Interjú Hunyady Györggyel, az ELTE szociálpszichológia-professzorával, volt dékánnal, a tanári mesterszak felelősével az ellenreformról.
– Megszűnik a többszintű tanárképzés, mert a tanárok oktatását a kormány kivette a bolognai rendszerből.
– A kormányalakítás óta tudjuk, hogy a tanárképzés rendszerét felül fogják vizsgálni. Ha a 2003 óta érlelt és hétéves munkával bevezetett reform elhibázott lett, akkor ez helyes is, de ezt hitelt érdemlően semmi nem bizonyítja. A tapasztalatok gyűjtése most kezdődne, de erre nem maradt idő. A többszintű képzés lényege az volt, hogy legyen szakmai alapozás, aztán három év elvégzése során a hallgató döntse el, tanár akar-e lenni vagy sem. Elsőre semmiségnek tűnik e döntés helye és időpontja, mégis óriási a jelentősége. Mondhatjuk: folytathatok történelmi tanulmányokat, és ennek során döntök arról, hogy történelemtanár szeretnék lenni. Nem 18 évesen, a középiskolából épp kilépve, felsőoktatási és gyakorlati tapasztalatok nélkül kell erről dönteni. Ez sok jel tanúsága szerint bevált: akik maguk akarnak tanárok lenni, a későbbiekben is elkötelezettek, gyermek- és ügyszeretőek maradnak. A többciklusú rendszer ellenében több érvet sorolnak, de ebből csak egy tényszerű: éktelen kevesen jelentkeztek tanári mesterképzésre a természettudományok területén. Valóban, a közoktatás nem ébreszti fel a diákok nagy tömegében a műszaki és természettudományok iránti érdeklődést, aki meg ebbe az irányba törekszik, nem elsősorban tanár akar lenni. Erről azonban a bolognai rendszer csak annyiban tehet, hogy a felsőoktatásban szabadságot ad a hallgatóknak, hogy felkészülésük első három évében maguk döntsék el, mik is akarnak lenni: szakmájuk alkalmazói, kutatói vagy tanárai. Ha most ezt a szabadságot visszavesszük, s már 18 éves korban kényszerpályára tereljük a kétszakos tanárjelölteket, hogy szakos társaiktól elválasztva, 5-6 évig készüljenek tanárnak, akkor tulajdonképpen a 70-es, 80-as éveket hozzuk vissza. Ez pedig nem vált be: ma azok tanítanak az általános és középiskolában, akiket akkor képeztek ki. Bizony lehet, hogy részük van a természettudományok iránti érdeklődés elapadásában.
Az interjú teljes szövege a Népszabadság online oldalán olvasható: http://nol.hu/belfold/20120620-tanarkepzes__harom_lepes_hatra
