Kezdőlap hírmozaik

Sajátos nevelési igényű-e a koraszülött gyermek?

2011 óta november 17-e a koraszülöttek világnapja. Ez a nap arról kell hogy szóljon, hogyan segíthetjük, a 37. hét előtt született gyermekeket és családjukat. Tanárként rengeteget lehet tenni azért, hogy az az átlagosan osztálytermenként legalább két tanuló, akik koraszüléssel jöttek világra, megkapják a számukra szükséges támogatást, melynek köszönhetően társaikkal azonos ütemben tudnak fejlődni. Mindehhez azonban elengedhetetlen lenne az oktatásban résztvevők megfelelő informálása, képzése. A The Telegraph tudományos szerkesztőjének, Sarah Knaptonnak a cikkét közöljük munkatársunk, Eriksson Zsófia fordításában.

„A koraszülött gyermekekre speciális nevelési igényűekként kellene tekinteni és már általános iskolás korban különös figyelmet kellene szentelni fejlődésüknek.” – állítják a következőkben bemutatott kutatás alapján egészségügyi szakértők, akik szerint a koraszülöttek óriási hátránnyal indulnak az életben.

Fotó: MTI, Mohai Balázs “Ughy-Zelei Edina keze koraszülött kislányán, Virágon 2017. november 16-án a budapesti Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztályán.”

A terhesség 34. hete előtt született gyermekek – összehasonlítva a terhesség 34. hete után születőkkel –  gyengébb olvasási és matematikai készségekkel kezdik az iskolát, később pedig felnőttként alacsonyabb fizetést kapnak és kevéssé valószínű, hogy 42 éves korukig saját ingatlant vásárolnának. A Nuffield Alapítvány beszámolója szerint 10 tanárból 8 soha nem vett részt olyan oktatáson, amelyben arra készítették volna fel, hogyan kell kezelni a koraszülött gyermekeket, így többnyire semmilyen különleges bánásmódban nem részesülnek társaikhoz képest.

Hirdetés

Évente több mint 50,000 gyermek (7.3 %) jön világra koraszüléssel Angliában és Wales területén. (A koraszülöttek aránya Magyarországon is magasnak számít: itthon átlagosan a gyermekek 8,4 százaléka jön idő előtt a világra. Az okokról bővebben itt. A szerk.) Ezek a gyermekek sokszor akár 1 évvel fiatalabbak osztálytársaiknál, így sok esetben eleve nehézséget jelenthet számukra a többiek elé támasztott követelmények teljesítése.

Egy nemrégiben készült kutatás annak lehetőségét tárgyalja, hogy mivel a koraszülött csecsemők hallórendszerük fejlettségében (is) elmaradottak lehetnek a születés pillanatában, így a kórházak zajos közege óriási igénybevételnek teheti ki ezeket a gyermekeket, ami a későbbiek során akár kihathat koncentrációs képességük fejlődésére is.

A tudomány jelen állása alapján a koraszülött gyermekek fejlődését különös figyelemmel kéne kísérni iskolás éveik során, hogy biztosak lehessünk benne, hogy nem koraszülött társaikkal egy ütemben fejlődnek, ugyanolyan sikerélmények érhetik őket és mire elhagyják az iskola falait, semmiféle hátránnyal nem rendelkeznek.

Samantha Johnson a Leicester Egyetem fejlődéspszichológus kutatója azt mondta: A tanárok és iskolapszichológusok kevés információt kapnak arról, milyen hatásokkal bírhat a koraszülöttség a gyermek hosszú távú fejlődésére és tanulására nézve, ezért sokszor nincsenek kellőképpen tisztában a megfelelő oktatási stratégiákkal, melyekkel ezen gyermekek támogatása biztosítható volna.”

A Warwick egyetem kohorszvizsgálata (nemzedékvizsgálata) alapján, a koraszülött gyermekek 28 százalékkal nagyobb eséllyel válnak felnőtt korukban kétkezi munkássá, 24 százalékkal nagyobb eséllyel munkanélkülivé, 17 százalékkal nagyobb eséllyel lesznek pénzügyi nehézségeik, 31 százalékkal nagyobb eséllyel nem tudnak saját otthont vásárolni 40 éves korukig – nem koraszülött társaikhoz viszonyítva.

Átlagosan 2 koraszülött gyermek van osztályonként. A tanárok több mint 80 százaléka és az iskolapszichológusok megközelítőleg 50 százaléka nem kapott formális képzést a koraszülött gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságairól.

Az említett kutatások azt is vizsgálták, hogy vajon a koraszülött gyermekek beiskolázási idejének csúsztatásával lehetne-e segíteni azt, hogy jobban tudjanak teljesíteni az iskolában, ám erre bizonyítékot nem találtak. A vizsgált gyermekek esetében az iskolát előbb és később kezdő koraszülött gyermekek tanulási nehézségei ugyanúgy megmutatkoztak. Dieter WolkeWarwick Egyetem professzora azt mondta: “Kutatási eredményeink alapján azt javasoljuk, hogy minden 34. hét előtt született gyermek számára előnnyel bírhat, ha a kórházból kikerülve fejlődésének rendszeres nyomon követése biztosított.“ Különös figyelem és támogatás szükségeltetik a koraszülött gyermekek beiskolázásakor, hogy biztosítva legyen számukra az optimális iskolakezdés. Az iskolakezdés dátumának késleltetése jelen eredményeink szerint szükségtelen, ahhoz azonban, hogy e téren biztosat állíthassunk további kutatások kellenek.”

A kutatás az iskolában biztosított rendszeres nyomon követési értékeléseket javasol a koraszülöttek esetleges mentális, szociális és érzelmi problémáinak korai azonosítása érdekében. Javasolják továbbá a tanárok oktatásának biztosítását a témában.

“A koraszülöttek oktatási és szociális szükségleteinek osztálytermi keretek közötti kielégítésére új oktatási módszereket kell kidolgozni.” – teszik hozzá.

Fontos kiemelni, hogy megfelelő segítséggel, a koraszülött gyermekeknek semmilyen hátránnyal nem kéne rendelkezniük, nem koraszülött társaikhoz képest! A Time cikkében például arról olvashatunk, hogyan tűnnek el a koraszülött gyermekek hátrányai és hogyan kezdenek sikeresen teljesíteni az iskolában a kezdeti nehézségeket legyőzve. Sikereikben azonban nagy szerepe van a megértő és adaptív iskolai környezetnek. (A szerk.)

Forrás: The Telegraph

Fordította: Eriksson Zsófia