hatályba (Nkt. 94. § (4) bekezdés x) pont). A rendszer részletszabályai végrehajtási rendeletekben kerülnek majd meghatározásra.

 

IX.4.3. A roma lányok iskolaelhagyásának megelőzését szolgáló program

 

A program megvalósítását támogató pályázatot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jelentette meg

(http://www.emet.gov.hu/felhivasok/roma_lanyok_korai_iskolaelhagyasanak_megelozese/). A pályázat benyújtására 2016. augusztus 19-éig nyílt lehetőség, a felhívás alábbi ismertetése a kezdeményezésről történő tájékoztatást szolgálja.

A program célja, hogy a hátrányokkal küzdő roma lányok iskolai lemorzsolódását csökkentse, és továbbtanulási esélyeiket növelje.

További cél a lemorzsolódással veszélyeztetett lányok tanulási motivációjának és családjaik tanulást szorgalmazó magatartásának erősítése. A pályázatban olyan 10-18 éves általános iskolás vagy középiskolás roma lányok vehetnek részt, akik esetében jelen van valamilyen lemorzsolódási kockázat vagy tünet. Ezek lehetnek pl.: tantárgyi bukás, évismétlés, sok hiányzás, a tanulmányi előmenetel jelentős romlása, több testvér esetén az idősebbek esetén a lemorzsolódás jelenléte, a szülők alacsony – legfeljebb 8 osztályos – iskolai végzettsége, a család lakhatási hátrányai (különösen telepszerű lakókörnyezet) és rossz anyagi körülményei. A bevont lányok családja is célcsoportnak tekinthető, mivel az ő együttműködésük nélkül a célok nem valósíthatóak meg. A célcsoportba korai iskolaelhagyással veszélyeztetett, nem roma lányok is bevonhatók, illetve a roma származásról szóló nyilatkozat önkéntes.

A program főként olyan megyékben valósul meg, ahol a roma népesség aránya a legmagasabb.

A nyertes pályázó projektjét mentorok bevonásával valósítja meg. A pályázat megvalósításában mind a lányokkal, mind a családokkal történő együttműködés kulcsszereplői a mentorok, akik támogatják a lányokat és családjukat a továbbtanulásban és/ vagy a lemorzsolódás megelőzésében.

A pályázatok támogatására felhasználható keretösszeg 135 M Ft, az elnyerhető támogatás mértékének alsó határa: 6 M Ft, felső határa 8 M Ft megvalósítónként.

 

 

X. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás

 

A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoztak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának egyes feltételei. Az Nkt. 46. § (5) bekezdése rendelkezik azok köréről, akik térítésmentesen jutnak hozzá a tankönyvekhez. Ennek értelmében a térítésmentes tankönyvellátás a 2016/2017. tanévben kiterjed az általános iskola 1–4. évfolyamára, a nemzetiségi, valamint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülőkre.

Továbbra is biztosította rászorultság alapjánjáró (a továbbiakban: normatív) ingyenes tankönyvellátás az Nkt. fenti rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon minden olyan tanuló részére, aki:

  1. tartósan beteg,
  2. a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
  3. három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
  4. nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
  5. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
  6. a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat stb.), ennek határideje október 15.
Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény értelmében a tanuló október 1-jén fennálló tanulói jogviszonya alapozza meg mind a térítésmentes, mind a kedvezményes igénybevételt.
A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 32. § (5) bekezdése értelmében az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának. Ez alól kivételt képezhetnek az 1. és 2. évfolyamos tanulók tankönyvei, amelyeket a fenntartó jóváhagyásával, kártérítési kötelezettség nélkül megtarthatnak a tanulók.

A tankönyvrendelés 2016/2017-es tanévre vonatkozó, (még hátra levő) menetrendje:

  1. augusztus 1-25.: a KELLO kiszállítja az alaprendelés során megrendelt könyveket.
  2. augusztus 26.- szeptember 1: az alaprendelés hiányainak pótlása (az augusztus 25-ig ki nem szállított tankönyvek kiszállítása).
  3. augusztus 22.-szeptember 15. a pótrendelés leadásának időszaka a rendelési felületen a fenntartó jóváhagyásával.
  4. szeptember 21-től: a KELLO kiszállítja a pótrendelésben megrendelt tankönyveket.
  5. szeptember 16.-2017. április 30. Évközi rendelés.
  6. KELLO webshop: 2016. augusztus 3-tól a 2016/2017-es tanév tankönyvjegyzékén levő összes tankönyv megvásárolhatóvá válik, illetve a készleten nem lévő tankönyvekre előrendelést lehet leadni. A rendelések kiszolgálása ettől a naptól kezdődően folyamatosan történik.

