Megdöbbentő eredményeket is hozott a tavaly októberben zárult, Prompt Oktatóközpont által fejlesztett e-learning módszertani pedagógus-továbbképzési program. Az angol szóval Tenegennek (Connect the TEachers to reach and teach the Net GENeration) nevezett projekt célja az volt, hogy összekösse a gyakorló pedagógusokat az internet hálózatán keresztül, és segítsen felfedezni, hogyan lehetne a mai diákok, a netgeneráció által kedvelt és sokat által használt hálózati eszközöket tanulási-tanítási célokra használni.
A Tenegen (www.tenegen.eu) egy formájában és módszereiben a korábbiaktól gyökeresen eltérő e-learning módszertani pedagógus-továbbképzési program kifejlesztése volt. A virtuális térben rendezett hazai kísérlet 2009 októberében kezdődött, és 2010 októberében az „ismeretlen ismerősök” részvételével megtartott „valódi” konferenciával zárult.
Mindig bekapcsolva
„A kísérlet 2009 októberében kezdődött egy nyertes Leonardo pályázat keretén belül. Az alapgondolat az angol nyelvű netgenerációs tanulmányokból ismert „always connected” kifejezéshez kapcsolódik, ami arra utal, hogy a mai fiatalok szinte elveszettnek érzik magukat, ha nincsenek „bekapcsolva”, ha legalább egy mobiltelefon nincs a kezükben, amivel „vészhelyzetben” villámsebesen csatlakozhatnak a netre” – mondja Hartyányi Mária, a Prompt Oktatási Központ vezetője, digitális bevándorló, foglalkozását tekintve matematika szakos tanár, aki áttérve az informatika területére, 30 év felsőoktatási és felnőttképzési tapasztalatot tudhat magáénak. „Mit tudunk mi, tanárok erről a generációról? Hogyan hasznosulhatna a sok-sok neten töltött idő az iskolában? Mi lenne, ha mi is megpróbálnánk bekapcsolódni, és megtapasztalni a gyerekeink számára kétségtelenül létszükségletté vált hálózati közeget? Egy igazi, élményt adó e-learning-képes tanári karra lenne szükség, amelynek az e-tanulás több mint a beszkennelt tankönyvek és munkafüzetek sora. Erről szólt a hat hónapra tervezett, de ma is tartó kísérlet, aminek történetét és tanulságait a magunk számára is égető volt összegezni.”
Tanárok a gépnél, de nem a hálón
Az elmúlt években itthon több ezer pedagógus szerzett képesítést számítógépes ismeretekről, és vett részt az IKT-eszközök alkalmazására felkészítő, kompetenciafejlesztő továbbképzésben. Az elemzések szerint azonban ez sem hozott lényeges változást, ma sem mondhatjuk, hogy az e-learning a tanítás minőségét szignifikáns mértékben javítani képes módszerré vált volna – hangsúlyozza Hartyányi Mária. Európa-szerte megválaszolatlan kérdés, hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni, hogyan lehetne az e-learning megoldásokra fordított befektetéseket valóban hasznosítani. Az alapkérdéshez a Tenegen kezdeményezői további kérdéseket fűztek: hogyan tudják a pedagógusok a hálózatban rejlő lehetőségek alkalmazásához hiányzó kompetenciákat a hagyományos formában, tanteremben zajló, főként szoftverek használatát bemutató informatikai továbbképzések keretében megszerezni?
Mire van szükségük a tanároknak?
A képzés tervezése, a tartalomfejlesztés és a Moodle alapú e-learning platform implementálása egy évet vett igénybe. A tervezés egy 40 kérdést tartalmazó online kérdőívre épülő szükségletelemzéssel kezdődött. A nem reprezentatív felmérésben 2009 szeptemberében 127, általános iskolában, szakképzésben, felsőoktatásban dolgozó, elsősorban nem informatika szakos tanár vett részt. Összeállításunkban csak néhány adatot emelünk ki a felmérés eredményeiből, a teljes anyag letölthető a projekt weboldaláról.
