Magyarország aktuális gazdasági, belpolitikai és külpolitikai kérdéseiről szervezett előadást az ELTE Társadalomtudományi Karán a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért! Egyesület 2011. december 1-jén.
A tegnapi konferenciára meghívott vendégek és az ott felmerülő kérdések egyértelműen kirajzolták, mennyi kérdéssel és aggodalommal van tele az egyetemista korosztály is a jövőt illetően. Az értelmiségi lét gyötrődéseit felvállalva és a megoldást kereső világszemlélettel tekintenek körbe és próbálják értelmezni a körülöttük zajló eseményeket. Tudnak és mernek is kérdezni. A válaszokat ezúttal három gazdasági szakembertől várták:
Összeesküvés-elméletek
A konferencia első felszólalója, Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője előadásában az összeesküvés-elméletek társadalmi hatásait mutatta be. Bevezetőjében kifejtette, hogy ezen elméletek elsősorban a radikális, szélsőséges politikai-társadalmi csoportosulások körében élvezik a legnagyobb népszerűséget. Jól szemlélteti ezt egy, a hazai lakosság körében 2009 végén végzett kutatás eredménye is: a válaszadók nagyjából fele egyetért azzal az állítással, miszerint a hazánkban begyűrűzött válság első számú felelőseként nagyhatalmi pénzügyi körök összefogása tekinthető. Arra a kérdésre, hogy miért tudott Magyarországon ennyire elterjedni ez a fajta gondolkodásmód, elsősorban a történelmi alapélményt, vagyis a külső tényezőktől, hatalmaktól való függést, valamint a tragikus eseményekben bővelkedő történelmi múltat emelte ki. A világrendszerbe szerveződő konspirációs elméletek veszélyeire figyelmeztetve kiemelte, hogy ezen elméletek az önfelmentés pszichológiai eszközeiül szolgálnak, irracionális félelmet indukálnak és megerősítik a különböző társadalmi csoportok közötti ellenségeskedést.
Monetáris politika válság idején
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris politika válság idején címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy az európai adósságválság következtében a magyar gazdaság növekedési kilátásai sokkal kedvezőtlenebbé váltak. A hazai gazdaság jelenlegi helyzetét előidéző, még a válság előtt fennálló okok közül többek között a magas államadósságot, a jelentős külső adósságállományt és a nagyon alacsony belső megtakarítást emelte ki. A 2008-as krízist követően azonban, a megdrágult külső forrásbevonás következtében a belföldi szereplők összessége nettó megtakarítóvá vált, igyekezett az adósságállományát csökkenteni. Ez többek között a beruházások csökkenését is jelentette. A Jegybank alelnöke előadásában rávilágított arra is, hogy a romló növekedési kilátások miatt elsősorban fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség. Hazánk kedvezőtlen helyzetét tovább növeli az exportpiacunk beszűkülése és a kockázati megítélésben bekövetkező romlás is. A megoldásokra, kilábalási lehetőségekre rátérve többek között kiemelte: alapvetően fontos, hogy hazánk a jövőben meg tudja őrizni beszállítói szerepét a nemzetközi piacokon. Emellett a kockázati környezet romlása, a belső kereslet gyengülése elkerülhetetlenné tette a monetáris politikai kondíciók szigorítását is.
Az USA és Magyarország kapcsolata
Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete anekdotákban bővelkedő élvezetes előadást tartott az amerikai-magyar kapcsolatokról, sikerekkel és élményekkel teli diplomáciai pályafutásáról, illetve az Egyesült Államokban nagyköveteként eltöltött 5 évének tapasztalatairól. Az amerikai-magyar kapcsolatokról a nagykövet kifejtette: az amerikaiakkal való jó viszony mindenképpen növeli Magyarország külpolitikai mozgásterét, hiszen más országokhoz is gyakran az USA-n keresztül vezet az út. Sok munka, erőfeszítés, alapos felkészülés árán egy kis ország is képes meghatározó szerepet betölteni a diplomáciai porondon. A nagykövet szerint Magyarország számára kitörési lehetőséget az oktatás jelentheti, ebbe kell jelentős pénzösszegeket fektetni. A „ 21. század kőolaja” a kreativitás és az innováció, ennek az országnak a legnagyobb kincse, ezt kell tudni kihasználni. Ha a magyar találékonyságot az amerikai hozzáállással ötvözzük, a siker garantált.”