 


 

XI. ANemzeti Tehetség Program

 

A Nemzeti Tehetség Program (a továbbiakban: NTP) kiemelt feladatokat határoz meg a tehetségsegítésben és a tehetséggondozásban, melyek kétéves cselekvési programok végrehajtásával kerülnek megvalósításra. Az NTP komplex tehetséggondozó programjai kora gyermekkortól felnőttkorig segítik a művészetek, a tudományok, és a sport területén a fiatalokat, külön figyelmet fordítva a tehetségek speciális csoportjaira: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a roma, a fogyatékossággal élő, valamint a komplex programmal fejlesztendő járásban élő gyermekekre és fiatalokra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) a Nemzeti Tehetség Program 2015-2016 cselekvési programja alapján, immár hetedik alkalommal 2016. március 31-én 41 pályázati felhívást tett közzé 2016. május 4-i beadási határidővel. A köznevelésben tanulókat célzó, a köznevelési intézmények által megpályázható 9 nyílt kategóriában mintegy 720 M Ft keretösszegre 1716 érvényes pályázat került benyújtásra. Pályázni lehetett a 2016. július 1. és 2017.június 30. közötti időszakban megvalósuló, például matematikai, művészeti, természettudományos, digitális, nemzeti kulturális témájú, 60 órás, tanórán kívüli, komplex tehetséggondozó programokra. A komplex programokra – kiírásonként eltérően – minimum 500 ezer maximum 2 M Ft vissza nem térítendő támogatást lehetett igényelni. A legtöbb támogatási igény a 180 M forint keretösszeggel meghirdetett köznevelési és a kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok (NTP-KKI-16) című kiírásra érkezett: összesen 452 pályázat. Emellett idén is népszerű volt a nagy hagyományú és szakmailag elismert versenyek támogatására kiírt NTP-TV-16 pályázat, a kiírásra kerülő 110 M Ft keretösszegre 151 érvényes pályázat érkezett.

Az NTP a 2015. évtől külön pályázati felhívás keretében ösztöndíjjal támogatja a kiemelkedően tehetséges tanulókat, fiatalokat. Az ösztöndíjra a Nemzet Fiatal Tehetségeinek támogatására kiírt pályázat (NTP-NFTÖ-16) keretében a kiemelkedően tehetséges magánszemélyek folyamatosan pályázhatnak a 286 M Ft keretösszeg kimerüléséig. A pályázatról további információ található az EMET oldalán: http://www.emet.gov.hu/felhivasok/nemzeti_tehetseg_program212/

Szintén a keret kimerüléséig folyamatosan pályázható a tehetséges magyar fiatalok nemzetközi tanulmányi vagy művészeti versenyeken, nemzetközi tudományos diákolimpiákon való részvételének támogatását célzó felhívás, amelynek keretösszege 70 millió Ft. A pályázat keretében maximum 5 M Ft támogatás igényelhető. A pályázati felhívást és a hozzá tartozó dokumentumokat az alábbi linkről lehet letölteni:

http://www.emet.gov.hu/felhivasok/nemzeti_tehetseg_program201/.

Az NTP 2017. évi pályázati kiírásai várhatóan 2017 tavaszán kerülnek meghirdetésre, ami továbbra is azt a támogatói szándékot erősíti, hogy az intézmények kiszámíthatóbb keretek között, egész tanéven átívelő tehetségazonosító, tehetséggondozó programokat tudjanak megvalósítani.

 

 

 

XII. Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztések

 

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok – ezáltal Magyarország – számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat a végrehajtásuk. Az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle levezetett ún. 11 tematikus célkitűzés jelöli ki. A köznevelési ágazat fejlesztéseit 10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében című tematikus célkitűzése és az Emberi erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) támogatja.