Hiányoznak a számítógépek, tananyagok
110 feldolgozott minta alapján az adatok azt mutatják, hogy nagyon sok hazai iskolában még mindig nem állnak rendelkezésre az IKT-eszközök ahhoz, hogy a tanárok napi szinten, technikai problémák nélkül használhassák azokat. A válaszadók mindössze 15%-a tanít olyan iskolában, ahol nemcsak a számítástechnikai szaktantermekben, hanem minden tanteremben van számítógép. A tanárok 30%-ának iskolájában több mint 11 tanuló osztozik egy számítógépen, és 10%-uk iskolájában több mint 50 az egy számítógépre jutó diákok száma.
Arra a kérdésre, hogy milyen külső akadálya van annak, hogy a tanárok nem szívesen alkalmazzák óráikon az IKT-eszközöket, domináns tényezőként a válaszadók 63%-a az infrastruktúra hiányát, 64%-uk a színvonalas e-learning tananyagok hiányát, 87%-uk pedig „A tanárok nincsenek érdekeltté téve többletmunka vállalásában” választ jelölte meg. Az egyéni akadályok tekintetében a „Nem vagyok elég képzett új e-learning módszerekben” lehetőséget a pedagógusok 77%-a választotta.
Web 2.0, blog, fórum, keretrendszer: mik ezek?
A felmérés eredményei szerint a tanárok fele nem ismeri azokat a korszerű hálózati alkalmazásokat, amelyek feltehetően még vonzóbbá tehetnék a tanulást a netgeneráció számára. 
A válaszadók többsége soha nem vett még részt szakmai (58%) vagy hobbi jellegű (74%) fórumbeszélgetésen, és 94%-uk soha nem vett részt videokonferencián. A web 2.0 fogalmat 54%-uk nem ismerte, 38%-uk ismerte ugyan, de az eszközöket nem használja. 48%-uk nem olvas blogokat, 78%-uk pedig még soha nem szólt hozzá blogokhoz. 65%-uk nem ismerte a „keretrendszer”, az e-portfólió fogalmát, 76%-uk nem hallott a szociális könyvjelzőkről, és 87%-uk a „Creative Commons”-ról sem. Népszerűség és ismertség tekintetében szignifikánsan jobb eredményt kaptunk az iwiw és a wikipédia esetében: a pedagógusok többsége (83%) fenn van az iwiw-en, és használja (89%) a wikipédiát.
Élmény volt tanulni, aktívan megélni
A Tenegen modulok tartalmát és módszereit a tervezők szigorúan a szükségletelemzés eredményeihez igazították. Kézenfekvő, de a megvalósítás mégsem mindig triviális: a kurzus minden komponense legyen motiváló, és a hiányzó kompetenciák fejlesztését szolgálja.
Köztudott, hogy az iskola, a kurzus annyit ér, amennyire képes aktivizálni a résztvevőket. A Tenegen kurzusban a szereplők kölcsönös aktivitása volt a legerősebb mozgatórugó – nemcsak a kísérleti képzés szervezői, de a résztvevői szerint is: „A csoportok (önsegítő közösségként) észrevétlenül beszőttek a hálózatba sok, kezdetben vonakodó vagy idegenkedő kollégát. A gyakorlatban kiválóan működtek az együttműködés platformjai: a tematikus fórumok, csoportfórum, blogok, közösségi könyvjelző, történetmesélő, gondolattérkép-szerkesztő és egyéb web 2.0-ás alkalmazások” – emeli ki a kurzus egyik résztvevője, Fodorné Tóth Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje.
A Tenegen kutatás egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy e-learning eszközökkel vonta be a tanárokat az e-learning megtanulásába, valamint aktív és közösségi tanulást és tanítási módszereket nyújtott az ország minden pontjáról érkező, különböző típusú oktatási intézményekben tanító pedagógusoknak. A projekt honlapján minden további információt megtalál az, aki ebből kimaradt, hisz a jó megoldások átvehetők!
Fülöp Hajnalka