Az oktatási ágazathoz kapcsolódó konstrukciókat – a jelenleg módosítás alatt álló – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016. (II.9.) Korm. határozat nevesíti. A 2014-2020-as programozási időszakban tervezett, köznevelési szakterületet érintő EFOP konstrukciók az alábbiak:

 

XII. 1. Kiemelt projektek

 

EFOP-3.1.2 – A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében

keretösszeg: 9,86 Mrd Ft

A projekt célja a pedagógusok képzése és felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás hatékony kezelése és megelőzése érdekében alkalmazható módszertani ismeretek elsajátítására, ezáltal hozzájárulva a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett tanulói csoportok iskolai sikerességének elősegítéséhez.

 

EFOP-3.1.3 – Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása

keretösszeg: 4,20 Mrd Ft

A projekt céljaaz esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítése az óvodai nevelésben. Ennek keretében a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a köznevelési intézményrendszer alkalmassá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére, támogassa a gyermekek óvodai beilleszkedését és későbbi iskolai sikerességét, valamint a pedagógiai módszerekben való megújulás által képes legyen a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes integrált nevelésére.

A pályázati felhívás elérhető az alábbi felületen: https://www.palyazat.gov.hu/efop-313-16-trsadalmi-felzrkzsi-s-integrcis-kznevelsi-intzkedsek-tmogatsa

 

EFOP-3.1.5 – A lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása

keretösszeg: 10,00 Mrd Ft

A projekt célja az alulteljesítő köznevelési intézmények minőségi köznevelés nyújtásához szükséges komplex fejlesztése, valamint a lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett tanulói csoportok iskolai sikerességének elősegítése. A projekt hozzájárul a köznevelés hátránykompenzációs és esélyteremtő képességének növeléséhez, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításához, az oktatási egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

 

EFOP-3.1.7– Esélyteremtés a köznevelésben

keretösszeg: 4,29 Mrd Ft

A projekt célja a köznevelési intézményekben az esélyteremtő nevelést lehetővé tevő módszertani kultúra fejlesztése: komplex, helyi viszonyokra reagáló, gyakorlatközpontú intézmény- és szolgáltatásfejlesztés, valamint szolgáltatási tartalomfejlesztés megvalósítása a már meglévő ismeretek, tapasztalatok, módszertani háttér, képzések és emberi erőforrás alkalmazásával a befogadó oktatás megteremtése érdekében.

 

EFOP 3.2.2 – A köznevelés tartalmi szabályozóinak és pedagógiai módszertani eszköztárának fejlesztése:

keretösszeg: 6,00 Mrd Ft

A projekt célja a köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztésének folytatása és a hiányos ellátottságú műveltségterületek, tantárgyak, évfolyamok esetében tankönyvek fejlesztése, valamint digitális tartalomfejlesztés megvalósítása, és a Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése. Emellett a kiemelt projekt szolgálja a vizsgarendszer feladatállományának karbantartását, a mérés-értékelést, valamint a keletkezett mérési eredmények folyamatos értékelését, elemzését. A projekt célja továbbá a mérési eredmények visszacsatolásával és a tanítási gyakorlatba beépítésével a lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése.

 

EFOP-3.2.3 – Digitális környezet a köznevelésben

keretösszeg: 12,1 Mrd Ft

A projekt célja a korszerű informatikai infrastruktúra biztosítása a köznevelési intézmények számára a pedagógiai célok elérése érdekében. Ennek keretében a köznevelési intézmények infokommunikációs eszközökkel történő ellátása, valamint pedagógusok tárgyhoz kapcsolódó továbbképzése támogatott.

 

EFOP-3.2.4 – Digitális kompetencia fejlesztése

keretösszeg: 34,94 Mrd Ft

A projekt célja a köznevelési intézmények – részletes helyzetfelmérésen alapuló – informatikai fejlesztése, eszközellátottságának javítása. Emellett a projekt célja a digitális kompetenciák fejlesztése, különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályákra való felkészüléshez szükséges keretek biztosítása érdekében.

 

EFOP-3.2.5 – Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében

keretösszeg: 9,00 Mrd Ft

A projekt célja a pályaorientáció megerősítése a köznevelési intézményrendszerben különösen a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák választásának népszerűsítése és ahhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése révén. A projekt széleskörű szakmai és társadalmi összefogás kialakításával valósul meg, az érintett tantárgyakhoz fűződő tanulási viszony javítása révén, amely a köznevelés valamennyi szereplőjének (tanuló, pedagógus, szülő és intézmény) bevonását teszi lehetővé.

A projekt lehetőséget biztosít – a pályaorientációs és készségfejlesztő programok megvalósítása érdekében – a szünidei és nyári táborokban keretében szervezett programokon való részvételre.

 

EFOP-3.2.6 – A tanulók képességkibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben

keretösszeg: 3,00 Mrd Ft

A kiemelt projekt célja a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása és művészeti eszköztárának bővítése a méltányos és minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a köznevelés eredményességének, hatékonyságának erősítése érdekében. A projekt célcsoportját nem képezik a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékességébe tartozó szakképzési centrumok fenntartásában lévő intézmények.

 

EFOP-3.2.8 – T.E.S.I. – 2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében

keretösszeg: 2,00 Mrd Ft

A projekt célja a mindennapos iskolai testnevelés folyamatos, minőségi alapokon nyugvó fejlesztése a köznevelés területének szabályozási, tartalmi és szakmódszertani típusú megújításával, a szakértők és szolgáltatók felkészítésével a minőségi testnevelés-oktatás támogatására és nyomon követésére, valamint a testnevelés tanítására jogosító képzések és képesítések megújításával.

 

EFOP-3.2.8 – Tehetséggondozás sport által

keretösszeg: 2,00 Mrd Ft

A projekt célja a gyermekek tehetséggondozása a sport által, az iskoláskorú gyermekek bevezetése a sportos, mozgás-gazdag életmódba, a rendszeres fizikai aktivitást végző gyermekek számának növelése, a társadalmi és szociális különbségek csökkentése és ezáltal a társadalmi befogadás erősítése.

 

EFOP-4.1.2 – Az iskolarendszer térségi fejlesztése

keretösszeg: 80,00 Mrd Ft

A projekt célja a köznevelési intézményrendszer fejlesztése, valós igényekre alapozott kapacitásbővítése, valamint az érintett intézmények megújuló pedagógiai, módszertani programjához, és a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez illeszkedő funkcionális feladatellátási helyek kialakítása.

 

XII. 2. Pályázatok

 

EFOP-3.1.6-A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése

keretösszeg: 6,55 Mrd Ft

A projekt célja a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézmények szakmai fejlesztésének támogatása, a családok kompetenciáinak erősítése, a társadalmi elfogadás elősegítése, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények és utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok fejlesztése.

 

EFOP-4.1.1-Egyes egyházi infrastrukturális fejlesztések

keretösszeg: 14,42 Mrd Ft

A projekt célja az Országgyűlés által elismert egyházak által fenntartott közoktatási intézmények beruházásainak célirányos támogatása a minőségi és befogadó oktatási környezet és hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek a megteremtése érdekében.

A pályázati felhívás elérhető az alábbi felületen: https://www.palyazat.gov.hu/efop-411-15-egyes-egyhzi-oktatsi-infrastrukturlis-fejlesztsek

 

EFOP-4.1.3-Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése

keretösszeg: 16,24 Mrd Ft

A projekt célja az oktatás méltányosságát, hatékonyságát szolgáló fejlesztések megvalósítása az országosan egyenlő esélyek, a korszerű iskola és a magasabb szintű, minőségi oktatás megteremtése érdekében. Ennek keretében a nem állami fenntartású köznevelési intézményi infrastruktúra kapacitásbővítése, rekonstrukciója, funkciók szerinti átalakítása; oktató termek, tornaterem, tanuszoda, sportudvarok, sportpályák, közösségi terek eszközökkel való ellátása támogatott.

 

EFOP-4.1.4-A köznevelés támogató szerepének erősítése

keretösszeg: 5,00 Mrd Ft

A projekt célja a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézmények és a pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások minőségének, ezáltal az oktatás színvonalának emelése, és az intézmények eredményességének növelése. Ennek keretében ezen intézményi kör infrastrukturális fejlesztései (beruházás, korszerűsítés, bővítés, eszközbeszerzés) támogatottak.

 

XII.3. Tanoda program

 

Az EFOP 3.3.1-15 és VEKOP 7.3.2. „Tanoda programok támogatása” keretei között folytatódik a tanoda program. A program célja a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, végzettségi szintjének növelése, a tanulók komplex személyiségfejlesztése, életpálya-építése nem formális, informális keretek között, a tanulói és helyi szükségletekre reagálva, a tanoda sztenderdben leírtaknak megfelelően. Az EFOP pályázat lezárult, a VEKOP pályázat a www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.

 

 

 

XIII. Diákolimpia®

 

A 2016/2017-es tanévtől diákolimpiai sportversenyek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 183. § (1) bekezdés bb) pontja alapján az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és támogatott tanulmányi versenynek minősülnek. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (2) bekezdés (2) d) pontja, valamint a 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI.27.) EMMI rendelet 3. mellékleteértelmében a 2016/2017. tanévben az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) közösösen hirdeti meg a Diákolimpiát®. Az iskolák tizenegy sportágban – asztalitenisz, atlétika, floorball, futsal, grundbirkózás (négy év kihagyás után), kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, torna és úszás sportágakban nevezhetnek, Megrendezésre kerül továbbá a Mező Ferenc Szellemi Diákolimpia, a Kis iskolák sportversenye – Kováts Tibor emlékverseny és Játékos sportverseny is. A Diákolimpia 30 éves jubileuma alkalmából az MDSZ a tanév végén egy kiemelt rendezvénnyel is készül mintegy 2500 fő részvételével.

A versenyekkel kapcsolatos általános és sportági szabályokat rögzítő versenykiírás elérhető elektronikus formában a kormányzati portálon (www.kormany.hu) a Dokumentumok között (Emberi Erőforrások Minisztériuma; Hirdetmények, közlemények), valamint az MDSZ honlapján (http://www.mdsz.hu/diakolimpia/), továbbá az MDSZ nyomtatott könyv formában is eljuttatja az iskolákhoz a megyei diáksport szervezetein keresztül.

A Diákolimpia® versenyekre történő nevezéseket az intézmény végzi az MDSZ nevezési rendszerén keresztül a korábban kapott jelszó és azonosító segítségével. (Amennyiben az iskola nem rendelkezik a belépéshez szükséges adatokkal, az MDSZ országos központja az mdszok@mdsz.hu e-mail címen történő megkeresésre válaszolva − az iskola azonosítását követően − rendelkezésre bocsájtja.) Az egyes versenyszámokra történő nevezések határideje eltérő lehet, ezeket a megyei diáksport szervezetek határozzák meg.

A fent említett 11 sportági verseny mellett a 2016/2017. tanévben az MDSZ hozzájárulásával a sportági szövetségek további sportágakban is szerveznek Diákolimpiákat, amelyek versenykiírásai szintén megtalálhatóak a http://www.mdsz.hu/diakolimpia oldalon.

A Diákolimpia® versenyekre történő utazási költségek biztosítása a fenntartó feladata.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra jogosult, amennyiben az eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző nyolc éven belül szerezte.

A Diákolimpia® résztvevőinek száma éves szinten 270-280 ezer fő, a kiosztott érmek száma meghaladja a százezret.

 

 

 

 

XIV. Diákparlament

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78. § (8) bekezdése értelmében „Az oktatásért felelős miniszter háromévenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.”

A soron következő országos diákparlament a 2016/2017. évi tanév második félévében kerül megrendezésre.

Az országos diákparlamentet megelőzően az intézményi majd a megyei rendezvények lebonyolítására kerül sor.

A rendezvények megszervezésének időpontjai:

Az intézményi rendezvények: 2016. szeptember 12 – október 7. között.

A megyei rendezvények: 2016. október 17 – december 2. között.

Az országos diákparlament időpontja: 2017. február; helyszíne: Székesfehérvár

A rendezvényeken a tanulók megvitatják, kialakítják véleményüket a megadott témákban és megválasztják a delegáltakat.

Az intézményvezetők szeptember első napjaiban kapják meg a diákparlament megrendezésére, valamint a delegáltak megválasztására vonatkozó részletes tájékoztató levelet.

A megyei diákparlamenti rendezvények szervezője és lebonyolítója az Oktatási Hivatal megyei POK szervezetei lesznek.

 


XV. Az egyházi és nem állami fenntartókat érintő egyes jogszabály-módosítások és a költségvetési finanszírozás

 

A 2016/2017. tanévben a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részéreaz általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott és finanszírozott feladatok alapján az állam költségvetési támogatást állapít meg

  • a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi kvtv.), valamint
  • a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2016. évi kvtv.) rendelkezései alapján.

 

A költségvetési támogatás igénylése, elszámolása, ellenőrzése rendjét a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) III/A. fejezete határozza meg, amelynek módosítása 2016. május 13-án került kihirdetésre (erről lásd részletesen az V. fejezetet).

 

Az alábbiakban összefoglaló táblázatban közöljük az egyházi és nem állami fenntartókat érintő költségvetési támogatás igénylési, elszámolási rendjét:

 

a fenntartó teendője jogszabály támogatási jogcím határidő
költségvetési támogatási igény, benyújtása a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/C. § (1) bek. a kvtv. szerinti valamennyi jogcím költségvetési támogatási igény éve január 31.
költségvetési támogatási igény, benyújtása a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára Korm. rendelet 37/S. § (2) bek. a) pont Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás a naptári év január-augusztus időszakára költségvetési támogatási igény éve január 31.
költségvetési támogatási igény, benyújtása a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára Korm. rendelet 37/S. § (2) bek.b) pont Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás a naptári év szeptember-december időszakára költségvetési támogatási igény éve június 30.
költségvetési támogatási igény módosítás benyújtása a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/C. § (4) bek. a) pont átlagbér alapú támogatás a naptári év szeptember-december időszakára költségvetési támogatási igény éve június 30. október 31.
Korm. rendelet 37/C. § (4) bek. b) pont naptári évre a gyermek- és tanulóétkeztetés jogcím esetén
Korm. rendelet 37/C. § (4) bek. c) pont tankönyvtámogatás jogcím esetén költségvetési támogatási igény éve június 30.
Korm. rendelet 37/C. § (5) bek. minősített pedagógus után igényelhető bérnövekmény a naptári év április-augusztus időszakára költségvetési támogatási igény éve április 30.
 

költségvetési támogatási igény módosítás benyújtása a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára

 

Korm. rendelet 37/S. § (3) bek.

 

Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás a naptári év szeptember-december időszakára

 

költségvetési támogatási igény éve október 31.

új köznevelési intézmény év közben történő alapítása esetén költségvetési támogatási igény benyújtása a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/D. § (1) bek. a kvtv. szerinti valamennyi jogcím költségvetési támogatási igény éve augusztus 31.
új feladatellátási hely év közben történő alapítása esetén (kizárólag óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat esetén) költségvetési támogatási igény benyújtása a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/D. § (1) bek. a kvtv. szerinti valamennyi jogcím a működés megkezdését követő 15. napig
költségvetési támogatási igény benyújtása a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/C. § (5) bek. minősített pedagógus után igényelhető bérnövekmény a naptári év szeptember-december időszakára költségvetési támogatási igény éve október 31.
elszámolás a 2016. évre igényelt költségvetési támogatás felhasználásáról a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága, bevett egyházak által nyújtott hit-és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatások esetén a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság számára 2016. évi kvtv. 7. sz. melléklet VI. kiegészítő szabályok 16. a) pont a kvtv. szerinti valamennyi jogcím a költségvetési támogatás évét követő március 31.
elszámolás a 2017. évre igényelt költségvetési támogatás felhasználásáról a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága,  bevett egyházak által nyújtott hit-és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatások esetén a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság    számára 2017. évi kvtv. 7. sz. melléklet VI. kiegészítő szabályok 25. a) pont a kvtv. szerinti valamennyi jogcím a költségvetési támogatás évét követő március 31.
bejelentés a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága, bevett egyházak esetén a Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára Korm. rendelet 37/H. § (1) bek., 37/I. § (1) – (2) bek., 37/S. § (8) bek. a változás, illetve döntés bekövetkeztét követő 8 napon belül
elszámolás a fenntartó tárgyévben történő megszűnése, a fenntartói jog átadása esetén a Magyar Államkincstár területileg illetékes megyei igazgatósága számára Korm. rendelet 37/I. § (2) bek. a kvtv. szerinti valamennyi jogcím megszűnés, a fenntartói jog átadása napjától számított 8 napon belül

 

[1](11) Ha az e §-ban felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.”

[2] A bölcsődei étkezés esetén is.

[3] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (3) bekezdése.

[4] Beleértve a nyelvi előkészítő évfolyammal szervezett nevelés-oktatás 7 Ny és 9 Ny, nemzetiségi nevelés-oktatást folytató középiskola nemzetiségi előkészítő 7 N, 9 N és a két tanítási nyelvű középiskola által szervezett nevelés-oktatás 9 Kny évfolyamait is

****************************************

A dokumentum letölthető az kormany.hu oldalról, 58 oldalas, .doc formátumban.